Árulók és ellenséges ügynökök a szomszédainknál

Nyitókép: Alexey Nikolsky/AFP

*

Az, hogy március végén az ukrán elhárítás bejelentette, hogy letartóztatott két feltételezett orosz kémet, akik érzékeny katonai célpontok helyzetét továbbították Moszkvának – már meg sem lepi az olvasót.

Ellenben arra mindenki felkapja a fejét, hogy április közepén Ausztriát hatalmas kémbotrány rázta meg. Egy volt titkosszolgálati ügynök éveken át érzékeny információkat közölt Moszkvával. 

Az ügynek még közel sincs vége, de a 61 éves Egisto Ott-ot március végén őrizetbe vették, mert azzal gyanúsítják, hogy Oroszország számára kémkedett. Az osztrák sajtó birtokába került 86 oldalas osztrák rendőrségi jelentés szerint Ott urat azzal gyanúsítják, hogy információkat adott át Jan Marsaleknek, a becsődölt német Wirecard fizetési cég szökésben lévő vezetőjének.  A 44 éves Marsaleket, aki szintén osztrák állampolgár, csalás gyanúja miatt keresi a német rendőrség, jelenleg Moszkvában tartózkodik, ahova 2020-ban Ausztrián keresztül menekült. A BBC szerint orosz tisztek 2014-ben szervezték be. 

A jelentések szerint azzal gyanúsítják, hogy az osztrák belügyminisztérium vezető tisztviselőitől származó telefonadatokat továbbított Oroszországnak. 

Ott elmúlt 10 évben számtalan kémkedési akcióban vett részt. Az egykori osztrák titkosszolgálati tisztet 2017-ben függesztették fel, miután szövetséges szolgálatok információi szerint több tízezer euróért adott el nyugati adatbázisokból származó bizalmas információkat az oroszoknak. Ott tagadta, hogy bármiféle jogsértést követett volna el, de jelenleg is őrizetben van. 

Karl Nehammer osztrák kancellár az Egisto Ott-ügyet „a demokráciát és országunk nemzetbiztonságát fenyegető veszélyként” minősítette. Az ügy gyors kivizsgálásra szólította fel a hatóságokat. A hidegháború idején Bécs volt a központja a nemzetközi illegális hírszerzésnek,

Napokkal később a német rendőrség letartóztatott két embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy ugyancsak Oroszország javára kémkedtek. 

A szövetségi rendőrség letartóztatta Dieter S.-t és Alexander J.-t, és a bajor állami rendőrséggel együtt házkutatást tartott a vádlottak otthonában és munkahelyén. A német-orosz kettős állampolgárokat ügynöki fellépéssel és robbanóanyag-készítéssel is vádolják.  Az akciók célja különösen a Németország és szövetségesei által Ukrajnának nyújtott katonai támogatás aláásása volt. Dieter S. állítólag azt mondta az orosz tiszteknek, hogy kész támadásokat végrehajtani a hadsereg által használt infrastruktúra, valamint a németországi ipari létesítmények ellen. Ezután információkat gyűjtött a lehetséges támadási célpontokról. A megcélzott objektumok egy részét felderítette, fényképeket és videókat készített például katonai szállítmányokról és árukról. Emellett azzal vádolják, hogy egy külföldi terrorszervezethez tartozott, mert az az alapos gyanú, hogy 2014 decembere és 2016 szeptembere között a magát Donyecki Népköztársaságnak (DPR) kikiáltott kelet-ukrajnai fegyveres egység harcosaként harcolt. Németország a letartóztatások után berendelte Oroszország berlini nagykövetét is. 

Olaf Scholz kancellár szerint a letartóztatások rávilágítottak arra, hogy az orosz kémkedés elleni küzdelem továbbra is kiemelt prioritásként kell kezelni. Erre reagálva, Moszkva közölte, hogy a német intézmények nem szolgáltattak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a két férfi valóban orosz kém lenne. 

A német letartoztatásokkal szinte egy időben a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jelentésben arról számol be, hogy

A dokumentum szerint az érintettek megpróbáltak információkat gyűjteni Romániáról, a hadgyakorlatokról és az Ukrajnának nyújtott segélyekről. A CSAT-jelentés szerint félretájékoztatási kampány is zajlott a román hadsereg ellen, hogy az emberek azt higgyék, egy konfliktus esetén a hadsereg nem lenne képes megvédeni az országot. Ráadásul ugyanezzel a stratégiával a kémek még az állampolgároknak az ország vezetőiről alkotott véleményét is megpróbálnák manipulálni – számolt be a Krónika.

Érdeklődésünkre a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője, Pászkán Zsolt elmondta, hogy például fennáll „a lehetősége az orosz titkosszolgálatok beszivárgásának az ukrán menekültek soraiba”. Mint kifejtette:

A sajtó korábban naponta számolt be a határon átlépők számáról, de ez mára teljesen (!) eltűnt. Mint ahogy a merényletekről és a szabotázsakcióról is mint „lehetőségről” írnak! Az elmúlt hónapokban (!) egyetlen esetre sem emlékszem, amikor konkrét személyekről lett volna szó, akiket Romániában értek kémkedésen (még olyan kételyeket jogosan felvető ügyek sem voltak, melyekről a különböző, a háborús hergelésben élen járó országokban – Németország, Lengyelország, a baltiak, például – szinte havonta beszámolnak!). 

(mint Magyarország váratlan jó színben való feltüntetése, persze, csak „szőr mentén”!), mint egy különösebben komolyan veendő szakmai munkának – nyilatkozta a szakértő.

Vagyis: kémek, kémek mindenütt – meg dezinformáció.