Miközben a világgazdaság növekszik, Németország egy helyben áll – és ez már nem magyarázható külső okokkal.
Egyre komolyabb figyelmeztetést fogalmaz meg a német gazdasági elit: Clemens Fuest, a müncheni IFO Institute elnöke szerint
Németország tartós recesszió felé sodródik, miközben a világgazdaságban összességében „teljesen normális” növekedési ütemek láthatók.
A közgazdász a Süddeutsche Zeitung hasábjain arról beszélt:
Németország problémái döntően belső eredetűek, és az ország gazdasága akkor is egyhelyben toporog, amikor a globális környezet nem indokolná ezt a teljesítményt.
Fuest szerint kapitális hiba lenne, ha az európai államok – például Donald Trump korábbi elképzeléseihez igazodva – feladnák az Európai Uniót.
Elismeri, hogy az EU túlszabályozott, de hangsúlyozza: a közösség hatalmas előnyt jelent, mert olyan globális szereplő, amellyel lehet szerződéseket kötni, és amely nem kizsákmányolásra, hanem egyenrangú együttműködésre építi gazdasági modelljét.
Ez Németország számára létfontosságú, különösen egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok fokozatosan elfordul Európától, a protekcionizmus pedig előre látható módon erősödik.
A szakértő kiábrándítónak nevezte a német gazdaság 2026-os kilátásait is.
Bár a német kormánykoalíció nagyszabású ígéretekkel lépett hivatalba, érdemi reformok helyett csak kisebb problémák kezelésébe fogott, miközben a gázhiány, a geopolitikai bizonytalanság és az amerikai büntetővámok súlyosbították a helyzetet.
Fuest szerint azonban ezek nagy része előre látható volt – a német politika mégis abban bízott, hogy a válság „majd magától megoldódik”.
A közgazdász úgy véli, hogy az Alternatíva Németországért irreális ígéretekkel kampányol, Brüsszelt és a migrációt okolva minden bajért, miközben gazdasági programja nem áll stabil költségvetési alapokon.
A legkeményebb figyelmeztetés azonban a jövőre vonatkozik. Fuest szerint, ha nem születnek nehéz, de szükséges döntések, elkerülhetetlenné válik az adók és járulékok emelése, ami visszafogja a beruházásokat és további vállalatokat űz külföldre.
A háborús kockázatok miatt pedig Németországnak és Európának át kell állnia egyfajta hadigazdálkodásra:
többet kell költeni védelemre, ami szükségszerűen csökkenti az elosztható jólétet.
Ennek ellenére a politika továbbra is úgy ígérget, „mintha mi sem történt volna” – ami Fuest szerint nem más, mint a valóság nyílt tagadása.
Bár Németországban továbbra is hatalmas gazdasági potenciál, jól képzett munkaerő és erős exportkapacitás van, a gazdagság zsugorodik – és ha nem változik az irány, a tartós recesszió reális forgatókönyvvé válik.
Ezt is ajánljuk a témában
Papíron az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a világ legerősebb katonai szövetsége. A valóságban azonban akár 45 napba is telhet, mire egy komolyabb katonai erőt Európa nyugati feléből a keleti frontra juttatnak. Omladozó hidak, szűk alagutak, eltérő vasúti nyomtávok és bénító bürokrácia állják útját a védelemnek – miközben keleten már háború dúl.
Nyitókép: Ben STANSALL / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azzal vádolta Oroszországot, hogy „barbár rakétatámadásaival” akarja kompenzálni elmaradó katonai sikereit a harctéren.
A jelentések szerint dróntámadást hajtottak végre egy olajszivattyú- és elosztóállomás ellen.
Egyre nagyobb az ellenállás Európában azokkal a tervekkel szemben, amelyek további jelentős összegeket irányítanának Kijevnek.
A parlament gazdasági és energetikai bizottságának alelnöke javaslatot is tett.
Kuncze Gábor és Baka F. Zoltán szigorú figyelmeztetést fogalmaztak meg a párt jövőjével kapcsolatban.
A baloldali politikai elemző szerint hiába állt vissza az egyes ukrán mezőgazdasági termékek importtilalma, a dolog még nincs teljesen megoldva.
Felháborodást keltett az osztrák fesztivál több előadása, amelyeket jelentős adófizetői támogatással rendeztek meg idén.
Állítólag a Tisza-kormány tagjai sem szeretnék, ha az FTC anyagi válságba kerülne.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Zelenszkij üzent az oroszoknak, megnevezte az eszkaláció előfeltételét is.
A végleges döntés a jövő héten várható.
Az ukrán elnök szerint Ukrajna megérdemli az uniós tagságot.
