„Nem adták meg a jogos jussunkat” – Magyarország megvétózta az uniós döntést és ellenállást szervezett Brüsszelben

Brüsszel jelenleg 240 ezer magyar egyetemista és magyar kutató és oktató alapvető oktatási jogát sérti meg.

A miniszter szerint „a brüsszelitáknak messze elgurult a gyógyszere".

Többek között a magyar egyetemisták külföldi ösztöndíj-lehetőségeiről, a brüsszeli vitákról és az autonómiabitorlásról is beszélt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
Előbbi kérdések kapcsán úgy fogalmazott: ameddig uniós állampolgárok, magyar állampolgárok, illetőleg magyarországi egyetemeken lévő uniós állampolgárok egy uniós alapvető joghoz nem jutnak hozzá az Erasmus-programon keresztül, addig nincs értelme új négyéves felsőoktatási stratégiáról beszélni.

Egyértelművé tettük, hogy akkor támogatjuk ezt az új felsőoktatási stratégiát, ha ennek az első pontja felszólítja az Európai Bizottságot arra, hogy szüntesse meg azt a jogsértő helyzetet,
miszerint egy nemzetállami hatáskörbe, a felsőoktatásba beavatkozva nem biztosítja 240 ezer magyarországi egyetemistának és oktatónak ezt az uniós alapjogot, oktatási alapjogot. Addig nincs értelme másról beszélni” – szögezte le a büsszeli viták kapcsán.
Ezt is ajánljuk a témában

Brüsszel jelenleg 240 ezer magyar egyetemista és magyar kutató és oktató alapvető oktatási jogát sérti meg.

A felsőoktatási stratégia kapcsán kifejtette: a nemzetköziesítés és a nemzetközi kapcsolatok az egyik alap, amiben célszámokat várnak el, írnak elő. Ez egy 23 százalékos célszám 2030-ra, a diákok 23 százaléka kellene, hogy ilyen mobilitási programban részt vegyen.
Elárulta, hogy ennek sem mi, sem az Európai Unió más tagállamai nem tudnak megfelelni egyelőre, de alapvetően ezzel az elvvel egyetért. „A másik kérdés, amiben szintén azt kellett mondani, hogy ameddig a magyarok nem, addig mások sem, hogy ez a dokumentum azt is tartalmazta, hogy 350 ezer Európán kívüli egyetemistának kell az Erasmust biztosítani.
Voltak eddig is Európán kívüli diákok, de ilyen nagy mértékben nem, és ez előírásként vagy elvárásként nem jelent meg. Ez amúgy illeszkedik az Európai Bizottság azon stratégiájába, hogy afrikai országokkal oktatási, felsőoktatási együttműködés jöjjön létre”
– magyarázta a Hankó.
Ezt is ajánljuk a témában

Észak-Afrika és Közel-Kelet igen, Magyarország nem.

Hankó Balázs arról is beszélt az adásban, hogy a hat magyarországi egyetemnél a nagy sietségben Brüsszel és az Európai Bíróság odáig jutott el, hogy két és fél év után megtörtént a tárgyalás szeptemberben.
„Hat egyetem volt ott, egyértelmű volt a bírók kérdéseiből és az elhangzottakból az, hogy amit az Európai Bizottság tett, jogszerűtlen, jogalapot nélkülöző, előzetes hatástanulmányt nélkülöző és alapjogokat sért. Itt a nagy kérdés az, hogy az ítélet április előtt megszületik-e. A kormánnyal kapcsolatos perben, azon kívül, hogy az eljárás elindult, még semmi érdemi megkeresés nem történt az Európai Bíróság részéről, pedig ennek már lassan egy éve” – mondta.
A miniszter kitért arra is, hogy a legutóbbi tárgyalás során Brüsszelben a BME modelljét is elkezdték kritizálni. Mi több, a 2022 decemberi határozat alapján a BME-t is ki akarták zárni.
A legutolsó tárgyalásnál már az egyházi egyetemek kapcsán is az autonómia kérdését feszegették. Amikor egy vatikáni szerződést kezdenek el bírálni, vagy a református megállapodást, vagy akár a zsidó fenntartásban lévő egyetemek esetében próbálnak ilyen kérdéseket fölvetni Brüsszelben, akkor azt gondolom, hogy a brüsszelitáknak messze elgurult a gyógyszere”
– fogalmazott, majd azt is leszögezte, hogy
Brüsszel gettósítási terve azonban a magyar egyetemekkel szemben nem sikerült.”
Ezt is ajánljuk a témában

Abnormális elvárással készül Brüsszel.

Hankó Balázs arról is beszélt, hogy kutatási innováció terén is van megfogalmazott céldátum, 2030, hogy Magyarország addigra ott legyen Európa 10 leginnovatívabb országa között – kutatók, fejlesztők számában pedig elérjük a 90 ezret.
„Most 63 ezernél tartunk, az a célunk, hogy elérjük a 90 ezer kutató-fejlesztőt. A doktoranduszképzésünket is ezért erősítettük, az elmúlt öt évben 50 százalékkal tudtuk emelni a doktoranduszok számát. Új doktori képzési rendszer van, amelyben jobb ösztöndíjak vannak” – fejtette ki. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy ha hamarabb végez az ember a doktori képzésben, akkor is a teljes négyévnyi idő ösztöndíját megkapja.
Nyitókép: képernyőfotó / InfoRádió