A világ legnagyobb zöldenergia-befektetője Kína, amely 2023-ban rekordmértékben növelte a zöldenergia-termelését, továbbá jelentős globális szén-dioxid-csökkentést ért el az exportjaival. Tavaly a zöldenergia az ország energiafelhasználásának már több mint 26 százalékát tette ki, szemben a 2013-as 15,5-tel.
Az elmúlt évtized során Kína jelentős mértékben hozzájárult a globális zöldátalakuláshoz, amit folyamatos technológiai fejlesztései, teljes ipari ellátási láncai és kedvező piaci környezete tett lehetővé – derül ki egy nemrég kiadott fehér könyvből, amelyről a Makronom.eu portálon is írtunk. Az adatokat ezúttal a Chinadaily.com is elemezte, és további érdekes következtetésekre jutott.
A Kína által elért zöldenergia-fejlődés a globális energiaváltás egyik mozgatórugója lett, ami nemcsak a globális inflációs nyomást enyhítette jelentősen, de hozzájárult a klímaváltozás elleni küzdelemhez is – áll a Kínai Államtanács Információs Hivatala által kiadott, fenti cikkünkben is idézett dokumentumban. Érdemes emlékeztetni arra, hogy Kína a világ vezetője a megújulóenergia-termelési kapacitás terén:
az ázsiai ország 2013 óta az éves globális megújulóenergia-kapacitás bővülésének több mint 40 százalékáért felelős, és az újonnan telepített kapacitás 2023-ban a világ összes bővülésének több mint felét tette ki.
Érdekesség, hogy 2014 és 2023 között a nem fosszilis tüzelőanyagok részaránya a globális energiafogyasztásban 13,6-ról 18,5 százalékra nőtt, és ebből Kína 45,2 százalékkal részesült.
Ezeket a meglehetősen döbbenetes adatokat, vagyis a megújulóenergia-ágazat gyors fejlődését Csang Csien-hua, a Kínai Nemzeti Energiaigazgatóság vezetője a folyamatos technológiai innovációknak, a jól kiépített ipari ellátási láncoknak és a támogató piaci környezetnek tulajdonította.
Kína viszonylag teljes ellátási láncot hozott létre a hazai szél- és napenergia-iparág számára, miközben aktívan integrálódik a globális tisztaenergia-ellátási láncba, és folyamatosan osztja meg a kiváló minőségű tiszta energia termékeit a világgal
– említette Csang.
Elmondása szerint Kína folytatja a technológiai fejlődését és gyorsan fejleszti a termékeit. A napelem-technológiák terén, például a nagy hatékonyságú kristályos szilícium- és perovszkit cellák fejlesztése során többször is világrekordokat értek el az átalakítási hatékonyságban, és jelenleg a tömegtermelésű fejlett kristályos szilícium napelemek hatékonysága meghaladja a 25 százalékot.
A szélenergia terén nem a kisebb turbinák, hanem a hosszú lapátokkal dolgozó nagyobb, ipari szélkerekek technológiái terén a kínaiak világszinten ugyancsak élen járnak, és az offshore szélenergia-turbinák maximális kapacitása elérte a 18 megawattot – fűzte hozzá.
Csang a chinadaily.com kérdésére elmondta, hogy Kína fokozatosan kivezeti a fosszilis tüzelőanyagokat, és megreformálja villamosenergia-rendszerét, miközben elősegíti a zöldáram-kereskedelmet és a fosszilis erőművek megújuló energiaforrásokkal történő helyettesítését.
A fehér könyv szerint Kína lett a világ legnagyobb befektetője a zöldátmenet terén, és 2023-ban 676 milliárd dolláros beruházást vott végbe e területen, amit a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is elismer.
„Kína kulcsfontosságú pillanatban van mind a nemzeti, mind a globális energiaváltásban, mivel az országban gyors ütemben fejlődik a megújuló energia” – mondta a chinadaily.com portálnak Deng Simeng, a globális tanácsadó cég, a Rystad Energy megújuló energia és energiakutatási vezető elemzője. Szerinte a támogató politikák, a hazai ellátási lánc versenyképes fejlődése és a megbízható hálózati rendszer által megerősítve Kína az energiaátmenet felgyorsítására készül, folyamatos megújulóenergia-projektekkel.
Minden típusú megújuló energia – beleértve a nap-, a szélenergiát, az akkumulátoros energiatárolást és a zöldhidrogént – kulcsfontosságú lesz ebben az átmenetben, amely Kínát a széntől függő óriásból a tiszta energia vezetőjévé alakítja át.”
– tette hozzá a szakértő.
A tanácsadó cég szerint – ahogyan a bevezetőben említettük – a 2024-es év globálisan újonnan belépő megújulóenergia-kapacitásának több mint felét Kína biztosítja. Július végéig az ország 1206 gigawatt szél- és napenergia-kapacitást telepített, ezzel meghaladva a 2030-ra kitűzött 1200 GW-os nemzeti célt, ami azt jelenti, hogy hat évvel korábban teljesítette azt. Ennek az üteme hasonló a szintén kiugró magyar napelemes fejlődési adatokhoz, bár nyilván sokkal nagyobb léptékekről beszélünk.
Bár sok szakértő úgy véli, hogy Kína szén-dioxid-kibocsátásának maximuma még előbb bekövetkezik, mint az eredetileg várt 2030-as esztendő, azaz onnantól csökkenni fog a kibocsátás. Ezt pedig éppen a megújulók várnál gyorsabb elterjedése okozza. Sung Ven, az energiaigazgatóság ügynökségtervezési osztályának helyettes főigazgatója kijelentette, hogy a kettős széncél nem változik, és az ország által vállalt fő elképzelések sem módosulnak.
