A mesterséges intelligencia feletti kontroll dönti el, ki gyakorolja a hatalmat, és ez egyre inkább kicsúszik a kormányok kezéből
A nagyhatalmak versenye egyre élesebb, miközben a technológiai fölény megszerzése minden korábbinál nagyobb tétet kap.

Európa egyre nagyobb lendülettel próbálja felvenni a versenyt a globális technológiai szereplőkkel, de komoly akadályokba ütközik. Az AI fejlődése olyan mértékű energiaigényt generál, amelyet a kontinens jelenlegi infrastruktúrája nem képes kiszolgálni. Egy friss elemzés szerint ez hosszú távon versenyhátrányhoz vezethet.

Európa ambíciói az AI területén látványosak, a megvalósítás azonban egyre több akadályba ütközik. Az Euronews beszámolója szerint az adatközpontok gyors terjedése és extrém energiaigénye már most olyan feszültségeket okoz, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a kontinens felzárkózási esélyeit.
Az mesterséges intelligencia rendszerek működéséhez szükséges infrastruktúra kulcselemei az adatközpontok, amelyek hatalmas számítási kapacitást biztosítanak.
Ezek a létesítmények azonban nemcsak egyre nagyobbak, hanem egyre energiaéhesebbek is. Egyetlen fejlett AI-modell működtetése olyan fogyasztással járhat, amely több százezer háztartás energiaigényének felel meg. A jelentés szerint például egy modern AI-klaszter teljesítménye néhány év alatt drámaian nőtt: míg 2019-ben még körülbelül 13 megawatt volt jellemző, addig 2025-re egyes rendszerek már 280–300 megawattos kapacitást igényelnek. Ez nagyjából 250 ezer európai háztartás energiafogyasztásának felel meg.

Ezt is ajánljuk a témában
A nagyhatalmak versenye egyre élesebb, miközben a technológiai fölény megszerzése minden korábbinál nagyobb tétet kap.

A probléma nem csupán a növekvő fogyasztásban rejlik, hanem abban is, hogy az európai villamosenergia-hálózatot nem ilyen igényekre tervezték. Az új adatközpontok nem egyszerűen csatlakoznak a rendszerhez, hanem jelentős terhelést rónak rá, amely az egész hálózat működését befolyásolja.
A helyzetet jól szemlélteti, hogy egy AI-modell betanítása is óriási energiafelhasználással jár. A jelentés szerint a ChatGPT-4 tanítása mintegy 46 gigawattóra energiát igényelt, ami elegendő lenne Brüsszel teljes energiaellátására több mint négy napon keresztül.
A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint a globális adatközpontok energiafogyasztása 2030-ra több mint kétszeresére nőhet, elsősorban az AI terjedése miatt. Ez a növekedés Európában különösen problémás, ahol a hálózat már jelenleg is jelentős terhelés alatt áll.
Az úgynevezett AI-klaszterek ráadásul nem hasonlítanak a hagyományos szerverközpontokra: speciális chipeket használnak, amelyek hosszú ideig maximális terhelésen működnek.
A jelentés ezt úgy írja le, mint „elektro-intenzív ipari létesítményeket, amelyek szűkös hálózatokra csatlakoznak”.
A kapacitáshiány már most is kézzelfogható következményekkel jár. Európa legfontosabb adatközpont-piacain – Frankfurtban, Londonban, Amszterdamban, Párizsban és Dublinban – a hálózati csatlakozásra akár egy évtizedet is várni kell.
A jelentés szerint ezekben a régiókban átlagosan 7–10 év a várakozási idő, de egyes helyeken ez 13 évre is nőhet. Ez gyakorlatilag befagyasztja az új beruházásokat, és elriasztja a befektetőket.
A helyzetet tovább súlyosbítják a konkrét korlátozások: Dublinban 2028-ig nem engedélyeznek új adatközpontokat, míg Hollandiában és Frankfurtban legalább 2030-ig nem adnak ki új csatlakozási lehetőségeket.
Mindez már a globális technológiai cégek döntéseire is hatással van. Az OpenAI például brit és norvég beruházásait is felfüggesztette a magas energiaárak miatt, ami azt jelzi, hogy még a legnagyobb szereplők is akadályokba ütköznek Európában.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha nem történnek gyors és átfogó reformok, az AI-hoz kapcsolódó beruházások könnyen gazdaságtalanná válhatnak. Olyan létesítmények jöhetnek létre, amelyek ugyan hatalmas kapacitással rendelkeznek, de nem használják ki azt, miközben jelentős erőforrásokat kötnek le.
A megoldás kulcsa az lehet, hogy az AI-infrastruktúrát szorosabban integrálják az energiapolitikába, és már a tervezés során figyelembe veszik a hálózat kapacitását, valamint a megújuló energiaforrások elérhetőségét.
Enélkül azonban reális veszély, hogy Európa lemarad az AI-forradalomban, miközben más régiók tovább erősítik pozícióikat.
Nyitókép: RONNY HARTMANN / AFP