Bukarest túl későn kérte részvételét a magyarországi Corvinus palagáz-projekt határokon átnyúló környezeti vizsgálatában.
Románia túl későn kérte, hogy részt vehessen a magyarországi Corvinus palagáz- és kondenzátum-kitermelés bővítésének határokon átnyúló környezeti vizsgálatában, ezért Bukarest már nem vehet részt az eljárásban – közölte a magyar Energiaügyi Minisztérium.
A magyar hatóságok szerint a vizsgálat tavaly decemberben lezárult, és megállapították, hogy a projekt nem jelent határon átnyúló környezeti kockázatot, így Románia értesítésére nincs jogi kötelezettség.
A román kérés 2025 márciusában érkezett, több mint három hónappal a bővítés engedélyezése után
– számolt be róla a vg.hu.
A vitatott hidraulikus repesztési módszerrel végzett Corvinus-projektet az amerikai Aspect Energy és a magyar állami MVM közös vállalkozása hajtja végre. A termelés 2023 februárjában indult három kúttal, a magyar állam pedig tavaly decemberben további hét kútra adott környezetvédelmi engedélyt. A projekt jelentős szénhidrogén-kitermelést biztosít Magyarország számára, és tavaly
több mint 18 millió euró nettó nyereséget termelt, a teljes árbevétel pedig mintegy 63,2 millió euró volt.
A Corvinus projekt kitermelése a magyar energiafüggetlenség egyik kulcsfontosságú eleme, miközben az Aspect Energy a romániai szénhidrogén-területek koncesszióba adása iránt is érdeklődik. A projekt révén az MVM célja, hogy átvegye a romániai gáz- és energiaellátási üzletágat a német E.ON-tól, miközben a bővítéssel Magyarország jelentősen növeli energetikai kapacitásait.
Románia számára a késői csatlakozási kérelem súlyos következményekkel járt: Bukarest egy nagy, határokon átnyúló energetikai projektből maradt ki, amelyet a magyar fél teljes mértékben lezárt, és a jövőben nincs lehetőség a részvételre. Magyarország ezzel demonstrálta, hogy az Espoo-i Egyezmény előírásai szerint csak a folyamatban lévő eljárásokban van szerepe a szomszédos államoknak.
Ezt is ajánljuk a témában
Sebestyén Géza az Eurostat adatai alapján elemezte, hogy az egyes régiók lakosságának mekkora hányada nem képes fedezni egy váratlan pénzügyi kiadást.
A nyitókép illusztráció (STEFAN SAUER / AFP)
***
Szerinte Románia minden feltétellel rendelkezik ahhoz, hogy gazdaságát stabil növekedési pályára állítsa.
Zelenszkij nem fog örülni.
Történelmi jelentőségű tárgyalás folyt a két nagyhatalom között Pekingben.
Az áldozat szerint támadója „bozgornak”, azaz hazátlannak nevezte.
A román sajtóban Magyarország a kulturális önazonosság példájaként jelenik meg.
Romániában, Szlovákiában, Horvátországban, Szerbiában, Litvániában is rosszabb a helyzet, Ausztriában sem sokkal jobb.
Az Európai Bizottság elnöke természetesen csak az üzlet előnyös oldalát mutatta be.
A város adóssága így mintegy 70 milliárd forintra tehető, év végére kritikus helyzet alakulhat ki.
