Európa lábon lőtte magát: így marad ki a mesterséges intelligencia forradalomból

2026. május 05. 10:45

Európa egyre nagyobb lendülettel próbálja felvenni a versenyt a globális technológiai szereplőkkel, de komoly akadályokba ütközik. Az AI fejlődése olyan mértékű energiaigényt generál, amelyet a kontinens jelenlegi infrastruktúrája nem képes kiszolgálni. Egy friss elemzés szerint ez hosszú távon versenyhátrányhoz vezethet.

2026. május 05. 10:45
null

Európa ambíciói az AI területén látványosak, a megvalósítás azonban egyre több akadályba ütközik. Az Euronews beszámolója szerint az adatközpontok gyors terjedése és extrém energiaigénye már most olyan feszültségeket okoz, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a kontinens felzárkózási esélyeit.

Az mesterséges intelligencia rendszerek működéséhez szükséges infrastruktúra kulcselemei az adatközpontok, amelyek hatalmas számítási kapacitást biztosítanak. 

Ezek a létesítmények azonban nemcsak egyre nagyobbak, hanem egyre energiaéhesebbek is. Egyetlen fejlett AI-modell működtetése olyan fogyasztással járhat, amely több százezer háztartás energiaigényének felel meg. A jelentés szerint például egy modern AI-klaszter teljesítménye néhány év alatt drámaian nőtt: míg 2019-ben még körülbelül 13 megawatt volt jellemző, addig 2025-re egyes rendszerek már 280–300 megawattos kapacitást igényelnek. Ez nagyjából 250 ezer európai háztartás energiafogyasztásának felel meg.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról

Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról
Tovább a cikkhezchevron

Ezt is ajánljuk a témában

Az AI térnyerése új terhelést hoz a rendszerbe

A probléma nem csupán a növekvő fogyasztásban rejlik, hanem abban is, hogy az európai villamosenergia-hálózatot nem ilyen igényekre tervezték. Az új adatközpontok nem egyszerűen csatlakoznak a rendszerhez, hanem jelentős terhelést rónak rá, amely az egész hálózat működését befolyásolja.

A helyzetet jól szemlélteti, hogy egy AI-modell betanítása is óriási energiafelhasználással jár. A jelentés szerint a ChatGPT-4 tanítása mintegy 46 gigawattóra energiát igényelt, ami elegendő lenne Brüsszel teljes energiaellátására több mint négy napon keresztül.

A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint a globális adatközpontok energiafogyasztása 2030-ra több mint kétszeresére nőhet, elsősorban az AI terjedése miatt. Ez a növekedés Európában különösen problémás, ahol a hálózat már jelenleg is jelentős terhelés alatt áll.

Az úgynevezett AI-klaszterek ráadásul nem hasonlítanak a hagyományos szerverközpontokra: speciális chipeket használnak, amelyek hosszú ideig maximális terhelésen működnek. 

A jelentés ezt úgy írja le, mint „elektro-intenzív ipari létesítményeket, amelyek szűkös hálózatokra csatlakoznak”.

A fejlesztések előtt évekig tartó várakozás áll

A kapacitáshiány már most is kézzelfogható következményekkel jár. Európa legfontosabb adatközpont-piacain – Frankfurtban, Londonban, Amszterdamban, Párizsban és Dublinban – a hálózati csatlakozásra akár egy évtizedet is várni kell.

A jelentés szerint ezekben a régiókban átlagosan 7–10 év a várakozási idő, de egyes helyeken ez 13 évre is nőhet. Ez gyakorlatilag befagyasztja az új beruházásokat, és elriasztja a befektetőket.

A helyzetet tovább súlyosbítják a konkrét korlátozások: Dublinban 2028-ig nem engedélyeznek új adatközpontokat, míg Hollandiában és Frankfurtban legalább 2030-ig nem adnak ki új csatlakozási lehetőségeket.

Mindez már a globális technológiai cégek döntéseire is hatással van. Az OpenAI például brit és norvég beruházásait is felfüggesztette a magas energiaárak miatt, ami azt jelzi, hogy még a legnagyobb szereplők is akadályokba ütköznek Európában.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha nem történnek gyors és átfogó reformok, az AI-hoz kapcsolódó beruházások könnyen gazdaságtalanná válhatnak. Olyan létesítmények jöhetnek létre, amelyek ugyan hatalmas kapacitással rendelkeznek, de nem használják ki azt, miközben jelentős erőforrásokat kötnek le.

A megoldás kulcsa az lehet, hogy az AI-infrastruktúrát szorosabban integrálják az energiapolitikába, és már a tervezés során figyelembe veszik a hálózat kapacitását, valamint a megújuló energiaforrások elérhetőségét. 

Enélkül azonban reális veszély, hogy Európa lemarad az AI-forradalomban, miközben más régiók tovább erősítik pozícióikat.

Nyitókép: RONNY HARTMANN / AFP

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
campesino
2026. május 05. 11:24
Magyarorszagon meg a termeszetes intelligencia se fejlodott ki, nemhogy a mesterseges Ez komoly versenyhatrany
Válasz erre
0
0
szimpibetti
2026. május 05. 11:18
A probléma nem csupán a növekvő fogyasztásban rejlik, hanem abban is, hogy az európai villamosenergia-hálózatot nem ilyen igényekre tervezték. " At utakat sem ennyi autóra tervezték amennyi mostanában jár rajtuk és a földet sem ennyi ember ellátására tervezték.Azért írom,hogy tervezték,mert elképzelhető,hogy az élet nem véletlen jelent meg.✌
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!