A világ legnagyobb zöldenergia-befektetője Kína, amely 2023-ban rekordmértékben növelte a zöldenergia-termelését, továbbá jelentős globális szén-dioxid-csökkentést ért el az exportjaival. Tavaly a zöldenergia az ország energiafelhasználásának már több mint 26 százalékát tette ki, szemben a 2013-as 15,5-tel.
Az elmúlt évtized során Kína jelentős mértékben hozzájárult a globális zöldátalakuláshoz, amit folyamatos technológiai fejlesztései, teljes ipari ellátási láncai és kedvező piaci környezete tett lehetővé – derül ki egy nemrég kiadott fehér könyvből, amelyről a Makronom.eu portálon is írtunk. Az adatokat ezúttal a Chinadaily.com is elemezte, és további érdekes következtetésekre jutott.
A Kína által elért zöldenergia-fejlődés a globális energiaváltás egyik mozgatórugója lett, ami nemcsak a globális inflációs nyomást enyhítette jelentősen, de hozzájárult a klímaváltozás elleni küzdelemhez is – áll a Kínai Államtanács Információs Hivatala által kiadott, fenti cikkünkben is idézett dokumentumban. Érdemes emlékeztetni arra, hogy Kína a világ vezetője a megújulóenergia-termelési kapacitás terén:
az ázsiai ország 2013 óta az éves globális megújulóenergia-kapacitás bővülésének több mint 40 százalékáért felelős, és az újonnan telepített kapacitás 2023-ban a világ összes bővülésének több mint felét tette ki.
Érdekesség, hogy 2014 és 2023 között a nem fosszilis tüzelőanyagok részaránya a globális energiafogyasztásban 13,6-ról 18,5 százalékra nőtt, és ebből Kína 45,2 százalékkal részesült.
Ezeket a meglehetősen döbbenetes adatokat, vagyis a megújulóenergia-ágazat gyors fejlődését Csang Csien-hua, a Kínai Nemzeti Energiaigazgatóság vezetője a folyamatos technológiai innovációknak, a jól kiépített ipari ellátási láncoknak és a támogató piaci környezetnek tulajdonította.
Kína viszonylag teljes ellátási láncot hozott létre a hazai szél- és napenergia-iparág számára, miközben aktívan integrálódik a globális tisztaenergia-ellátási láncba, és folyamatosan osztja meg a kiváló minőségű tiszta energia termékeit a világgal
– említette Csang.
Elmondása szerint Kína folytatja a technológiai fejlődését és gyorsan fejleszti a termékeit. A napelem-technológiák terén, például a nagy hatékonyságú kristályos szilícium- és perovszkit cellák fejlesztése során többször is világrekordokat értek el az átalakítási hatékonyságban, és jelenleg a tömegtermelésű fejlett kristályos szilícium napelemek hatékonysága meghaladja a 25 százalékot.
A szélenergia terén nem a kisebb turbinák, hanem a hosszú lapátokkal dolgozó nagyobb, ipari szélkerekek technológiái terén a kínaiak világszinten ugyancsak élen járnak, és az offshore szélenergia-turbinák maximális kapacitása elérte a 18 megawattot – fűzte hozzá.
Csang a chinadaily.com kérdésére elmondta, hogy Kína fokozatosan kivezeti a fosszilis tüzelőanyagokat, és megreformálja villamosenergia-rendszerét, miközben elősegíti a zöldáram-kereskedelmet és a fosszilis erőművek megújuló energiaforrásokkal történő helyettesítését.
A fehér könyv szerint Kína lett a világ legnagyobb befektetője a zöldátmenet terén, és 2023-ban 676 milliárd dolláros beruházást vott végbe e területen, amit a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is elismer.
„Kína kulcsfontosságú pillanatban van mind a nemzeti, mind a globális energiaváltásban, mivel az országban gyors ütemben fejlődik a megújuló energia” – mondta a chinadaily.com portálnak Deng Simeng, a globális tanácsadó cég, a Rystad Energy megújuló energia és energiakutatási vezető elemzője. Szerinte a támogató politikák, a hazai ellátási lánc versenyképes fejlődése és a megbízható hálózati rendszer által megerősítve Kína az energiaátmenet felgyorsítására készül, folyamatos megújulóenergia-projektekkel.
Minden típusú megújuló energia – beleértve a nap-, a szélenergiát, az akkumulátoros energiatárolást és a zöldhidrogént – kulcsfontosságú lesz ebben az átmenetben, amely Kínát a széntől függő óriásból a tiszta energia vezetőjévé alakítja át.”
– tette hozzá a szakértő.
A tanácsadó cég szerint – ahogyan a bevezetőben említettük – a 2024-es év globálisan újonnan belépő megújulóenergia-kapacitásának több mint felét Kína biztosítja. Július végéig az ország 1206 gigawatt szél- és napenergia-kapacitást telepített, ezzel meghaladva a 2030-ra kitűzött 1200 GW-os nemzeti célt, ami azt jelenti, hogy hat évvel korábban teljesítette azt. Ennek az üteme hasonló a szintén kiugró magyar napelemes fejlődési adatokhoz, bár nyilván sokkal nagyobb léptékekről beszélünk.
