A Facebookot tulajdonló Meta és a Google úttörőnek mondott geotermikus projekteken dolgoznak, hogy adatközpontjaikat folyamatos zöldárammal lássák el. Az előbbi első körben 150 MW-os földhőerőművet épít, míg a Google egy 400 MW-os létesítményt tervez. Az adatközpontok az amerikai villamosenergiafogyasztás akár 9 százalékát is kitehetik 2030-ra.
Az amerikai technológiai óriások egyre komolyabb kihívásokkal szembesülnek, amikor tiszta energiát próbálnak biztosítani az adatközpontjaik működtetéséhez, amelyek az elkövetkező években jelentősen bővülnek. A növekvő energiaigény kielégítése érdekében egyre többen fordulnak a geotermikus energia felé, amelyet a föld mélyén található geotermikus hő hasznosításával termelnének, kihasználva az olaj- és gáziparban már bevált rétegrepesztési technológiákat.
A Meta, a Facebook tulajdonosa, az elmúlt hónapban jelentette be, hogy partnerségre lépett a Sage Geosystems nevű startupcéggel, hogy akár 150 megawatt kapacitású fejlett geotermikus energiát fejlesszenek ki, amely a társaság növekvő adatközpont-hálózatát látná el árammal. Ez a mennyiség körülbelül 70 ezer háztartás energiaigényének fedezésére elegendő.
Ugyanakkor aggályos, hogy a Sage a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésében használt rétegrepesztési technikákhoz hasonló módszert alkalmaz, de olaj és gáz helyett a föld mélyén található hőhöz fér hozzá. Az eljárás lényege, hogy több ezer láb mélységben repedéseket hoznak létre, amelyekbe vizet pumpálnak. A föld alatti hő és nyomás felmelegíti a vizet, amely így alkalmas lesz áramtermelésre egy turbinában, mindezt üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül, amelyek a globális felmelegedést okozzák.
„Gyakorlatilag ugyanazt a rétegrepesztési technológiát használnánk, amit az olajiparban” – árulta el Cindy Taff, a Sage vezérigazgatója, aki 36 évig dolgozott a Shellnél, mielőtt csatlakozott a startuphoz. „A különbség az, hogy mi tiszta hőt keresünk, nem pedig szénhidrogéneket, mint az olaj vagy a gáz” – tette hozzá. Sőt, a Sage már fúrt is egy tesztkutat Dél-Texasban, hogy bemutassa a módszerét. A vállalat most arra készül, hogy megépítse az első nagy méretű erőművét a Sziklás-hegységtől keletre, és az első fázis várhatóan 2027-ben áll üzembe.
Ez az üzlet a növekvő érdeklődés egyik legújabb jele az új típusú eljárással kinyerhető geotermikus energia iránt, amely hatalmas mennyiségű, éjjel-nappal rendelkezésre álló emissziómentes áramot biztosíthatna,
kiegészítve az olyan változékonyabb energiaforrásokat, mint a szél- és napenergia.
A Meta és más techcégek számára ez az áttörés lényeges lehet, mivel a megbízható, fenntartható energia biztosítása alapvetően szükséges az adatközpontok exponenciálisan növekvő energiaigényének kielégítéséhez, miközben a fosszilis tüzelőanyagok használatát is minimalizálni kívánják.
A másik techóriás, a Google együttműködik a Fervo Energyvel, egy ígéretes geotermikus startupcéggel, hogy egy nemrég befejezett 5 megawattos kísérleti erőművet teszteljenek Nevadában. Ez a létesítmény már most is energiát szolgáltat a hálózatnak, és az együttműködés célja, hogy a jövőben jelentősen növeljék a geotermikus energia felhasználását a Google adatközpontjaiban. Ezzel párhuzamosan a Fervo egy sokkal nagyobb, 400 megawattos erőművet épít Utahban, amely a dél-kaliforniai közüzemeket fogja ellátni. Ez a földhőerőmű várhatóan 2026-ban kezdi meg a működését.
A trend nem véletlen, ugyanis az adatközpontok energiaigénye folyamatosan nő, amit a mesterséges intelligencia iránti kereslet még tovább fokoz. Becslések szerint
2030-ra az Egyesült Államok teljes elektromosáram-felhasználásának 9 százalékát az adatközpontok fogják elfogyasztani, ami jelentős növekedés a jelenlegi 4-hez képest.
