A felhőben tárolt adatok hatvannyolc százaléka kihasználatlanul marad, ezek a sötét adatok. Ez pedig jelentős energiát igényel. 2030-ra az adatközpontok az Egyesült Királyság teljes áramfogyasztásának közel hat százalékát teszik ki – írja a The Guardian.
A felhőben tárolt adatok többségét, amit egyszer használunk, majd elfelejtünk, „sötét adatnak” nevezik. Ez azt jelenti, hogy a vicces mémek, videók és képek, amelyeket boldogan megosztunk ismerőseinkkel, valahol egy adatközpontban pihenve folyamatosan energiát emésztenek fel. A brit Nemzeti Hálózat előrejelzései szerint 2030-ra ezek az adatközpontok az Egyesült Királyság teljes villamosenergia-fogyasztásának majdnem a 6százalékát teszik ki, ezért a fölösleges adatok kezelése elengedhetetlen a klímaváltozás elleni harcban.
Ian Hodgkinson, a Loughborough Egyetem professzora évek óta kutatja a sötét adatok környezeti hatásait, és azt, hogyan lehetne ezt a terhet csökkenteni.
„Pár éve kezdtem el vizsgálni, milyen környezeti károkat okozhatnak a digitális adatok – meséli. – Azt hittem, egyszerű válaszra jutok, de az eredmények sokkal bonyolultabbak lettek.
Egyértelmű, hogy a digitális adatok jelentős környezeti lábnyomot hagynak maguk után.”
Az biztos, hogy az internetet elárasztó mémek az adatok sötét oldalának nagymértékű növekedéséért felelősek. Hodgkinson kutatásai szerint a vállalatok által használt adatok 68százalékát soha többé nem hívják elő, és valószínűleg a személyes adatok is hasonló sorsra jutnak.
„Sokan még mindig azt gondolják, hogy az adatok karbonsemlegesek – magyarázza a professzor. – De minden egyes adatnak, legyen az egy kép vagy egy Instagram-poszt, saját karbonlábnyoma van. A felhőalapú tárolást gyakran egy szép, tiszta felhőként képzeljük el, pedig az adatközpontok valójában forrók, zajosak és energiaigényesek.”
Bár egyetlen vicces mém nem fogja elpusztítani a földet, a felhalmozott, kihasználatlan képek és adatok már igenis érezhető hatással vannak a környezetre. „Egy kép nem okoz katasztrófát, de ha mindenki átnézné a telefonját, és látná, mennyi régi fotót tárol, az már összeadódva komoly energiafelhasználást jelent” – hívja fel a figyelmet Hodgkinson.
Az adatóriások számára pedig nem igazán előnyös, ha a felhasználók törlik a fölösleges fájlokat, hiszen minél több adatot tárolunk, annál többet kell fizetnünk a szolgáltatásokért. A tömeges adatmegtakarítás tehát senkinek sem érdeke – kivéve azokat, akik tudatosan törlik az elavult fájlokat.
Mi fizetünk azért a helyért, amit ezek az adatok elfoglalnak
– teszi hozzá Hodgkinson. – Tulajdonképpen olyanért adunk ki pénzt, amit soha többé nem használunk fel, mert már el is felejtettük, hogy létezik. Ha pedig figyelembe vesszük az anyagi és környezeti költségeket, láthatjuk, hogy messze vagyunk attól, hogy 2050-re elérjük a zéró kibocsátást.”
A professzor hangsúlyozza, hogy a digitális adatok karbonlábnyoma egyre csak növekszik, és ha a jövőbeni energiaigényeket nézzük, a világ összes megújuló energiája sem lenne elegendő a digitális világ kiszolgálására.
Mit tehetünk? Hodgkinson szerint egyszerű lépésekkel is sokat tehetünk: például küldjünk kevesebb felesleges e-mailt. „Gyakran idézik, hogy egy egyszerű e-mail körülbelül 4 gramm szén-dioxidot termel. Ha pedig figyelembe vesszük az összes digitális adatot, amit tárolunk, az hatalmas mennyiséget jelent.”
A karbonlábnyomunk csökkentésének egyik legkönnyebb módja az, ha nem használjuk indokolatlanul a „válasz mindenkinek” gombot – teszi hozzá. „Ha azt gondoljuk, hogy az e-mailjeink és az adataik karbonsemlegesek, sosem kérdőjelezzük meg a következményeiket. Azonban ha elkezdjük feltenni magunknak ezeket a kérdéseket akár szervezeti, akár egyéni szinten, az óriási változást hozhat a viselkedésünkben.”
(Forrás: The Guardian)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Az internetes keresőprogramot működtető amerikai társaság, a Google által közreadott dátummegjelölés nélküli felvétel a vállalat egyik adatközpontjáról az Oregon állambeli Dallesban.
MTI/EPA/Google
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A mesterséges intelligencia nemcsak adatot zabál, hanem áramot is. Sokat. A Nemzetközi Energiaügynökség friss jelentése szerint az adatközpontok energiaigénye soha nem látott ütemben nő – és még csak most jön a java. Egyes amerikai államokban már most is a teljes villamosenergia-felhasználás negyedét ezek a digitális monstrumok viszik el.
Biztos, hogy minden digitális interakció végén szükség van a szentimentális zárszóra?
Az MI-rendszerek energiaigénye 2030-ra a globális áramfogyasztás 3-4 százalékát is elérheti, miközben egy nagy nyelvi modell betanítása elképesztő mennyiségű CO₂-t termel.
Furcsának tűnhet az összefüggés, de nagyon is logikus.
A világ legnagyobb zöldenergia-befektetője Kína, amely 2023-ban rekordmértékben növelte a zöldenergia-termelését, továbbá jelentős globális szén-dioxid-csökkentést ért el az exportjaival. Tavaly a zöldenergia az ország energiafelhasználásának már több mint 26 százalékát tette ki, szemben a 2013-as 15,5-tel, miközben a szénfelhasználása 12,1 százalékponttal csökkent.
A Facebookot tulajdonló Meta és a Google úttörőnek mondott geotermikus projekteken dolgoznak, hogy adatközpontjaikat folyamatos zöldárammal lássák el. Az előbbi első körben 150 MW-os földhőerőművet épít, míg a Google egy 400 MW-os létesítményt tervez. Az adatközpontok energiafogyasztása 2030-ra akár 9 százalékát is kiteheti az amerikai villamosenergia-felhasználásnak.
Minden bizonnyal az idény egyik legnagyobb gólját lőtte Rashford.
Pedig eközben egy komoly erőbedobással járó nyári offenzíva is folyamatban van.
