Az ukrán parlament 2028-ra EU-csatlakozást jósol.
Ukrajna vezetői ismét megerősítették elkötelezettségüket az Európai Unióhoz való teljes jogú csatlakozás mellett, ám a Kijev által kijelölt menetrend és a nyugati partnerországok óvatos hozzáállása között egyre mélyebb szakadék tátong.
Olekszandr Kornyijenko, az ukrán parlament első alelnöke a minap arról beszélt:
Ukrajna célja, hogy 2028-ra teljes jogú uniós tag legyen, és azonnal meg kell nyitni a tárgyalási klasztereket.
Szerinte ez jelentené a csatlakozási folyamat következő nagy lépését. A politikus ugyanakkor azt is elismerte: Ukrajna uniós közeledése hosszú távon csak akkor maradhat fenntartható, ha az EU képes stabil pénzügyi támogatást biztosítani.
Kornyijenko szerint a jövő egyik kulcsa a befagyasztott orosz szuverén vagyon felhasználása lehetne, amelyből jóvátételi alapú hitelmechanizmus jönne létre.
Ennek segítségével – állítja – biztosítható lenne Ukrajna költségvetési és védelmi finanszírozása 2026–2027-ben is. A brüsszeli tárgyalások azonban egyértelművé teszik:
az ambiciózus ukrán célok messze meghaladják a realitásokat.
Az EU eddigi bővítési gyakorlata alapján egy jelölt ország akár egy évtizedig tartó, mélyreható reformfolyamatra kényszerül, különös tekintettel a jogállamiságra, az igazságszolgáltatás átalakítására és a korrupció visszaszorítására. E feltételek teljesítése ma Ukrajnában – háborús körülmények között – különösen nehéz.
Eközben Ruszlan Sztefancsuk házelnök a Krími Platform parlamenti csúcstalálkozóján hangsúlyozta:
Ukrajna nem kész kompromisszumra az orosz megszállás elismerésében, és nem enged védelmi képességeinek csorbításából sem.
Szerinte nem lehet „blokkolni” Ukrajna euroatlanti útját, és Kijev továbbra is nyitott az érdemi diplomáciai párbeszédre, de nem hajlandó olyan békereceptet elfogadni, amely megkötné kezeit a háború utáni rendezésben.
A két vezető politikus nyilatkozatai jól mutatják, hogy Ukrajna számára az EU-csatlakozás egyszerre gazdasági és biztonsági projekt. Míg a hivatalos kommunikáció szerint a 2028-as cél „reális”, a háttérben egyre nyilvánvalóbb:
a háború, a lassú reformok, a növekvő korrupciós botrányok és az Európai Unió óvatos tempója mind-mind azt jelzik, hogy Kijev gyors uniós integrációja jelenleg inkább politikai üzenet, mint valódi forgatókönyv.
Ezt is ajánljuk a témában
A legújabb korrupciós botrány Alekszandr Rodnyanszkij szerint nem kivétel, hanem maga a rendszer – és Ukrajna partnereinek ideje szembenézni ezzel.
Nyitókép: UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE / AFP
„Őszintén reméljük, hogy a méltányos béke és a garantált biztonság közös eredményünk lesz!” – fogalmazott az ukrán elnök.
„Ha Ukrajna egységei elhagyják az általuk elfoglalt területeket, akkor véget érnek a harci cselekmények. Ha nem távoznak, fegyveres erővel fogjuk elérni ezt” – jelentette ki az orosz elnök.
A külgazdasági és külügyminiszter Bosznia-Hercegovinában leszögezte, „a Nyugat-Balkán stabilitása, békéje és biztonsága Magyarország fontos nemzetbiztonsági érdeke”.
Vlagyimir Putyin könnyen lehet, hogy eldöntötte az Európai Unió sorsát.
Az orosz elnök leszögezte: Moszkva kész tárgyalni, de kemény válaszlépésekre készül, ha Európa tényleg lefoglalná az orosz vagyonokat.
Egymás hegyén-hátán a csapatok.
Közleményt adott ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Magyar Péter az alelnökeit okolja.