Miért a földhő? Mint ismert, az adatközpontoknak éjjel-nappal áramra van szükségük, amit a zöldmegújulók, a szélerőművek és a napelemek önmagukban nem képesek biztosítani, mert ezek az energiaforrások időjárásfüggők. Ugyanakkor a nagy technológiai cégek – főként a fogyasztóik, a partnereik, továbbá a szabályozók és a finanszírozóik nyomására – látványosan elkötelezték magukat a károsanyag-kibocsátásuk csökkentése mellett. Azaz egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk, hogy ne használjanak fosszilis tüzelőanyagokat az óriási energiát zabáló szerverfarmjaikon. Éppen ezért olyan, folyamatosan működő technológiákat keresnek, mint az atom- vagy a fejlett geotermikus energia.
Köztudott, hogy a geotermikus energia felhasználása (fűtés, mezőgazdaság) már évtizedek óta létezik (nem csak Izlandon vagy Magyarországon, de sok más helyen is – a szerk.). Ám eddig csak olyan helyeken volt elérhető, ahol a felszínhez közel található forró víztározókat tudták kiaknázni, például Kaliforniában, Izlandon. Emiatt jelenleg az Egyesült Államok áramellátásának mindössze 0,4százalékát adja a geotermikus energia. Azonban a föld szinte minden pontja alatt hatalmas hőmennyiség rejlik, ha elég mélyre fúrnak, éppen ezért számos startup dolgozik azon, hogy új módszerekkel felszabadítsák ezt a hőt, mégpedig vadonatúj helyszíneken. Bár egy több ezer méter mély fúrás költséges, ezek a kiadások csökkennek, a fúrási idő pedig rövidül, ahogy a cégek egyre több tapasztalatot szereznek. A Fervo például az idén februárban jelentette be, hogy egy év alatt 70százalékkal csökkentette a fúrási időt.
Az amerikai energiaügyi minisztérium becslései szerint, ha a technológia tovább fejlődik, a geotermikus energia akár 90 ezer megawatt kapacitást is biztosíthatna 2050-re, ami hússzorosa lenne a jelenlegi amerikai kapacitásnak.
„A geotermikus energia hatalmas lehetőségeket rejt magában” – mondta Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszter márciusban. Ennek ellenére
a következő generációs geotermikus technológiák jelentősen kevesebb állami támogatást kapnak, mint a hidrogénalapú üzemanyagok vagy az atomenergia.
Ennek az egyik oka, hogy a geotermikus energia viszonylag új szereplő az ígéretes energiaforrások között. Emiatt a technológiai óriások, amelyek elkötelezettek a klímavédelem iránt, fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a geotermikus startupok átvészeljék az első projektek megvalósításával járó kockázatokat, és erősebb középcégekké váljanak a szektorban.
Urvi Parekh, a Meta megújuló energiaforrásokért felelős vezetője elmondta, hogy a vállalat előre jelzi a szándékát azzal kapcsolatban, hogy vásárolni fog a Sage Geosystems által termelt energiából. Ez azért fontos, mert a startup ennek tudatában könnyebben szerezhet finanszírozást, és megkezdheti a szükséges berendezések beszerzését. „Óriási értéke van annak, hogy ma vállaljuk ezt az elkötelezettséget – mondta Parekh. – Ezáltal megtehetjük azokat a szükséges lépéseket, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy megvalósuljon az a projekt, amelyet látni szeretnénk.”
A techcégek előre tervezett elkötelezettsége elvben tehát segíthet a geotermikus energia piacának bővítésében, és biztosíthatja, hogy ezek az új energiaforrások minél gyorsabban megjelenjenek az elektromos hálózatokon, ezzel hozzájárulva a fenntartható energiaellátás bővítéséhez – von konklúziót a The New York Times szakértője. Ugyanakkor azt – pár félmondaton túlmenően – kevéssé hangsúlyozza az írás, hogy a repesztéses (fracking) eljárás meglehetősen nagy környezeti kockázatokat hordoz, összességében csökkentve ezzel a lehetséges zöldelőnyöket.
(Forrás: The New York Times)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Flickr
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
Jól eldugtak minden adatot, nehogy átvizsgálják őket, most csúnya bírsággal nézhetnek szembe.
Más változás is lesz az alkalmazásban.
A Google robotaxi-vállalata, a Waymo 2026-ban Londonban tervezi elindítani a kontinens első sofőr nélküli taxi szolgáltatását.
A magyar mérnök, aki a Cambridge vagy a Google helyett itthon maradt, hogy megvédje a hazai vizeket.
Kinek fájhat igazán a Google és a Facebook működtetőinek lépése? – erre kerestük a választ Bokor Tamással a Corvinus docensével.
A válaszadók döntő többsége szerint Orbán Viktornak sikerült olyan eredményt elérnie az amerikai elnökkel folytatott tárgyaláson, ami jó Magyarországnak.
Már csütörtök este eldőlhet a mieink sorsa.
