A Brexit atyja szerint Nagy-Britanniának ki kell lépnie az emberi jogi egyezményekből, hogy megállítsa a csónakokkal érkező migránsokat. Terve napi öt deportáló járatot és százezrek hazaküldését tartalmazza.
Nigel Farage, a Brexit egykori élharcosa szombaton bejelentette: ha pártja, a Reform UK alakítaná meg a következő brit kormányt, „tömeges kitoloncolásokat” hajtana végre azok ellen a migránsok ellen, akik kis csónakokkal kelnek át a La Manche csatornán.
A The Times szombati számának adott interjúban Farage közölte, hogy kiléptetné Nagy-Britanniát az Emberi Jogok Európai Egyezményéből, és megállapodásokat kötne Afganisztánnal, Eritreával és más származási országokkal az illegális migránsok visszaküldéséről.
Lehetünk kedvesek az emberekkel, lehetünk kedvesek más országokkal, vagy lehetünk nagyon kemények velük… Trump elnök már elég alaposan bebizonyította ezt a pontot”
– fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy nem tart-e attól, hogy az érintetteket megkínozhatják vagy megölhetik, ha olyan országokba küldik vissza őket, ahol gyenge az emberi jogi helyzet, Farage így válaszolt: sokkal jobban aggódik az általa a brit társadalomra leselkedő veszélyek miatt.
Nem vállalhatok felelősséget a világ összes despota rezsimjéért. De felelősséggel tartozom a nők és lányok biztonságáért az utcáinkon”
– mondta.
Az Egyesült Királyságban az utóbbi hetekben rendszeresen voltak kisebb tiltakozások azok előtt a szállodák előtt, amelyekben menedékkérőket helyeztek el. Ezeket részben közbiztonsági félelmek táplálták, miután néhány migráns ellen szexuális zaklatás vádjával indult eljárás.
Ezt is ajánljuk a témában
A brit politikum a szokásos „megoldáshoz” folyamodva próbálta felállítani az „oszoljanak, kérem” hallgatásfalanxát a migránsok által sorozatosan megerőszakolt kislányok ügyében. Király-Kiss Miklós írása.
A közvélemény-kutatások szerint a bevándorlás és a menekültügy jelenleg a britek legnagyobb aggodalma, még a gazdaságot is megelőzve.
A Reform UK – amely öt mandátumot szerzett a tavalyi választásokon – az elmúlt hetekben több felmérésben is az élen végzett.
Tavaly 37 ezer ember – többségük Afganisztánból, Szíriából, Iránból, Vietnámból és Eritreából – érkezett Franciaországból kis csónakokon Nagy-Britanniába. Ez negyedével több volt, mint 2023-ban, és a teljes nettó migráció 9 százalékát tette ki. Az Oxfordi Egyetem adatai szerint a csónakosok mintegy kétharmada sikerrel folyamodik menedékért, miközben eddig csupán 3 százalékukat toloncolták ki.
Farage a The Times-nak kijelentette: megszüntetné a menedékkérelem jogát és a kitoloncolások elleni jogi fellebbezést azok számára, akik csónakkal érkeznek. Új törvényeket vezetne be, amelyekkel „nemzeti vészhelyzetre” hivatkozva kiléptetné Nagy-Britanniát a menekültügyi egyezményekből is. „A cél ennek a törvényhozásnak a tömeges kitoloncolás” – mondta, hozzátéve: a menedékkérők által okozott „óriási válság” táplálja a közfelháborodást.
A lap értesülései szerint Farage 24 ezer migráns számára hozna létre táborokat katonai repülőtereken,
2,5 milliárd font (3,4 milliárd dollár) költséggel. Emellett napi öt deportáló járatot indítana, amelynek révén a kitoloncoltak száma elérhetné a több százezret.
Ha ez sem működne, a menedékkérőket az Atlanti-óceán déli részén fekvő Ascension-szigetre szállítanák – szimbolikus üzenetként a világ felé.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Egyesült Királyságban gyerekeket áldoztak fel a politikai korrektség oltárán. Szakértővel beszélgettünk.
Nyitókép: Thomas Krych / Anadolu via AFP
A Reform UK simán abszolút többséget szerezne, ha most lennének a választások.
A számok viszont nem hazudnak: Bécsben a lakosság 40,9 százaléka külföldön született, a migrációs hátterűek aránya eléri az 50,5 százalékot. Varga Mátyás Zsolt írása.
Nyilván egy milánói katolikus iskola fehér tanulója a tettes, vagy egy izlandi bálnavadász. Erre tessék!
Steven Edgington csodájára járt a magyar bevándorláspolitikának.
A brit lap szerint Londonnak sürgősen fel kell készülnie egy még nagyobb fenyegetésre.
Nem lehet tudni, 2022 februárja óta milyen megrendeléseket kapott az üzem, de akár a hadseregnek is dolgozhattak – állítja a szakértő.
Bár néhányan a Trump-Putyin találkozót a „kézzelfogható” megegyezések hiányában leírják, az alaszkai csúcs jelentősége jóval túlmutat egy államfői tárgyaláson.
Ukrajna mindannyiunk közös európai jövőjéért harcol.
