A Corvinus nemzetközi környezetet kínál itthon is, a felvett hallgatók negyede-ötöde külföldi – Szabó Lajos György a Mandinernek

Mennyire volt zökkenőmentes az átállás az Erasmusról a Pannónia ösztöndíjprogramra? 

Annyiban zökkenőmentes volt, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemnek eleve kiterjedt nemzetközi partnerhálózata van, és korábbi években kipróbált partnerekkel dolgoztunk együtt. A Corvinusnak neve volt, és híres lett arról, hogy milyen tudású és színvonalú hallgatókat küldünk ki. Az okozott nehézséget – és ez sok munkával járt –, hogy amikor át­álltunk a Pannóniára, ezeket a szerződéseket egyesével mind újra kellett kötni. Hosszas folyamat volt elmagyarázni a partnereknek, hogy bár egy sajnálatos változás történt, mi ugyanúgy, ugyanazon a színvonalon kívánunk együtt­működni, ugyanúgy tudunk hallgatókat fogadni és küldeni is, csak immár a Pannónia-programban. Ezek mind kétoldalú megállapodások voltak, tehát rengeteg adminisztratív és szakmai munka volt velük. Az, hogy ma már több mint 170 partnerünk van, jól mutatja a folyamat sikerét.

Régen is ennyi partner volt?

Nagyságrendileg igen. Egy-két esetben volt visszautasítás a partnerek részéről, de nem az egyetem, sokkal inkább politikai okok miatt. Emellett mi magunk is szűrtük a listát: voltak olyanok, akikkel nem volt jó tapasztalatunk, és azokat a megállapodásokat nem újítottuk meg, mert számunkra a minőség elsődleges.

Létrejöttek új kapcsolatok is a Pannónia-programnak köszönhetően?  

Több ilyen is van. Elsősorban olyan területeken, ahol a hallgatói mobilitás mellett kettős diplomaprogramokat szeretnénk létrehozni. Ez azt jelenti, hogy a tanterveinket összehangoljuk a partnerrel, a hallgató elmegy egy fél vagy egy évre, mi elismerjük a teljesített tárgyait, és a végén mindkét intézmény diplomáját megkapja. Ehhez a Pannónia kiváló keretet ad. A kettős diplomaprogram természetesen fordítva is működik, azaz mi is fogadjuk a partnerintézmény hallgatóit, és ők is megkapják mindkét intézmény diplomáját. A hozzánk érkező hallgatók továbbra is tudják használni az Erasmus­-ösztöndíjas lehetőségüket.

Hogyan fogadták a hallgatók az átállást? Csökkent az igény a mobilitásra? 

Ellenkezőleg, még nőtt is. Amikor az átmeneti évben elindult az új rendszer, nagyjából 500 hallgató jelentkezett, most már 800 körül tartunk. 

a felvett hallgatók negyede-ötöde külföldi. De tudjuk, hogy a fiatalok külföldi tapasztalatot is szeretnének. Ezért mondjuk azt, hogy „tanulj itthon nemzetközi környezetben, és tölts egy vagy két félévet külföldön is”. Sok szakunkon beépítettük az úgynevezett mobilitásablakot. Ez egy félév, amikor kifejezetten azért megy ki a hallgató külföldre, hogy olyat tanuljon, ami a saját versenyelőnyét növeli a jövőben. A külföldön teljesített krediteket pedig automatikusan elfogadjuk.

A diákokkal szemben támasztott elvárások változtak? 

Nem. A Corvinusra eddig is magas pontszámmal lehetett bekerülni, és a minőségi elvárások változatlanul magasak. Lefelé pedig nem engedünk, mert ahogy mondtam, a minőség számunkra elsődleges.

Magyarországon egyedül a Corvinus vehet részt a CEMS-menedzserprogramban, ez miért jelentős? 

A CEMS egy csaknem harmincöt éve működő nemzetközi hálózat, amelynek egyetemünk már harminc éve a tagja. A hálózat lényege, hogy minden országból csak a legjobb business school csatlakozhat, tehát Magyarországot mi képviseljük. Ez egy elit menedzsmentképzési hálózat olyan partnerekkel, mint a St. Gallen, a Bocconi, az Esade, a Nova, az LSE, a Cornell, az HEC Paris, a WU Wien, a Stockholm School of Economics és még sok más topegyetem. A jövő vezetőit képezzük, és számukra elengedhetetlen, hogy globális perspektívát szerezzenek. A Corvinuson két út vezet ide: a Master in Management (vezetés és szervezés mesterszak)  beépített CEMS-évvel, vagy pedig más mesterszakokról is lehet pályázni, mint például a pénzügy vagy a közgazdasági elemző szakról. A CEMS-re rendkívül szigorúak a felvételi követelmények, viszont aki bejut, automatikusan tanulhat külföldi CEMS-partnernél, és végezheti a szakmai gyakorlatát egy kiemelt CEMS-partner vállalatnál. A CEMS egy nemzetközileg elismert certificate-tel zárul.

A munkaerőpiacon mekkora előnyt jelent ez? 

Óriásit. A CEMS-nek rengeteg nagyvállalati partnere van, amelyek kifejezetten a program hallgatóit keresik. A legtöbb hallgató úgy végez, hogy már nem kell állást keresnie – őket nemes egyszerűséggel, a focis szaknyelvet használva, leigazolják. Tavaly Bergenben a CEMS-átadóünnepségen beszélgettem a corvinusos hallgatókkal, már mindnyájuknak volt konkrét állásajánlata.

Melyek a legnépszerűbb célországok és egyetemek? 

Az élmezőnyben Németország, Franciaország, Portugália, Olaszország, Hollandia és Belgium vannak, továbbá sok hallgatónk megy Spanyol­országba, Svédországba és az Egyesült Királyságba. A tengerentúli célpontok közül Szingapúr és természetesen az Egyesült Államok a topdeszti­náció. Németországon belül Passauba mennek sokan, mert ott már alapszaktól van kooperáció, mesterszakon pedig kettős diplomaprogram is működik.  Vannak még nagy céljaink ezen a területen, például szeretnénk bizonyos szakokkal előrelépni a nemzetközi rangsorokban, elsősorban a Financial Times üzleti iskolákat mérő listáin. A Master in Finance már benne van a top100-ban, a 69. helyen áll. Az a célunk, hogy a Master in Management és az MBA-programjaink is felkerüljenek a saját kategóriájukban a listára. Ehhez kell, hogy kiváló hallgatóink legyenek, kell a mobilitás, a kettős diploma és az, hogy a hallgatóink minél jobb szakmai gyakorlati helyeket és azután állásokat kapjanak, akár itthon, akár külföldön. A rangsorokban fontos a fizetés, az elhelyezkedési arány, a value for money mutató – és ezekben kell nagyon jól teljesítenünk. Ez egy multiplikátorhatás, ráadásul a közgazdaságtan nyelvén. Ha a hallgató jól helyezkedik el, az emeli az egyetem rangját; ha nő az elismertség, akkor még több jobb hallgató jön; ők még jobb állásokat kapnak – és így tovább. 

Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton