Mintegy 50 milliárd forintból valósul meg Magyarországon Európa legnagyobb kapacitású adatközpontja. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nemzetközi tenderén hazánk olyan országokat előzött meg, mint Svédország, Norvégia vagy Svájc. Az épület és a gépészet 8,5 milliárd forintba kerül, míg például a számítógépekre és egyéb berendezésekre több mint 40 milliárd forintot költenek.
„Magyarország egyik legkiemelkedőbb, huszonegyedik századi projektjét jelentjük ma be” – mondta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a Budapesten létesítendő, Európa legnagyobb adatátviteli kapacitással rendelkező adatközpontja, a CERN@WIGNER projekt pénteki bemutató sajtótájékoztatóján. Az összesen mintegy 50 milliárd forint értékű informatikai, hálózati, főként a tudományos munkát és kutatást támogató projekt azért Magyarországon valósul meg, mert a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontja (MTA Wigner FK), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával sikeresen pályázott az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nemzetközi tenderén. A kezdetben másodpercenként 100, majd később 400 gigabit sávszélességű hálózati összeköttetést nyújtó központnak 2013. január 1-én már működnie kell.
A projektindító eseményen a miniszter kifejtette, a világ most ránk figyel, mert itt valósulhat meg az a korszakalkotó beruházás, amely Európának a legnagyobb adatátviteli informatikai központja lesz. A központ révén 2013 elején Genf és Budapest között ultra szélessávú hálózati kapcsolat jön létre. A világszínvonalú adatközpont képes lesz csúcssebességgel továbbítani a CERN kutatóintézet részecskegyorsítójából nyert adatokat az új, kimagasló műszaki jellemzőkkel bíró budapesti géptermi komplexumba. A miniszter megnyitó beszédében elmondta, az állami támogatást élvező pályázatot tavaly októberben nyújtották be a CERN-hez. Huszonnyolc ország tett ajánlatot. Magyarország a többi között Svédországot, Norvégiát és Svájcot megelőzve nyert. Ez pedig a miniszter szerint önmagában is bizonyítja, hogy kimagasló volt a magyar pályázat.
Németh Lászlóné elmondta, nem véletlen, hogy az egyedülálló csúcstechnológiát képviselő beruházás Magyarországon valósul meg, hiszen a magyarok híresek szellemi képességeikről, a kutatási eredményeikről és arról, hogy jól tudnak együttműködni másokkal. A miniszter kifejtette, ez a beruházás is hozzájárul Magyarország nemzetközi tudományos hírnevének öregbítéséhez. Német Lászlóné elmondta azt is, hogy akkor válik a tudás és a tudomány valódi kitörési ponttá, ha az állam is támogatja a vállalatok, tudományos műhelyek munkáját, a gazdasági, társadalmi üzleti szféra képviselőit.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta, nagy siker az ország, az akadémia és a Wigner kutatóközpont számára, hogy itt épül meg a világ egyik legnagyobb adatátviteli központja. Az épület és a gépészet 8,5 milliárd forintba kerül, míg például a számítógépekre és egyéb berendezésekre több mint 40 milliárd forintot költenek. A magyar állam 8,5 milliárd forinttal járul hozzá a projekt megvalósításához. Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere az eseményen kifejtette, a projekt azt bizonyítja, hogy az állam és a magánszereplők képesek hasznosan együttműködni.
Tudomány és vallás, tények és elméletek, lyukak és Isten, hitek és bizonyosságok. A fókuszcsoportos Nagy Ádám szétszedi Tudóslányt, mi nekiesünk Nagy Ádám mondásainak. Szilvay Gergely írása.
A kétszáz éve született Bereczki Mátéra emlékezünk. Gózon Ákos írása.
„Egy ország nem minden téren lehet versenyben – a legfontosabb, hogy a saját erősségeire koncentráljon” – vallja Sir Philip Campbell.
Több száz szakcikk, könyv, jogszabály került ki a tollából, meghatározó jogásza volt a 20. századi Magyarországnak: Nizsalovszky Endrére emlékezik szerzőnk.
A Brain Bar alapítójával az idén tizedik születésnapját ünneplő jövőfesztiválról, egyetemi szemléletformálásról, új kötetéről és a katonaság regeneráló erejéről beszélgettünk.
A Facebookot tulajdonló Meta és a Google úttörőnek mondott geotermikus projekteken dolgoznak, hogy adatközpontjaikat folyamatos zöldárammal lássák el. Az előbbi első körben 150 MW-os földhőerőművet épít, míg a Google egy 400 MW-os létesítményt tervez. Az adatközpontok energiafogyasztása 2030-ra akár 9 százalékát is kiteheti az amerikai villamosenergia-felhasználásnak.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
