„Ebbe bele lehet halni” – az olimpiai bajnok Kós Hubert a Mandinernek

Nyitókép: 

Kós Hubert kiváló versenyzéssel 1:54,26 -os idővel megnyerte a 200 méteres hátúszás döntőjét a párizsi olimpiai játékokon a 21 éves Kós Hubert, megszerezve ezzel a magyar küldöttség első olimpiai aranyérmét. A magyar küldöttség eső győztesével, a 21 éves olimpiai bajnokkal a Mandiner helyszíni tudósítója, P. Fülöp Gábor készített interjút a finálét követően. 

Gratulálunk! Budapesten is hallatszott, mekkora kő esett le a szívedről. Megvan. 

Megvan! Tényleg egy hihetetlen érzés, még nem tudtam feldolgozni. Nem tudom, hogy mitt mondjak még...

Hogy volt felépítve a pálya, az egész? Mert mi egy picit aggódtunk, de te belülről nem valószínű...

Igen, ez belülről más – a nagy Aaron Peirsol mondta – aki a világcsúcstartó –, hogy 200 hátat érzésre kell úszni, azaz ahgy érzed magad azon a napon, úgy kell beosztani az erődet. Én ma ezt csináltam, mert kicsit fáradtnak éreztem magam, mert tudtam, hogy nagyon jó a második fele, hiszen ezen dolgoztunk egész évben Bobbal (Bob Bowman, Michael Phelps egykori, Kós Hubert és Léon Marchand jelenlegi edzője – a szerk.), az első százon meg az volt a terv, hogy jó iramban kezdjek, ott tudjak lenni az elején, és ... és a vége döntött. 

Fantasztikus volt, egy egész országot boldoggá tettél! Hogy tudtad ezt feldolgozni? Hiszen egy ideje már aranyesélyesként emlegettünk...

Igen... Úgy sétáltam ki, hogy rá sem néztem az ötkarikára. Nem gondolkodtam azon, hogy ez egy olimpia, hogy utolsó esély és négy év múlva jön a következő, mert ebbe bele lehet halni, ebbe be lehet darálni magunkat. Próbáltam csak élvezni és úgy felfogni, hogy ez is csak egy másik verseny és abból már egy milliót leúsztam, úgyhogy próbáltam csak saját magamra fókuszálni, és kihozni amit tudok, és nagyon örülök, hogy sikerült. 

A munka volt a kulcs?

Persze, persze, hogy a munka. 

A fejed nem vágtad be a falba? 

Nem, nem. (nevet) 

Kós Hubert a helyszínen lévő újságíróknak azt is elmondta, hogy egy nagy alvással fog ünnepelni, hogy nem látta a versenyt, csak a legvégén az eredményt, de bízott benne, hogy ha mindent megtesz, győzni fog. Beszélt arról is, hogy amikor tavaly augusztusban kiment Amerikába edzeni, nem tudta, hogy ezzel sikerül majd megnyernie az olimpiai bajnoki címet, de nagyon remélte, hogy így lesz. Elmondta, hogy az aranyéremmel végleg úgy érzi, hogy nincs a vállán teher, pénteken még úszik 100 méter pillangón, ott megpróbál minél jobban versenyezni, de még le kell vezetnie.