Kína zöldforradalma: megújuló energia, elképesztő eredmények

Az elmúlt évtized során Kína jelentős mértékben hozzájárult a globális zöldátalakuláshoz, amit folyamatos technológiai fejlesztései, teljes ipari ellátási láncai és kedvező piaci környezete tett lehetővé – derül ki egy nemrég kiadott fehér könyvből, amelyről a Makronom.eu portálon is írtunk. Az adatokat ezúttal a Chinadaily.com is elemezte, és további érdekes következtetésekre jutott. 

A Kína által elért zöldenergia-fejlődés a globális energiaváltás egyik mozgatórugója lett, ami nemcsak a globális inflációs nyomást enyhítette jelentősen, de hozzájárult a klímaváltozás elleni küzdelemhez is – áll a Kínai Államtanács Információs Hivatala által kiadott, fenti cikkünkben is idézett dokumentumban. Érdemes emlékeztetni arra, hogy Kína a világ vezetője a megújulóenergia-termelési kapacitás terén:  

Érdekesség, hogy 2014 és 2023 között a nem fosszilis tüzelőanyagok részaránya a globális energiafogyasztásban 13,6-ról 18,5 százalékra nőtt, és ebből Kína 45,2 százalékkal részesült.  

Ezeket a meglehetősen döbbenetes adatokat, vagyis a megújulóenergia-ágazat gyors fejlődését Csang Csien-hua, a Kínai Nemzeti Energiaigazgatóság vezetője a folyamatos technológiai innovációknak, a jól kiépített ipari ellátási láncoknak és a támogató piaci környezetnek tulajdonította. 

– említette Csang. 

Újfajta napelemekkel és szélturbinákkal erősít a nagyhatalom 

Elmondása szerint Kína folytatja a technológiai fejlődését és gyorsan fejleszti a termékeit. A napelem-technológiák terén, például a nagy hatékonyságú kristályos szilícium- és perovszkit cellák fejlesztése során többször is világrekordokat értek el az átalakítási hatékonyságban, és jelenleg a tömegtermelésű fejlett kristályos szilícium napelemek hatékonysága meghaladja a 25 százalékot. 

A szélenergia terén nem a kisebb turbinák, hanem a hosszú lapátokkal dolgozó  nagyobb, ipari szélkerekek technológiái terén a kínaiak világszinten ugyancsak élen járnak, és az offshore szélenergia-turbinák maximális kapacitása elérte a 18 megawattot – fűzte hozzá. 

Csang a chinadaily.com kérdésére elmondta, hogy Kína fokozatosan kivezeti a fosszilis tüzelőanyagokat, és megreformálja villamosenergia-rendszerét, miközben elősegíti a zöldáram-kereskedelmet és a fosszilis erőművek megújuló energiaforrásokkal történő helyettesítését. 

A fehér könyv szerint Kína lett a világ legnagyobb befektetője a zöldátmenet terén, és 2023-ban 676 milliárd dolláros beruházást vott végbe e területen, amit a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is elismer.  

Kulcspillanat – meg kell ragadni! 

„Kína kulcsfontosságú pillanatban van mind a nemzeti, mind a globális energiaváltásban, mivel az országban gyors ütemben fejlődik a megújuló energia” – mondta a chinadaily.com portálnak Deng Simeng, a globális tanácsadó cég, a Rystad Energy megújuló energia és energiakutatási vezető elemzője. Szerinte a támogató politikák, a hazai ellátási lánc versenyképes fejlődése és a megbízható hálózati rendszer által megerősítve Kína az energiaátmenet felgyorsítására készül, folyamatos megújulóenergia-projektekkel. 

– tette hozzá a szakértő. 

A tanácsadó cég szerint – ahogyan a bevezetőben említettük – a 2024-es év globálisan újonnan belépő megújulóenergia-kapacitásának több mint felét Kína biztosítja. Július végéig az ország 1206 gigawatt szél- és napenergia-kapacitást telepített, ezzel meghaladva a 2030-ra kitűzött 1200 GW-os nemzeti célt, ami azt jelenti, hogy hat évvel korábban teljesítette azt. Ennek az üteme hasonló a szintén kiugró magyar napelemes fejlődési adatokhoz, bár nyilván sokkal nagyobb léptékekről beszélünk.

