Lépések a robottársadalom felé

Hiroshi Ishiguro, az Oszaka Egyetem robotikusa szerint nem praktikus humanoid robotok agyát, intelligenciáját adatközpontokba vagy a számítási felhőbe tölteni. A probléma oka a hálózati késleltetés – egy csomag által eltöltött idő, amíg az adótól a hálózaton keresztül a vevőig elér.

A késleltetéssel annyira lelassulna a robot reakciója és ezzel az ember-gép interakció is, hogy egyáltalán nem éreznénk kényelmesen magunkat, zavarna a kommunikáció.

A probléma szerepet játszik Ishiguro legújabb kutatásaiban. Emberekkel korlátozott témakörökben párbeszédet folytató androidot tanulmányoz. A gép hihető és életszerű testbeszédet használ. Intelligenciájáért az adatokat különféle érzékelőktől összegyűjtő tíz helyi számítógép felel. Hang- és arcfelismerésben is elég jól teljesít.

A kutató következő lépése „szándékmotor” fejlesztése lesz: a gép a motorral tudja azonosítani az általa megfigyelt személy vagy kommunikációs humán partner beszédszándékait.

„Ha jobb kapcsolatot akar kiépíteni az emberekkel, célszerű, ha a robot ismeri a humán partner szándékait és vágyait” – magyarázza Ishiguro.

Angol nyelvű csevegőbot (chatbot) motor fejlesztését szintén tervezi. Fontosnak tartja, hogy az android több nyelven érintkezzen. A többnyelvűség segít a robottársadalom felé vezető átmenet során. Robottársadalmon humanoidok, androidok és társaik mindennapos élethelyzetekben történő rutinszerű használatát, alkalmazását érti.