„A sport a fair playről kellene, hogy szóljon”
Ezután felidézte az amerikai transznemű úszó, Lia Thomas esetét, aki el volt keseredve, mert biológiai férfiként nem próbálhatott meg a nők közt aranyérmet szerezni a párizsi olimpián. „A kizárás jogos volt, hiszen egész egyszerűen más egy biológiai férfi csontozata, izomzata, testfelépítése és nem utolsó sorban az ereje.
A kontaktsportoknál, mint a bokszban is, egyenesen életveszélyes biológiai férfiakat és nőket összeereszteni.
A sport a fair playről kellene, hogy szóljon, de erre a párizsi események teljesen rácáfolnak. Ráadásul az olimpia eszményét is megsértik. Hiszen az olimpiának és magának a sportnak is ideális esetben az erőnlétről, a kihívásról, a megküzdésről és tisztességről kellene szólnia. Arról, hogy
ugyanolyan feltételeket teremtünk a sportolóknak, és ezek keretein belül mérhetik össze az erejüket. Azt megnézném, hogy ókori Görögországban, az olimpia szülőhazájában ki engedett volna összecsapni egy nőt és egy férfit” –vetette fel Hal Melinda.
Ezt követően arra is emlékeztetett, hogy a homoszexualitást már rég kivezették a DSM-ből (A Mentális zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvéből – szerk.), „a transzneműséggel kapcsolatos zavarok viszont még mindig szerepelnek benne. Ezt azért fontos említenem, mert az interszexualitás biológiai tényező, a biológiai nem konstrukciójához kapcsolódik. Ellenben a transzgender nemi identitás kialakulásában már lényegesen több szerepe van a szocializációnak és környezeti tényezőknek, megerősítésnek például. A homoszexualitás pedig a szexuális orientációra utaló kifejezés, amely már arra vonatkozik, hogy az egyén milyen nemű személlyel létesít kapcsolatot – avagy vágyik rá.
A fogalmak elmosását és összekeverését eleve problémának látom az említett helyzetben is,
ahogy látjuk ezt évtizedek óta, megérkezve a WOKE térhódításával!”