Tisza-vagyonadó: Magyar Péterék brutálisan levinnék az értékhatárt és növelnék az adókulcsot

Először még ötmilliárdról volt szó és egyszázalékos kulcsról.

Kiszivárgott a Tisza Párt több száz oldalas gazdasági programja, amely brutális adóemeléseket és a KATA kvázi teljes felszámolását vetíti elő. A tervezett Tisza-megszorítócsomag súlyos terheket rakna a kisvállalkozókra, és alapjaiban írná át Magyarország adórendszerét.


November végén az Index hozta nyilvánosságra a Tisza Párthoz köthető, több száz oldalas gazdasági konvergenciaprogramot. A Magyar Péterékhez köthető brutális megszorítócsomag kiszivárgása komoly hullámokat vetett a szakmai és a politikai térben egyaránt. A dokumentum – amelyet a Mandiner sorozatban mutat be – egyik legérzékenyebb része a kisadózási formák, köztük a KATA radikális átalakítása, amely a jelenlegi rendszer teljes felszámolását vetíti elő, ebben a részben ezt járjuk körül.

A tervezet szerint a Tisza által megcélzott adó- és járuléknövelési program évente mintegy 1300 milliárd forint többletbevételt hozna a költségvetésnek.
Ennek részeként azonban a magyar kisvállalkozók brutális terheket kapnának a nyakukba.

Az Index november 25-én hozta nyilvánosságra a Tisza Párt több száz oldalas, „Magyarország 2027–2035” című gazdasági konvergenciaprogramját, amely radikális átalakítást javasol a magyar adó- és járulékrendszerben. A dokumentum évente mintegy 1300 milliárd forint többletbevételt céloz meg jelentős adóemelésekkel, új adónemekkel és a jelenlegi kedvezmények visszavágásával. Bár Magyar Péter először azt állította, hogy a tervezet nem létezik, majd azt, hogy mesterséges intelligencia készítette, több közgazdász – köztük Felcsuti Péter, Lengyel László és Dálnoki Áron – korábbi nyilatkozatai és aláírásszerű jelölései arra utalnak, hogy valódi, részletes szakmai anyagról van szó.
Felcsuti és Lengyel korábbi interjúi is megerősítik, hogy komoly adóreform-tervek készültek a párt környezetében, Dálnoki pedig többször beszélt arról, hogy részt vesz a kormányprogram gazdasági fejezeteinek kidolgozásában. A botrányt tovább erősítette Tarr Zoltán etyeki beszéde, amelyben elismerte, hogy a Tisza választás után „radikális” intézkedéseket vezetne be, de ezekről előre nem beszélhetnek. Hasonlóan utalt a titkolt tervezetekre Ruszin-Szendi Romulusz is, aki szerint azért nem hozzák nyilvánosságra a programot, mert politikailag vállalhatatlan lenne.
A kiszivárgott anyag a közteherviselés teljes átírását vázolja: progresszív szja, a családi kedvezmények drasztikus megvágása, vagyonadó 500 millió forint felett, a biztosítók profitjának kötelező befizetése, a kisadózási formák felszámolása és számos új járulék bevezetése (köztük 1,5%-os gyermekvédelmi hozzájárulás). A dokumentum több pontja a társadalmi újraelosztást helyezi előtérbe, miközben a vállalkozásokra, befektetésekre és magasabb jövedelműekre jelentős terheket rakna, ami kritikusai szerint a 2010 előtti baloldali gazdaságpolitikai modellhez való visszatérést jelenti.
A dokumentum egyértelműen fogalmaz: a „kiszámlázásra épülő kisadózási formák felszámolása” szerepel a javasolt lépések között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a KATA – amely az elmúlt évtized egyik legnépszerűbb, egyszerűen adminisztrálható és előre tervezhető adózási formája volt – megszűnne. A tervezet nem kínál kedvező, kisvállalkozó-barát alternatívát, így a jelenlegi katások döntő többségének jelentősen magasabb adó- és járulékrendszerbe kellene átlépnie.

A KATA megszüntetésével a vállalkozók jellemzően az alábbi adózási formák valamelyikébe kerülnének:
A jelenlegi fix 50–75 ezer forintos havi teher helyett több katás vállalkozó akár 150–250 ezer forintos havi kiadással is szembesülhet. A különbség olyan nagyságrendű, hogy sokak számára a vállalkozás folytatása is kérdésessé válhat.
A KATA megszüntetésének közvetlen következménye a szakértők szerint az lenne, hogy:
A negatív hatások nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szinten is jelentkeznének, például a helyi kisvállalkozások visszaszorulásával és a lakosság számára elérhető szolgáltatások szűkülésével.

A kiszivárgott konvergenciaprogram egész felépítése azt mutatja, hogy a tervezett adóreform fő célja a kedvezmények jelentős visszavágása, a magasabb jövedelműek és a vállalkozások nagyobb terhelése, valamint az állam bevételeinek radikális növelése. Ebbe a koncepcióba illeszkedik a KATA eltörlése is, amely a jelenlegi rendszerben jelentős bevételkiesést okoz az államnak, ugyanakkor több százezer kisvállalkozónak biztosít kiszámítható működési keretet.
A tervezetből nem derül ki egyértelműen, hogy milyen új, kedvező konstrukciót kínálna a Tisza a katásoknak a megszűnés után.
A kiszivárgott anyag komoly bizonytalanságot keltett a több százezer katást foglalkoztató vállalkozói szektornál.
Szakértők szerint a KATA megszüntetése nemcsak rövid távú sokkot okozna, hanem hosszabb távon is visszavetné a mikro- és kisvállalkozások működését, innovációját és életképességét.
A Tisza gyakorlatilag megszüntetné az összes jelenlegi kedvezményes és egyszerűsített kisvállalkozói adózást. Egyetlen, mindenkire kötelező, kedvezmények nélküli adózási rendszert vezetnének be, a legkisebb vállalkozókra is – ezzel kezdte a közösségi médiában megjelent videóbejegyzését a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője. Palóc André öt pontban foglalta össze a tervbe vett baloldali megszorításokat. Megszüntetnék a katát is – tette hozzá, ami több tízezer vállalkozót érintene: fodrászokat, kozmetikusokat, szerelőket, taxisokat, fotósokat, edzőket, masszőröket.
A változtatás Palóc André szerint a szépségiparban, a vendéglátásban és a kreatív szakmákban tömeges bezárásokat okozhatna.
Nyitókép: Képernyőfotó, Magyar Péter az ATV-ben
Kapcsolódó cikkek a A Tisza Párt megszorító csomagja aktában.

13 nap telt el a kiszivárgás óta, mire Felcsuti hirtelen kijelentette: semmit nem írt. Csakhogy korábban maga beszélt egy „adómódosítási programról”.


Megszűnne az EKHO, de több adónemet is átalakítanának, amivel tízezrek járnának rosszul és fizetnének többet az államkasszába. Papíron remekül néznek ki a tételek, de ezek inkább sarcok és eredményességük is erősen kérdéses.


Magyar Péter és a Tisza Párt úgy tagadja a hatalmas megszorítás-tervezetet, ami kiszivárgott a párt berkeiből, mint Lendvai Ildikó MSZP-elnök 2002-ben, és Gyurcsány Ferenc 2006-ban. Magyar Péter hasonlít Gyurcsányékra?
