Frank Elderson, az EKB igazgatósági tagja figyelmeztetett: a klímaváltozás egy olyan gazdasági pofon lehet, hogy az eurózóna GDP-jének az 5 százalékát is elvihetik a következő években az áradások, az aszályok és a hőhullámok, ami ea 2008-as válsághoz hasonló szintű csapás lenne.
A Bloomberg október elején közölt cikke szerint Frank Elderson, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósági tagja Frankfurtban tartott beszédében a klímaváltozást a legnagyobb pénzügyi kockázatok egyikének nevezte, amely a bankrendszert és az európai gazdaságot is fenyegeti. Szerinte az áradások, a hőhullámok vagy az aszályok – azaz az úgynevezett fizikai kockázatok –, valamint a zöldátállás szabályozási költségei – az úgynevezett átmeneti kockázatok – komoly pénzügyi veszteségeket okozhatnak.
A Munich Re viszontbiztosító pár hete közzétett adatai szerint a természeti katasztrófák globális kára 2024-ben 320 milliárd dollárt tett ki, míg az ezt megelőző 30 év átlaga évi 131 milliárd volt. A hasonlóan jelentős viszontbiztosító, a Swiss Re tavaszi elemzése szerint a biztosított károk évente 5-7 százalékkal nőnek. Európa különösen veszélyeztetett, mert kétszer gyorsabban melegszik, mint a világátlag, és a vízzel kapcsolatos problémák (áradások, aszályok, szennyezés) jelentik a legnagyobb gondot.
Elderson szerint
az extrém időjárás az eurózóna GDP-jének akár az 5 százalékát is veszélyeztetheti a következő öt évben, ami akkora csapás lenne, mint a 2008-as pénzügyi válság.
Az EKB, az Oxfordi Egyetem és a London School of Economics elemzése szerint az idén nyáron az aszályok, a hőhullámok és az áradások 43 milliárd eurós kárt okoztak az EU-ban, ami 2029-re 129 milliárdra nőhet. Egy 2025. júliusi Reuters-cikk is megerősíti, hogy az 5 százalékos GDP-veszteséget prognosztizáló kijelentés reális, az Allianz pedig azt becsüli, hogy csak a hőhullámok 0,5 százalékkal csökkenthetik az európai gazdasági növekedést az idén. Ha a bankok nem készülnek fel, ezek a kockázatok megrengethetik a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, a stabilitást.
Az európai hitelintézet ezért szigorúbb ellenőrzéseket vezet be. A bankokat monitorozó, úgynevezett Közös Felügyeleti Csoportok helyszíni vizsgálatokat tartanak, stresszteszteket futtatnak, és különösen a jelzáloghiteleket nézik, mert
a természeti katasztrófák miatt az ingatlanok értéke csökkenhet, ami kockázatos a hitelezőknek.
Emellett jövőre az EKB új, zöldátállást támogató szabályokat vezet be, összhangban az Európai Bankfelügyeleti Hatóság irányelveivel. Év végéig frissítik a jógyakorlatok listáját, hogy a bankok jobban kezeljék a természet okozta kockázatokat. A Corporate Sustainability Reporting Directive adatai pedig segítenek, hogy a bankok pontosabb jelentéseket készítsenek.
A bankok sokat léptek előre: 2019 óta meghatározták a klímakockázati mutatókat, és 90 százalékuk (ez 2021-ben még csak 56 volt) tartja ezeket komoly pénzügyi rizikónak. A természetkockázatok kezelése is javult:
míg 2022-ben a bankok 40 százalékának nem volt ilyen terve, ma már csak 7 százaléknak nincs, és amelyek készítettek ilyet, azok közül a háromnegyedük már számszerűsíti is ezeket a rizikókat.
Ennek ellenére sok bank csak részben kezeli a problémát, például csak a zöldátállásra fókuszál a természeti katasztrófák helyett.
A zöldátállás ugyanakkor hatalmas lehetőség, húzza alá a Bloomberg cikke. Nem véletlen, hogy az európai bankok élen járnak a zöldkötvények kibocsátásában, amelyek volumene 2019 és 2023 között megháromszorozódott. A Morgan Stanley idei adatai szerint
a fenntartható alapokban globálisan kezelt vagyon 2020 és 2024 között 80 százalékkal nőtt, 2025 júniusára elérve a 3920 milliárd dollárt, ami további 11,5 százalékos növekedés az év elejéhez képest.
Az EU-nak azonban évi 1200 milliárd eurós beruházásra lenne szüksége a 2030-as 55 százalékos kibocsátáscsökkentéshez. Jó irány, hogy – az EKB felmérése szerint – egyre több zöldcég és zöldátállásban érdekelt vállalat kér hitelt, ráadásul 2024-ben a megújuló energia kapacitása 585 gigawattal nőtt globálisan, ami 20 százalékos bővülés éves alapon. A PwC szerint a klímacélokat kitűző 4 ezer vállalat 47 százaléka teljesítette azokat, 37 százalék pedig még szigorúbbakat tűzött ki a karbonlábnyoma csökkentése érdekében. Az európai bankok így a zöldfinanszírozással őrizhetik meg Európa versenyelőnyét az USA-val és Ázsiával szemben.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Hector Quintanar / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 35. rész.
Meghaladta a 60 százalékot a GDP-arányos államadósság a szomszédban.
Minden OECD-országot maga mögé utasított a hazai fizetések emelkedése.
Tovább csökkent a szomszédos állam GDP-je a legfrissebb adatok szerint.
Regős Gábor közgazdász a Világgazdaságnak rámutatott, hogy amíg a külső konjunktúra nem áll helyre, addig a magyar GDP 2-3 százaléknál nagyobb bővülésre nem lesz képes.
Mentális jóllét nélkül nincs egészség.
Mutatjuk az Ukrajna melletti hűségesküjét.
A korrupciós botrányok nem egyedi esetek, hanem egy rendszert alkotnak.
