Úgy látják: bár az USA béketerve Ukrajna-ellenes, Kijev nem tud mit tenni.
Publicisztikában tárgyalja az ukrajnai háború rendezésére vonatkozó közös amerikai-orosz béketervet a svájci közszolgálati SRF.
Diplomáciai tudósítójuk, Fredy Gsteiger írásában úgy fogalmaz:
Kijevben és az európai fővárosokban csak rövid ideig tartott a fellélegzés”,
hiszen bár Trump elnököt látványosan frusztrálta, hogy Oroszország semmilyen engedményre nem volt hajlandó a béke érdekében Ukrajna felé, „most a Trump-kormány ismét teljesen visszalendülni látszik a korábbi Kreml-párti irányvonalára”, Gsteiger szerint „azon meggyőződés mentén, hogy Ukrajnában csak akkor lehet béke, ha Moszkva megkap mindent, amit követel”.
Ezt olvassa ki a svájci közmédia szerzője a huszonnyolcpontos béketervről, melyet Steve Witkoff amerikai és Kirill Dmitrijev orosz különmegbízott tárgyaltak ki.
„Ezügyben valódi kitárgyalásról nem lehet szó. Sokkal inkább washingtoni ajándékról Moszkvának” – fogalmaz Gsteiger,
aki úgy látja, hogy Amerika tálcán kínálja Oroszországnak azt, amit utóbbi eleddig katonai úton nem tudott elérni, jelesül „a szuverén Ukrajna végét, a kapitulációjukat”. A diplomáciai tudósító szerint a béketerv „de facto” azt jelenti, hogy Moszkva ellenszolgáltatás nélkül megkapja „a biztonságpolitikai kontrollt Ukrajna felett”, s ha ez nem volna elég, „belebeszélhetne Oroszország az ukrán belpolitikába is”.
„Ez nem egy béketerv Ukrajna érdekében, hanem egy Ukrajna-ellenes béketerv” – fogalmaz Fredy Gsteiger, aki az ukrajnai béketervet kontrasztba helyezi a mind izraeli, mind palesztin érdekeket figyelembe vevő gázai béketervvel. Úgy látja:
erre a titkos tervre az ukrán és európai válasz normális esetben egy határozott nem lenne”, ám a harctéren közben a helyzet Ukrajna kárára változott.
Ráadásul „Volodimir Zelenszkij elnök odahaza egy korrupciós botrány miatt szorítóban van”, s „az európaiak nem bizonyulnak képesnek vagy hajlandónak arra, hogy az országot egyre nehezebb helyzetében pénzügyileg és katonailag kellőképpen támogassák”.
Gsteiger ezért úgy látja: „Kijevnek egyre kevesebb cselekvési lehetősége van. Ritkul a levegő. Tovatűnik az esély az ellenállásra egy orosz-amerikai békediktátumnak.”
Nyitókép: AFP/Ludovic MARIN
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
Zelenszkij mozgástere elfogyott: Trump elnöksége végleg átírta a játékszabályokat. Miközben a hat pontos béketerv ellenére Európa még nem akar békét, a finanszírozással teljesen magára maradhat.
A berlini egyeztetéseket időhúzásnak tartják Moszkvában.
Nemcsak a Fekete-tengeren aktívok az ukránok.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
