„Édesapám élete arra tanít minket, hogy a küzdelem soha nem hiábavaló” – könyvben él tovább a Fradi-legenda Simon Tibor

„Egy normális világban ilyen soha nem történhetett volna meg.”

„Egy normális világban ilyen soha nem történhetett volna meg.”
Az író, festő- és előadóművészt, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium vezetőjét egyebek mellett a romapasztorációról, Krisztus cigány hangjáról, a pokolról és az isteni fényről kérdeztük. Interjúnk.
Efféle könyveket nem lehet csak úgy elolvasni. Lehet vele haladgatni persze az elejétől a vége felé, de ezzel a „normális” olvasási metódussal előbb-utóbb zsákutcába jutunk. A linearitással itt nem megyünk semmire. Győrffy Ákos írása.
Szabadfi Szabolcs által a Highlights of Hungary díjra jelölt könyv egyedülálló krónika. A Szőlő Jövésnek Könyve nem csupán városi dokumentum, hanem az évszázadok lenyomata.
A Nyugat soha nem érzékelte, hogy a saját kultúrája veszélyben lenne, ellentétben velünk – mondta Tuzson Bence igazságügyi miniszter az MCC Hunyadi Szalon rendezvényén.
„A tehetség isteni áldás, de…”
Joe Bident sem kíméli az új könyvében a volt politikus.
Az elegancia nem azt jelenti, hogy észrevesznek, hanem azt, hogy emlékeznek rád – vallotta. A divatvilág legendás alakja kilencvenegy éves korában hunyt el.
A novellakezdetek aprólékos „realitásleírásokba” burkolóznak, hogy megágyazzanak valami nyugtalanítónak; ez a valami alig várja, hogy előtörjön a háttérből. Kovács Gergő írása.
Vonnegut azon kevés amerikai szerző közé tartozott, akit a szocialista cenzúra is befogadott; része volt a kortárs irodalmi kánonnak itthon éppúgy, mint nyugaton, már életében is. Petri Lukács Ádám írása.
Visszatérnek a jól megszokott hétköznapok, bele kell rázódni a tanév rutinjába. Gyermektraumatológusként ilyenkor évről évre a balesetek számának jelentős emelkedését látom. Kőnig Róbert írása.
A modern társadalmak időanalfabéták. Mivel nem értjük a természetes folyamatok sebességét, elveszett az időarányérzékünk, és szükségszerűen csak rövid távú döntéseket hozunk. A megoldás? Legyünk egy kicsit mindannyian geológusok – javasolja Marcia Bjornerud.
Jókai kedvenc könyvkötőjéről és a szakma aranykoráról mesél a Ráth György-villa új időszaki kiállítása.
Gerald Grosz új könyve, „Merkel műve – a mi bukásunk”, politikai bombaként robbant a német közéletben.
A sci-fi-szerzők szinte mindig pontosabban jósolnak a tudósoknál. Szerintük a jövő legfőbb technikai készsége a manipuláció lesz, s bár a világ „fejlettebbé” válik, sivárabb és cinikusabb is lesz a mainál. Mindennapi küzdelmeink tárgya az identitásunk és a szabad akaratunk megőrzése lehet.
Sejtelmes poszttal jelentkezett a baloldal „visszavonult” ikonja.
A jó építészet nemcsak boldogabbá tesz, hanem kihozza belőlünk személyiségünk legjobb oldalát. A szépség éppen ezért nem csupán esztétikai kategória, hanem egyenesen etikai kérdés – állítja fontos könyvében a nonkonform filozófus, Alain de Botton.
A világ strukturált, és a struktúrája geometrikus. Az alakzatok felismerésével jobban érthetjük a biológiát, a mesterséges intelligenciát, még a politikát is, persze csak akkor, ha a szabályszerűségek mellett képesek vagyunk észrevenni a formák torzulását is – vallja a számelmélet amerikai professzora.