Bár sok szakértő úgy véli, hogy Kína szén-dioxid-kibocsátásának maximuma még előbb bekövetkezik, mint az eredetileg várt 2030-as esztendő, azaz onnantól csökkenni fog a kibocsátás. Ezt pedig éppen a megújulók várnál gyorsabb elterjedése okozza.  Sung Ven, az energiaigazgatóság ügynökségtervezési osztályának helyettes főigazgatója kijelentette, hogy a kettős széncél nem változik, és az ország által vállalt fő elképzelések sem módosulnak.  

Sokkal olcsóbbak lettek a megújulók 

A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség jelentése szerint a globális szélerőműprojektek esetében az egy kilowattórára jutó átlagos energiatermelési költség több mint 60 százalékkal mérséklődött az elmúlt évtizedben, míg a napenergia-projektek költségei több mint 80 százalékkal csökkentek. A jelentés szerint ez nagyrészt Kína zöldenergia-váltásának köszönhető. 

Vang Li-ning, a China National Petroleum Corp. Gazdaság- és Technológiai Kutatóintézet olajpiaci részlegének igazgatója a portál kérdésére elmondta, hogy Kína további nyitása új lehetőségeket teremtett a tiszta energia terén folytatott komolyabb nemzetközi együttműködésre, mivel a külföldi befektetések korlátozásait minden energiaszektorban eltörölték, kivéve az atomerőműveket. 

A nyugati multik is erősítenek Kína megújuló piacán 

Több multinacionális vállalat, köztük a General Electric, a BP és a Siemens is folyamatosan bővíti a befektetéseit Kína energiapiacán. Számos külföldi projekt van folyamatban az országban, például az EDF offshore szélerőmű-, a Tesla elektromosjármű-projektje Sanghajban, valamint az LG Energy Solution akkumulátorprojektje Nankingban, a Csiangszu tartományban – mondta Vang. 

Van Csin-szung, a Kínai Nemzeti Energiaigazgatóság helyettes vezetője szerint az ázsiai nagyhatalom fotovoltaikus és szélerőműtermékeinek exportja 2023-ban mintegy 810 millió tonnával csökkentette más országok szén-dioxid-kibocsátását.  
„Az elmúlt évtized során Kínában a tiszta energia által termelt villamos energia a teljes villamosenergia-fogyasztás növekedésének több mint a felét fedezte, ami azt mutatja, hogy a zöldenergia egyre nagyobb szerepet játszik az energiamixben” – mondta a szakértő.

A fehér könyv szerint az ország tiszta energiából származó telepített kapacitása tavaly elérte az 1700 GW-ot, ami a teljes telepített villamosenergia-kapacitása több mint 58 százaléka.  

Elektromos autók töltőhálózata: nagy robbanás 

Van szerint Kína folytatja az elektromos járművek töltőhálózatának bővítését és fejlesztését, hogy megfeleljen a belföldi új energiás járműipar növekvő igényeinek, valamint a közlekedési igényeknek. „Kína kiemelten kezeli az elektromos járművek töltési infrastruktúrájának fejlesztését, mivel ez egy kulcsfontosságú lépés a zöld- és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaváltás előmozdításában, és támogatja a közlekedési szektor magas színvonalú növekedését” – mondta. 

Egy évvel ezelőtt az országban 10,6 millió töltőállomás volt, amely hatékonyan kielégíti a több mint 25 millió új energiás jármű töltési igényeit. A nagyobb városok központi területein a nyilvános töltési szolgáltatások lefedettsége mostanra vetekszik a benzinkutakéval. 
„Jelenleg az autópályák mentén a sztrádaszakaszok 95 százalékán találhatók töltőállomások, és Kína továbbra is gyors ütemben fejleszti a töltéstechnológiát, valamint felgyorsítja a magas színvonalú töltési infrastruktúra kiépítését, hogy tovább támogassa a közlekedési ipar zöld- és alacsony szén-dioxid-kibocsátású növekedését” – tette hozzá Van. 

A fehér könyv azt is kiemelte, hogy mivel Kína összehangolta az energiaátmenetét a környezetvédelemmel, így az energiafogyasztás GDP-re vetített mennyisége több mint 26 százalékkal csökkent 2013 és 2023 között. 

(Forrás: China Daily)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Flickr

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.