Hiába csapott Zelenszkij az asztalra, nagyon keserű pirulát kapott most az EU-tól Ukrajna

Az Euractiv beszámolója szerint hétfőn hivatalosan is megkezdődött az uniós csatlakozási tárgyalások első klaszterének megnyitása Ukrajna és Moldova esetében. Az esemény papíron jelentős sikernek számít Kijev számára, hiszen Volodimir Zelenszkij régóta sürgeti országa európai integrációjának felgyorsítását, az Európai Unió azonban ezzel egy időben olyan új szabályrendszer körvonalait is felvázolta, amely jelentősen korlátozhatja a jövőbeli tagállamok mozgásterét.

Brüsszelben ugyanis egyre erősebb az a törekvés, hogy a jövőbeni tagállamokkal szemben olyan különleges biztosítékokat építsenek be a csatlakozási szerződésekbe, amelyek hosszú éveken keresztül lehetővé teszik az uniós intézmények számára a fokozott ellenőrzést és a döntéshozatali jogosítványok korlátozását.

Ukrajna számára új korszakot hozhatnak a csatlakozási szerződések

Az Euractiv szerint az Európai Bizottság bővítési biztosa nyíltan támogatásáról biztosította azokat a javaslatokat, amelyek mögött Franciaország, Németország és több más tagállam is felsorakozott. A tervek szerint az újonnan belépő országok egy hosszú átmeneti időszak alatt nem rendelkeznének ugyanazzal a politikai mozgástérrel, mint a régebbi tagállamok. A korlátozások elsősorban a költségvetési, biztonságpolitikai és külpolitikai döntésekre vonatkoznának, vagyis éppen azokra a területekre, ahol a nemzeti vétó a legnagyobb politikai súlyt jelenti. Kos úgy fogalmazott:

A biztos szerint ezeknek az intézkedéseknek az a célja, hogy az új tagállamok hosszú távon is megfeleljenek az uniós normáknak és vállalásoknak. Mint mondta, a rendszer arra szolgálna, hogy biztosítsa: az új tagok öt, tíz vagy akár tizenöt évvel a csatlakozás után is betartsák az európai szabályokat. A hivatalos indoklás ugyanakkor nem oszlat el minden kételyt. A tervezett intézkedések ugyanis nem egyszerűen ellenőrzési mechanizmusokat vezetnének be, hanem éppen azokat az eszközöket gyengítenék, amelyekkel egy kisebb tagállam ellensúlyozhatja a nagyobb országok politikai súlyát. 

A vétóviták árnyéka

Az Euractiv szerint a javaslatok mögött egyre erősödő nyugat-európai aggodalmak állnak. Több tagállam attól tart, hogy a jövőben új belépők olyan politikát folytathatnak, amely eltér az uniós intézmények vagy a meghatározó tagállamok elképzeléseitől. A vita középpontjában az a kérdés áll, miként lehet megakadályozni, hogy egy ország a csatlakozás után eltávolodjon azoktól az elvektől és reformoktól, amelyeket a belépés előtt vállalt.

A megfogalmazás azonban egy másik olvasatot is lehetővé tesz. Az uniós cselekvőképesség erősítése a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy a jövőben kevesebb lehetőség marad a nagy horderejű döntések megakadályozására. Márpedig az uniós vétó intézménye éppen arra szolgál, hogy a kisebb tagállamok is rendelkezzenek valamilyen ellensúllyal a nagyobb országokkal szemben.

Az Euractiv szerint a jelenlegi elképzelések kialakulására jelentős hatással voltak az elmúlt évek uniós konfliktusai is. A portál azt írja, hogy az új védzáradékok szükségességéről szóló viták részben összefüggnek azzal az elégedetlenséggel, amely több nyugat-európai fővárosban Magyarország politikája miatt alakult ki. A cikk külön kitér arra, hogy Budapest nem támogatta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot.

Az új csatlakozási modell így nemcsak a reformok ellenőrzéséről szólhat, hanem arról is, hogy a jövőbeli tagállamok mennyire lesznek képesek önálló politikai álláspontot érvényesíteni az Európai Unió legérzékenyebb kérdéseiben.

Ukrajna teljes jogú tag lehet, de nem teljes mozgástérrel

Marta Kos ugyanakkor igyekezett eloszlatni azokat a félelmeket, hogy az új tagok másodrendű státuszba kerülnének. A biztos hangsúlyozta:

Formálisan tehát nem jönne létre külön kategória az új tagállamok számára. Az Euractiv által ismertetett tervek alapján azonban a gyakorlatban mégis olyan helyzet állhat elő, amelyben a belépő országok hosszú éveken át nem rendelkeznek ugyanazzal a politikai mozgástérrel, mint a régebbi tagok.

Ukrajna számára ezért a hétfői bejelentés egyszerre jelent előrelépést és figyelmeztetést. Miközben az ország közelebb került az Európai Unióhoz, Brüsszel azt is világossá tette, hogy a jövőbeli bővítést már nem a korábbi logika szerint képzeli el. Az új tagok előtt nyitva marad az ajtó, de úgy tűnik, a kulcsot még hosszú ideig mások őrzik majd.

Nyitókép: Tobias SCHWARZ / AFP