Jó stratégiával a magyar egyetemek is globális játékossá válhatnak

A Corvinusra hagyományosan a legfelkészültebb magyar középiskolások jelentkeznek, az egyetem ezért sem enged a magas felvételi pontszámokból. Bruno van Pottelsberghe szerint „a tehetségek újabb generációinak megnyeréséhez az a legjobb módszer, ha korszerű képzést adunk, és jó el­helyezkedési lehetőségeket kínálunk nekik a hazai és nemzetközi piacon”. Világosan látszik, hogy aki a Corvinusra jelentkezik, az már hallgatóként is nemzetközi tapasztalatokra iratkozik fel: a Nézőpont Intézet Egyetemkutató Műhelyének országos felmérése szerint a Corvinuson tanuló magyar diákok kétszer olyan arányban készülnek nemzetközi mobilitásra, mint az országos hallgatói átlag: itt négyből három diák külföldi tanulmányokat tervez.

A rektor hangsúlyozza: az igazi kihívás az, hogy külföldről is hasonlóan tehetséges hallgatókat vonzzanak a Corvinusra. Ahogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy épp Hollandia korlátozni kezdi a külföldről felvett hallgatók létszámát, stratégiai esély nyílik a közép-európai térség legjobb képzőhelyei előtt. És bár Magyarországon a Corvinus neve általánosan ismert, külföldön építeni kell a márkát, ebben a munkában számíthatnak a Stipendium Hungaricum ösztöndíj népszerűségére is. Pottelsberghe kiemeli, hogy az egyetem proaktív kommunikációt folytat: tavaly 16 ország 24 nemzet­közi felsőoktatási vásárán vettek részt, továbbá célzottan kommunikálnak külföldön a közösségi médián és a sajtón keresztül is. Az eredmények már látszanak: 2025-ben 70 országból csaknem 650 nemzetközi hallgató iratkozott be, 70 százalékkal több, mint az előző évben. Az egyetem az alapszakos, mesterszakos és posztgraduális hallgatókon túl a vállalatvezetői körben is megszólítja a legkiválóbbakat. Jelentős intézményfejlesztési siker, hogy nemrég a SEED vezetőképző iskola integrálásával Magyarország és a régió legnagyobb egyetemi executive-képzési szolgáltatója jött létre a Corvinuson.

A legjobbak között

Ismeretes, hogy az egyetemek teljesítményét nemzetközi minősítések, rangsorok, akkreditációk teszik összemérhetővé. A Corvinus legfrissebb büszkesége, hogy az Eduniversal oktatásminősítő szervezet 5 pálmás minősítését nemrég egyedüli magyar intézményként nyerte el, és a szervezetben szavazó intézményvezetők, rektorok, dékánok 2025-ben a közép-kelet-európai régió második legkiválóbb képzőhelyének ítélték a Corvinust.

A rangsorok értelmezéséhez érdemes tudni, hogy a felsőoktatásban az üzleti képzések területén a legélesebb a vetélkedés, mintegy 
16 ezer intézmény verseng a toplistás helyekért. A jellemzően kisebb méretű üzleti iskolák nem az átfogó egyetemi lajstromokban tűnnek ki, hanem például szakterületi rangsorokban. A Corvinus az ilyen listák zömén egyedüli magyar szereplő. A Quacquarelli Symonds rangsoraiban egyre előkelőbb helyeket foglal el, a Financial Times a pénzügyi mesterképzésben a 69. helyre sorolta be, ár-érték arányban pedig a világ 
15. legjobbjá­nak tartja.

az AACSB-akkreditációval a világ legjobb 6 százalékába, a legkiválóbb 1000 üzleti iskola közé tartozik, az AMBA-akkreditációval pedig a 280 legjobb MBA-iskola közé. A harmadik, 
az Equis-akkreditáció elbírálása idén zajlik. Ha sikerül elnyerni, az egyetem háromkoronás státuszú lesz, s a világ 150 legjobb üzleti iskolája közé emelkedik – a felső 1 százalékba.

Összekapcsolni tudományterületeket, műhelyeket, kutatókat

A belga rektor személye is fedezet a stratégia nemzetköziesítő igényéhez: a Corvinuson a külföldi oktatók aránya 15 százalékra emelkedett, 
és az angolt is munkanyelvévé tette.

Pottelsberghe a nemzetközi felemelkedés motorjának tartja a kutatási kollaborációt. „Az egyetem partnerei közé lépett a City University of Hong Kong, az Universität St. Gallen, a Wirtschaftsuniversität Wien, a Solvay Brussels School of Economics and Management, valamint a University of Chicago. Az intézeteinket is arra biztatjuk, hogy multidiszciplináris alapon hozzanak létre ad hoc kutatóközpontokat, indítsanak közös projekteket.” A kutatóegyetemi kiteljesedésnek jelentős fejlődési távlatai vannak, s elmondható, hogy 2018 és 2025 között a Corvinuson folyó kutatásokból születő tudományos publikációk száma megtízszereződött, a legértékesebb kategóriájú, D1-es folyóiratokban megjelent cikkek száma pedig a tizenkét és félszeresére nőtt.

Hatékony erőforrás-felhasználás

Az egyetem modellváltása még Pottelsberghe 2024-es érkezése előtt lezajlott. A Corvinus a fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által egy stratégiai terv céljai mentén nyújtott működési és fejlesztési források mellett saját bevételeiből, a kutatási támogatásokból és a fizető diákok tandíjából gazdálkodik. Ennek a finanszírozási modellnek a valóra váltása a rektor irányításával felgyorsult. „A működési modell arra ösztönzi az egyetemet, hogy eredményorientáltan, költséghatékonyan és küldetésvezérelten működjön. Fejlesztenünk kell a kutatást, emelni az oktatás színvonalát, a Corvinusra vonzani a legtehetségesebb kutatókat és hallgatókat. A modell arra ösztönöz bennünket, hogy dinamikusak, innovatívak és előrelátók legyünk” – hangsúlyozza Bruno van Pottelsberghe.

Az egyre hatékonyabb működésnek forintban kifejezhető eredményei is vannak: a Corvinus munkavállalóinak fizetése nyolc év alatt több mint a duplájára nőtt, a legjobb hallgatók tanulmányi ösztöndíjának szintje az országban itt a legmagasabb. A fenntartó alapítvány ebben az időszakban 80 milliárd forintot fordított az egyetem működésére és fejlesztésére. A Fővám téri, Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz főépület mellé 2024-ben jelentős kormányzati támogatással megépült a Gellért Campus, az ország legfenntarthatóbb egyetemi komplexuma.

Egy év múlva ilyenkor a rektor reményei szerint már háromkoronás akkreditációról és az Eduniversal által megítélt régiós első helyezésről beszélgethetünk. „Meggyőződésem, hogy új szakokról, nagy hatású kutatási eredményekről és több pályázati bevételről, tovább növekvő hallgatói létszámról számolhatok majd be. A szakterületi ranglistákon is jól látható emelkedés értékeléséhez pedig beszéljünk még 2028-ban és 2029-ben is” – fogalmaz.

Nyitókép: Turós Balázs/Corvinus