Dick Cheney halálával lezárult a korszak, amikor a lojalitás és az erő volt a politika mércéje

Az alelnök, aki nem a népszerűséget kereste, hanem a hatékonyságot.

Míg a dobogós helyek előrejelzései stabilnak tűnnek 2026-ra, az igazi izgalom utána kezdődik: az olyan országok, mint India vagy Japán lendületet vettek a versenyhez.


A világ gazdasági trónján nincs és várhatóan nem is lesz változás. A Nemzetközi Valutaalap októberi rangsora szerint 2026-ban is az Egyesült Államok uralja a világgazdaságot, 31 821 milliárd dollárosra becsült GDP-vel. (Az amerikai gazdaságot jelenleg a rugalmas munkaerőpiac, a belső fogyasztás és a technológiai beruházások tartják fitten, még ha a növekedési kilátásokat az infláció és a vámháborúk be is árnyékolják.) A legnagyobbat a másik legnagyobb, Kína követi 20 650 milliárddal, ami azt jelenti, hogy az ázsiai óriás gazdasága ma nagyobb, mint az őt követő három országé együttvéve.
A dobogó harmadik fokán Németország áll vagy inkább stagnál 5328 milliárd dollárral, a negyedik helyen India található 4506 milliárdos teljesítménnyel, miután megelőzte az ötödik helyre került Japánt (4464). A top 10-et Nagy-Britannia (4225), Franciaország (3559), Olaszország (2702), Oroszország (2509) és Kanada (2421) zárja.

A Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint a globális növekedés lassul: a fragmentálódó világkereskedelem, a protekcionizmus és a globális intézményekbe vetett bizalom gyengülése miatt a világgazdaság törékenyebb, mint az évtized elején. A világ teljes GDP-je 123,6 ezermilliárd dollár, amelynek a regionális eloszlása is beszédes: Ázsia (39,1 ezermilliárd) immár megelőzi Észak-Amerikát (37,1), míg Európa (31,6) a harmadik helyen áll.
Ezzel párhuzamosan a jólét továbbra is Európában koncentrálódik: 2026-ban Luxemburg (154 115 dollár/fő), Írország (135 247) és Svájc (118 173) található az egy főre jutó GDP-rangsor dobogóján, miközben az Egyesült Államok 92 883 dolláros mutatóval a hetedik. A spektrum másik végén 17 afrikai ország szerepel a világ húsz legszegényebb állama között – ez önmagában is jelzi a globális fejlődés aszimmetrikusságának változatlanságát.
***
Kapcsolódó:
Nyitókép: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP