Sorra dönti meg a rekordokat a magyar felsőoktatás, izgalmas ősznek nézünk elébe

De van, ami örök, az ELTE-t nem lehet letaszítani a dobozgó felsőfokáról, ami a népszerűséget illeti.


De van, ami örök, az ELTE-t nem lehet letaszítani a dobozgó felsőfokáról, ami a népszerűséget illeti.


A Budapesti Corvinus Egyetem jelentős fejlődésen ment keresztül, ami által nemzetközi szinten egyre láthatóbbá válik. Bruno van Pottelsberghe-et, az egyetem rektorát az elért eredményekről kérdeztük.


Baritz Sarolta Laura közgazdász szerint a profit helyett az emberközpontúságra kell helyezni a hangsúlyt. Mennyire tudják ezt megvalósítani a gazdaság szereplői? Van-e közgazdasági összefüggés a kapcsolatok és a boldogság között?


Mivel járt az Erasmusról áttérni a Pannónia-programra? Erről is beszélgettünk Szabó Lajos Györggyel, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettesével.


Bukarest túl későn kérte részvételét a magyarországi Corvinus palagáz-projekt határokon átnyúló környezeti vizsgálatában.


Megkezdődött a határozott fellépés az egyetemeken tapasztalható világnézeti alapú uszítással szemben.


Elhatárolódik az egyetem a névtelen hallgatói közösség fórumán megjelenő kommentároktól, az érintetteket az etikai kódex betartására figyelmeztetik.


Elszaporodtak az uszító kommentek, rasszista, nőgyűlölő és antiszemita bejegyzések, hozzászólások is teret kaptak egy egyetemisták körében népszerű platformon.


Doug Stokes szerint ráadásul Orbán Balázs védelme sokkal többről szól, mint egy ember tudományos jogairól: a szellemi szabadság jövőjéről szól.


Bruno van Pottelsberghe a következő években három kiemelt fontosságú témára kíván koncentrálni.

A modern kor az üresség diadala. A meggyőzés gazdaságában a cégek a valódi értékteremtés helyett a legtöbb erőforrást a hírnévhez és a láthatósághoz rendelik, az egyetemek nem oktatnak többé, a munka világa pedig hemzseg a felfújt pozícióktól – véli a menedzsmenttudományok svéd professzora.