Bár sok szakértő úgy véli, hogy Kína szén-dioxid-kibocsátásának maximuma még előbb bekövetkezik, mint az eredetileg várt 2030-as esztendő, azaz onnantól csökkenni fog a kibocsátás. Ezt pedig éppen a megújulók várnál gyorsabb elterjedése okozza. Sung Ven, az energiaigazgatóság ügynökségtervezési osztályának helyettes főigazgatója kijelentette, hogy a kettős széncél nem változik, és az ország által vállalt fő elképzelések sem módosulnak.
A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség jelentése szerint a globális szélerőműprojektek esetében az egy kilowattórára jutó átlagos energiatermelési költség több mint 60 százalékkal mérséklődött az elmúlt évtizedben, míg a napenergia-projektek költségei több mint 80 százalékkal csökkentek. A jelentés szerint ez nagyrészt Kína zöldenergia-váltásának köszönhető.
Vang Li-ning, a China National Petroleum Corp. Gazdaság- és Technológiai Kutatóintézet olajpiaci részlegének igazgatója a portál kérdésére elmondta, hogy Kína további nyitása új lehetőségeket teremtett a tiszta energia terén folytatott komolyabb nemzetközi együttműködésre, mivel a külföldi befektetések korlátozásait minden energiaszektorban eltörölték, kivéve az atomerőműveket.
Több multinacionális vállalat, köztük a General Electric, a BP és a Siemens is folyamatosan bővíti a befektetéseit Kína energiapiacán. Számos külföldi projekt van folyamatban az országban, például az EDF offshore szélerőmű-, a Tesla elektromosjármű-projektje Sanghajban, valamint az LG Energy Solution akkumulátorprojektje Nankingban, a Csiangszu tartományban – mondta Vang.
Van Csin-szung, a Kínai Nemzeti Energiaigazgatóság helyettes vezetője szerint az ázsiai nagyhatalom fotovoltaikus és szélerőműtermékeinek exportja 2023-ban mintegy 810 millió tonnával csökkentette más országok szén-dioxid-kibocsátását.
„Az elmúlt évtized során Kínában a tiszta energia által termelt villamos energia a teljes villamosenergia-fogyasztás növekedésének több mint a felét fedezte, ami azt mutatja, hogy a zöldenergia egyre nagyobb szerepet játszik az energiamixben” – mondta a szakértő.
Tavaly a tiszta energiából származó villamosenergia-termelés az ország összes villamosenergia-termelésének 39,7 százalékát tette ki, ami mintegy 15 százalékponttal több, mint 2013-ban.
A fehér könyv szerint az ország tiszta energiából származó telepített kapacitása tavaly elérte az 1700 GW-ot, ami a teljes telepített villamosenergia-kapacitása több mint 58 százaléka.
A tiszta energia az ország teljes energiafelhasználásának 26,4 százalékát tette ki 2023-ban, szemben a 2013-as 15,5-tel, míg a szén felhasználásának az aránya az elmúlt évtizedben 12,1 százalékponttal csökkent.
Van szerint Kína folytatja az elektromos járművek töltőhálózatának bővítését és fejlesztését, hogy megfeleljen a belföldi új energiás járműipar növekvő igényeinek, valamint a közlekedési igényeknek. „Kína kiemelten kezeli az elektromos járművek töltési infrastruktúrájának fejlesztését, mivel ez egy kulcsfontosságú lépés a zöld- és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaváltás előmozdításában, és támogatja a közlekedési szektor magas színvonalú növekedését” – mondta.
Egy évvel ezelőtt az országban 10,6 millió töltőállomás volt, amely hatékonyan kielégíti a több mint 25 millió új energiás jármű töltési igényeit. A nagyobb városok központi területein a nyilvános töltési szolgáltatások lefedettsége mostanra vetekszik a benzinkutakéval.
„Jelenleg az autópályák mentén a sztrádaszakaszok 95 százalékán találhatók töltőállomások, és Kína továbbra is gyors ütemben fejleszti a töltéstechnológiát, valamint felgyorsítja a magas színvonalú töltési infrastruktúra kiépítését, hogy tovább támogassa a közlekedési ipar zöld- és alacsony szén-dioxid-kibocsátású növekedését” – tette hozzá Van.
A fentiekből is egyértelmű: a szél-, nap-, víz-, nukleáris és intelligens technológiák kulcsfontosságú elemei lesznek az ország új, minőségvezérelt termelékenységi fordulatának, amely jelentős lendületet ad Kína szintet lépésének.
A fehér könyv azt is kiemelte, hogy mivel Kína összehangolta az energiaátmenetét a környezetvédelemmel, így az energiafogyasztás GDP-re vetített mennyisége több mint 26 százalékkal csökkent 2013 és 2023 között.
(Forrás: China Daily)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Flickr
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
