Megint szétlőtték a Barátság kőolajvezetéket az ukránok – újra leállt a szállítás

Az esetre Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is reagált.

Az elmúlt években számos alkalommal érte támadás, mégpedig többségében Ukrajna részéről a Magyarországot ellátó kőolajvezetéket. De nem csak ezen keresztül akadályozza Kijev hazánk energiaellátását. Sebestyén Géza írása.
2022. augusztus 4-én, egy forró nyári csütörtökön hirtelen csend állt be a kárpátaljai kőolajvezetékek környékén. A nyugalom oka az volt, hogy az ukrán csővezeték-üzemeltető leállította a Barátság kőolajvezeték déli ágát, amelyen keresztül Magyarország és Szlovákia olajának oroszlánrésze érkezett. Hat napig egyetlen csepp olajat nem szállítottak ezek a vezetékek. A hivatalos indok banki szankciók miatti fizetési nehézségeket emlegetett.
Ezt is ajánljuk a témában
Az esetre Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is reagált.
A Mol pedig kénytelen volt hozzányúlni a vésztartalékokhoz.
Ez azonban sajnos nem egyedi epizód volt, hanem egy visszatérő motívum az elmúlt években. 2024 júliusában Kijev egy újabb lépést tett. Saját hatáskörében rótt ki szankciót a Lukoilra.
Az eredmény? Újra akadozni kezdtek az olajszállítások. Budapesten és Pozsonyban komolyan felmerült az üzemanyaghiány veszélye is. Gulyás Gergely, a magyar Miniszterelnökség vezetője akkor figyelmeztetett, ha nem születik gyors megoldás, szeptemberre kifogyhat az ország a kritikus készletekből.
Ezt is ajánljuk a témában
Az olajvállalat röviden és tömören fogalmazott.
A történet azonban itt sem ért még véget. 2024 végén Ukrajna hagyta lejárni a hosszú évekig érvényben lévő orosz–ukrán gáztranzit-szerződést. Ez volt az a vezeték, amelyen keresztül 2019 és 2024 között több mint 16 milliárd köbméter gáz érkezett Magyarországra.
Amikor Brüsszelben arról beszéltek, hogy a legrealistább forgatókönyv szerint január 1-jétől egy molekula sem jön át Ukrajnán, sok magyar energiapiaci szakember úgy érezhette magát, mint egy sakkozó, akinek egyik pillanatról a másikra lesöpörték a bábuinak a felét.
Bár Magyarország ezt a vészhelyzetet is kezelni tudta, nem kellett sokáig várni a következőre. 2025 augusztusában ukrán katonai csapás érte a Druzsba-vezetékhez kapcsolódó infrastruktúrát. A támadás után az olajszállítás ismét leállt, Magyarország külügyminisztere pedig felháborodottan jelentette ki: ez közvetlen támadás hazánk energiaellátása ellen.
Az első támadást ráadásul két másik is követte. Orbán Viktor magyar miniszterelnök az orosz-ukrán békefolyamatban komoly eredményeket elérő amerikai elnök figyelmét is felhívta arra, hogy országunk energiaellátását komolyan veszélyeztetik az ukrán fél lépései. Beszámolók szerint Donald Trump is elítélte a támadást.
Kapcsolódó vélemény
Ő a mi energiaügyi miniszterjelöltünk.
Ukrajna az elmúlt években többször is bizonyította, hogy képes (szándékosan vagy hanyagságból) kimozdítani a magyar és szlovák energiaellátást a kényes egyensúlyából. Ezek a lépések meglehetősen érthetetlenek egy olyan országtól, mely egy gazdasági közösségbe szeretne tartozni velünk és Szlovákiával is.
A cikk szerzője az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense.
Nyitókép: Kisbenedek Attila/AFP