Magyar Péter majdnem tudott normálisan viselkedni az Országgyűlésben

A Tisza Párt elnökének napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés keddi rendkívüli ülése. Magyar Péter Nagy Imre és mártírtársai 1958-as kivégzésének, valamint az 1989-es újratemetésének évfordulóján az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelgett. A rendszerint konfrontatív és személyeskedő felszólalásairól ismert Magyar ezúttal szokatlanul visszafogott hangon emlékezett meg.

A politikus arról beszélt, hogy fiatal magyarok álltak 1956. október 23-án a Kossuth téren, és harminchárom évvel később a Hősök terén is. Hangsúlyozta: nem szeretné eldönteni, kik voltak az „igazi” ötvenhatosok vagy nyolcvankilencesek, mert ezek a napok szerinte az egész nemzet közös emlékezetéhez tartoznak.

Leszögezte, hogy a történelem tanulságait sem szabad megkerülni. Beszédében felidézte Nagy Imre szerepét az 1956-os forradalom idején, az 1958-as kivégzéskor, valamint az 1989-es újratemetés alkalmával. Magyar Péter szerint Nagy Imrét és mártírtársait nemcsak megölni akarták, hanem a történelemből is ki akarták törölni. Az újratemetést egy nemzet katarzisának nevezte.

A Tisza Párt elnöke azt kívánta, hogy a magyarok a huszadik század nehéz történetét értően és érzékenyen tudják továbbadni gyermekeiknek. Beszédében több ötvenhatos hőst is név szerint említett, köztük Mindszenty Józsefet, Rácz Sándort, Brusznyai Árpádot, Mansfeld Pétert és Tóth Ilonát.

Magyar Pétert követően Novák Előd, a Mi Hazánk frakcióvezető-helyettese az állambiztonsági múlt feltárásának elmaradását bírálta. A politikus szerint az elmúlt három évtized szégyene, hogy nem történt meg a kommunista állambiztonsági rendszer teljes feltárása, és hiányolta az egykori pártállami vezetők elszámoltatását is.

Felszólalásában azt állította, hogy a Fidesz politikusainak érintettsége miatt nem hozták nyilvánosságra az ügynökaktákat. Ez ugyanakkor nem igaz, hiszen az állambiztonsági iratok kutathatók, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára pedig évek óta hozzáférést biztosít a dokumentumok jelentős részéhez.

Novák Előd ezt követően aktuálpolitikai síkra terelte mondandóját. Előbb a Fideszt bírálta, majd Magyar Péternek üzenve arról beszélt, hogy a Tisza Párt nem szégyellte Gergényi Péter egyik egykori helyettesét rendészeti államtitkárnak jelölni, miközben szerinte húsz év elteltével sem történt meg a 2006-os rendőri fellépések felelőseinek elszámoltatása.

A KDNP részéről Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy Magyarország mai szabadsága 1956 örökségéből fakad. A politikus szerint az 1956-os forradalom igazi hősei nem elsősorban a történelmi szereplők voltak, hanem azok a névtelen fiatalok, akiket a nemzeti emlékezet „pesti srácokként” őrzött meg. Rétvári úgy fogalmazott: az emberek nagyobb szabadságban akartak élni, és ezért hétköznapi hősök vállalták a küzdelmet. Hozzátette, Nagy Imrére azért emlékezünk ma is, mert amikor a történelem döntés elé állította, a kritikus pillanatban helyes döntést hozott.

Az ülés eddigi szakaszának legnagyobb kontrasztját ugyanakkor kétségkívül Magyar Péter felszólalása jelentette. A politikus, aki az elmúlt hónapokban elsősorban konfliktusos és személyeskedő parlamenti jelenlétével hívta fel magára a figyelmet, ezúttal az 1956-os hősökről beszélt emelkedett hangnemben. A rendkívüli ülés azonban még korántsem ért véget, így kérdés, hogy a nap további részében melyik Magyar Pétert láthatják majd a képviselők.

A Fidesz részéről Gulyás Gergely frakcióvezető arról beszélt, hogy a rendszerváltoztatás után az 1956-os forradalom mégiscsak győzni tudott. Ugyanakkor szerinte a rendszerváltoztatás utáni időszak is hagyott maga után rendezetlen történelmi adósságokat.

Mint fogalmazott, a kommunista rendszer vezetőinek, köztük a legsúlyosabb bűncselekményeket elkövetőknek a felelősségre vonása nem történt meg olyan mértékben, ahogy annak meg kellett volna történnie. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez semmit nem von le az 1956-os forradalom jelentőségéből, amelynek köszönhetően Magyarországra a világ ma is úgy tekint, mint arra a nemzetre, amely kész volt szembeszállni a kor legerősebb hadseregével is.

Nagy Imre szerepéről szólva Gulyás megjegyezte: az egykori miniszterelnök moszkovita kommunistaként kezdte pályáját, ám 1956-ban nem árulta el a forradalmat, és kivégzése előtt sem kért kegyelmet.

 – fogalmazott a frakcióvezető.

Az emelkedett hangvétel azonban nem tartott sokáig. A megemlékező felszólalásokra adott válaszában Magyar Péter már visszatért a tőle megszokott stílushoz. A miniszterelnök mindenféle bizonyíték vagy alátámasztás nélkül azt állította, hogy a Bibó István Szakkollégium alapításakor Kövér László Károlyi Mihályról akarta elnevezni az intézményt.

A kijelentés különösen azért keltett feltűnést, mert ez fel sem merült az elmúlt 36 évben és szokása szerint Magyar Péter semmilyen bizonyítékot nem mutatott be állítása alátámasztására. A keddi ülés első órái után így hamar megbizonyosodhattunk arról, hogy a korábbi megemlékező beszéd inkább pillanatnyi kitérő volt: a miniszterelnök nem vett vissza a rá jellemző vagdalkozó politikai stílusból, a megalapozatlan vádaskodásokból és a rendszeres személyeskedésből.

* * *

Fotó: MTI/Ilyés Tibor