A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség jelentése szerint a globális szélerőműprojektek esetében az egy kilowattórára jutó átlagos energiatermelési költség több mint 60 százalékkal mérséklődött az elmúlt évtizedben, míg a napenergia-projektek költségei több mint 80 százalékkal csökkentek. A jelentés szerint ez nagyrészt Kína zöldenergia-váltásának köszönhető.
Vang Li-ning, a China National Petroleum Corp. Gazdaság- és Technológiai Kutatóintézet olajpiaci részlegének igazgatója a portál kérdésére elmondta, hogy Kína további nyitása új lehetőségeket teremtett a tiszta energia terén folytatott komolyabb nemzetközi együttműködésre, mivel a külföldi befektetések korlátozásait minden energiaszektorban eltörölték, kivéve az atomerőműveket.
Több multinacionális vállalat, köztük a General Electric, a BP és a Siemens is folyamatosan bővíti a befektetéseit Kína energiapiacán. Számos külföldi projekt van folyamatban az országban, például az EDF offshore szélerőmű-, a Tesla elektromosjármű-projektje Sanghajban, valamint az LG Energy Solution akkumulátorprojektje Nankingban, a Csiangszu tartományban – mondta Vang.
Van Csin-szung, a Kínai Nemzeti Energiaigazgatóság helyettes vezetője szerint az ázsiai nagyhatalom fotovoltaikus és szélerőműtermékeinek exportja 2023-ban mintegy 810 millió tonnával csökkentette más országok szén-dioxid-kibocsátását.
„Az elmúlt évtized során Kínában a tiszta energia által termelt villamos energia a teljes villamosenergia-fogyasztás növekedésének több mint a felét fedezte, ami azt mutatja, hogy a zöldenergia egyre nagyobb szerepet játszik az energiamixben” – mondta a szakértő.
Tavaly a tiszta energiából származó villamosenergia-termelés az ország összes villamosenergia-termelésének 39,7 százalékát tette ki, ami mintegy 15 százalékponttal több, mint 2013-ban.
A fehér könyv szerint az ország tiszta energiából származó telepített kapacitása tavaly elérte az 1700 GW-ot, ami a teljes telepített villamosenergia-kapacitása több mint 58 százaléka.
A tiszta energia az ország teljes energiafelhasználásának 26,4 százalékát tette ki 2023-ban, szemben a 2013-as 15,5-tel, míg a szén felhasználásának az aránya az elmúlt évtizedben 12,1 százalékponttal csökkent.
Van szerint Kína folytatja az elektromos járművek töltőhálózatának bővítését és fejlesztését, hogy megfeleljen a belföldi új energiás járműipar növekvő igényeinek, valamint a közlekedési igényeknek. „Kína kiemelten kezeli az elektromos járművek töltési infrastruktúrájának fejlesztését, mivel ez egy kulcsfontosságú lépés a zöld- és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaváltás előmozdításában, és támogatja a közlekedési szektor magas színvonalú növekedését” – mondta.
Egy évvel ezelőtt az országban 10,6 millió töltőállomás volt, amely hatékonyan kielégíti a több mint 25 millió új energiás jármű töltési igényeit. A nagyobb városok központi területein a nyilvános töltési szolgáltatások lefedettsége mostanra vetekszik a benzinkutakéval.
„Jelenleg az autópályák mentén a sztrádaszakaszok 95 százalékán találhatók töltőállomások, és Kína továbbra is gyors ütemben fejleszti a töltéstechnológiát, valamint felgyorsítja a magas színvonalú töltési infrastruktúra kiépítését, hogy tovább támogassa a közlekedési ipar zöld- és alacsony szén-dioxid-kibocsátású növekedését” – tette hozzá Van.
A fentiekből is egyértelmű: a szél-, nap-, víz-, nukleáris és intelligens technológiák kulcsfontosságú elemei lesznek az ország új, minőségvezérelt termelékenységi fordulatának, amely jelentős lendületet ad Kína szintet lépésének.
A fehér könyv azt is kiemelte, hogy mivel Kína összehangolta az energiaátmenetét a környezetvédelemmel, így az energiafogyasztás GDP-re vetített mennyisége több mint 26 százalékkal csökkent 2013 és 2023 között.
(Forrás: China Daily)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Flickr
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az amerikai elnök teljesen eltökélt, hogy megszerezze a szigetet, a grönlandiak is teljesen eltökéltek, hogy nem adják, az USA egyelőre nem akar katonai erőt bevetni, de a helyzet megváltozhat.
Az amerikai Alysa Liu nyerte a nők versenyét a bostoni műkorcsolya-világbajnokságon.
Persze nem azért, hogy a hazánkban is működő BYD-t reklámozza, hanem hogy az Elon Musk-féle Teslán üssön egyet.
„Ez a lépés nyomatékos figyelmeztetésül szolgál a külső beavatkozó erők számára” – mondta a kínai védelmi minisztérium szóvivője.
Cáfolta a kínai külügyminisztérium a „brüsszeli diplomaták” értesüléseit.
Globálisan 62 százalékos a keleti állam piaci részesedése.
Az Orbán-kormány szidalmazásából és közhelypufogtatásból áll Kollár Kinga tiszás munkája az Európai Parlamentben.
A magyarellenes Daniel Freund a Le Pen elleni ítélet hírére egy „Ugyanezt tegyék Orbánnal is!” X-bejegyzéssel reagált.
