Bomlik a kormány: lemondott a brit védelmi miniszter, de előbb alaposan lehordta Keir Starmert
Nem sikerült megfelelő mértékben növelni a védelmi kiadásokat.

A lap az akciót koordináló személyről is lerántotta a leplet.

A BBC hosszas oknyomozó anyagot közölt arról, hogy a Keir Starmer brit miniszterelnök lakásához kötődő gyújtogatások hátterében orosz állami koordináció állhat.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem sikerült megfelelő mértékben növelni a védelmi kiadásokat.

Az ügyben korábban három személyt vettek őrizetbe, akiket hétfőn az Old Bailey bíróságon hallgattak meg. Roman Lavrinovics, 22 éves ukrán építőmunkást bűnösnek találták gyújtogatás megszervezésében, Sztanyiszlav Carpiucot szintén bűnösnek bizonyult, míg a harmadik vádlottat, Petro Pocsinokot felmentették. A tűzesetek 2025 májusában történtek: egy, Starmer által korábban használt Toyota felgyújtása Észak-Londonban, majd két lakóingatlan bejáratánál keletkezett tűz, amelyből az egyiket a miniszterelnök sógornője bérelte – írja az Index.
A tűzesetek mögött egy névtelen irányító állt, akit a Telegram-üzenetekből csak „EL” kezdőbetűkkel lehetett azonosítani. „EL” londoni ukrán munkát kereső csoportokban vette fel a kapcsolatot Lavrinoviccsal, majd egyre komolyabb bűncselekményekre bírta rá, a plakátragasztástól és graffitifestéstől egészen a gyújtogatásig. Az irányító az elfogás után figyelmeztette áldozatát:
Nézd, egy nagyon magas rangú brit személy otthonát támadtad meg. Küldök pénzt, el kell hagynod a várost.”
A lap információi szerint EL üzeneteiben oroszul dicsőítette Putyint és orosz állampolgárságot kínált az újabb merényletekért cserébe. A BBC oknyomozása szerint EL nagy valószínűséggel Jevgenyij Ljuksin, 23 éves orosz diplomatajelölt, egy magas rangú orosz tisztviselő fia.
A lap rámutatott, hogy a gyújtogatásoknál egy átfogóbb orosz kampány bontakozott ki a nyomozás során.Úgy tudják, az orosz operatívok két, egymással ellentétes irányból szították a társadalmi feszültséget Nagy-Britanniában.
Az egyik álszervezet a Direct Action UK volt, amely látszólag egy brit szélsőjobbos csoport benyomását keltette, a lap szerint azonban valójában Oroszországból irányították. A csoport pénzjutalmat kínált mecseteken és rendőrautókon elkövetett vandalizmusért, és tavaly hat londoni mecsetet, valamint egy iszlám iskolát is megrongáltak a nevében szervezett akciók során.
A másik álszervezet, a Takbir Foundation muszlim szervezetnek álcázva magát iszlám graffitik festésére próbált nem muszlimokat toborozni, azzal a céllal, hogy szélsőjobbos reakciót váltson ki. Két bristoli utcaművészt is megkerestek, azonban mindketten visszautasították a megbízást.
A két szervezet tehát egymás ellen is dolgozott: az egyik iszlamofób indulatokat szított, a másik iszlám szimbólumokat festetett fel; céljuk a megosztottság és a félelem fokozása volt.
Eközben oroszországi profilok valótlan híreket terjesztettek a gyújtogatásokról, azt sugallva, hogy az ukrán vádlottak szexmunkások voltak, és személyes botrányt szőttek a miniszterelnök köré. Ezt Tommy Robinson, angol jobboldali aktivista milliós követőbázisán tovább terjesztette.
A lap emlékeztetett, hogy a Hope Not Hate rasszizmusellenes szervezet már hónapokkal a gyújtogatások előtt, 2025 februárjában figyelmeztette a hatóságokat, hogy a Direct Action orosz irányítás alatt áll, és esetleg terrortámadást is szervezhet. Nick Lowles vezérigazgató szerint „nem érkezett válasz”.
Helen Flanagan terrorelhárítási rendőrparancsnok a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy „nincs bizonyítékunk arra, hogy ez állami fenyegetés lett volna”. Ben Wallace korábbi védelmi miniszter határozottabb állást foglalt: szerinte az Oroszország részéről tapasztalt „nagyon tudatos és határozott eszkaláció” olyan döntés, amely a „legfelső” szintről érkezett. A BBC forrásai szerint a brit és ukrán hatóságok is arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország áll a támadások mögött, az orosz nagykövetség azonban mindezt visszautasította.
Ezt is ajánljuk a témában
Az európai választások közeledtével egyre több kémhistóriáról olvasni a környező országokban. Nem is akármilyenekről! Veress Csongor Balázs írása.

Nyitókép: CARLOS JASSO / POOL / AFP