Talán sokan nem tudják, de versenysportolóink és olimpiai bajnokaink nemcsak az edzőtermekben vagy a medencében készülnek fel a rangos megméretettésekre.
A sportolók mind a versenyek előtt, mind azokat követően komoly mentális felkészítésen vesznek részt. De miből is áll ez az intenzív folyamat, milyen módszereket alkalmaznak a mentáltréning során a szakemberek, ezeket miként tudjuk akár mi is a hétköznapokban használni? Ezekről is kérdeztük Lénárt Ágota sportpszichológust, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem tanszékvezetőjét.
***
A torna, az úszás vagy a műkorcsolya esetén már gyermekkorban érdemes a sportpszichológia módszereit alkalmazni, mivel ezeknél a sportágaknál akár 6-7 évesen is versenyezni kezdenek a gyerekek. De általában a serdülőkor elején lép be az az időszak, aminek a jelmondta az is lehetne, hogy annyit érek, amennyit teljesítek, tehát 13-14 éves korban már elkezdi őket érdekelni a teljesítmény. Ez a versengő típusúakra jellemző, akiknél jelen van az a vágy, hogy szeretnének többet teljesíteni. Természetesen a kisebbeket is lehet tanítani, de ott az életkornak megfelelő módszereket kell alkalmazni – ismerteti Lénárt Ágota sportpszichológus a Mandinerrel a sportpszichológia legifjabbaknál való alkalmazását.
Majd azzal folytatja, hogy
az alapmódszereket érdemes elsajátítania azoknak is, akik nem versenyszerűen sportolnak,
de javítani szeretnék a teljesítményüket a pályán, az edzőteremben vagy akár a munkahelyen.
Az autogén tréning vagy a hozzá hasonló relaxációs módszerek akár 2-3 hónap alatt is alaposan elsajátíthatók. „Ebbe szoktunk beépíteni egy kis légzésterápiával kapcsolatos gyakorlatot, de az alapmódszerek közé tartoznak a mozgássorok fejben való elképzelése, a figyelemfókuszálás és stratégia, taktika, valamint azok a kognitív módszerek is, amelyek például a célállítással, célformulákkal kapcsolatosak” – sorolja a szakember.
Lénárt Ágota hozzáteszi, hogy általában a célállítás és a célformulák kerülnek előtérbe.
„Az emberek szeretnének valamit elérni és ehhez szükséges az ütemterv és a különböző erőforrások. Továbbá a megvalósításnak a megtervezése is fontos,
valamint azok a célformulák, amelyek kiküszöbölik, hogy akár rossz szokássá, önbeteljesítő jóslattá is váljanak. Például ha valaki azt mondogatja magának, hogy »ez nekem nem sikerül, a múltkor is itt rontottam el«, akkor az ezzel kapcsolatos beidegződések a későbbiekben is rossz irányba vihetik a folyamatot. Ahhoz, hogy jó célformulákat tudjanak választani, szükséges az is, hogy kijavítsák az előző hibákat, hiszen az agy képekben gondolkodik, és ennek megfelelően egy előző hibás kivitelezés képe nyomaszthatja a sportolókat. Ha ezt nem javítjuk ki, akkor mindig ugyanaz a hiba kerül elő. A sportolóim az ezzel kapcsolatos módszert viccesen szoftvercserének szokták nevezni, aminek pontosan ez a lényege, hogy
a hibás képet ki kell cserélni.
Az agy pedig nem tesz különbséget aközött, hogy ez megtörtént vagy nem, és így a kijavított mozgás képe legközelebb már segíteni fogja a sportolót. Az előzőleg elkövetett hiba miatti szorongás pedig idővel semmissé válik” – magyarázza a sportpszichológus.
Ez a gyakorlatban úgy néz ki az egyik módszer szerint, hogy elképzeljük a nagy képet, amikor hibáztunk. Ennek a jobb alsó sarkában megjelenítjük kicsiben a helyes mozgást. Elszámolunk háromig, és a kis képet vetítjük a nagy helyére, nagyot pedig elküldjük jobbra fel, messzire. Ezt hétszer megismételjük. Általában a negyedik vagy ötödik ismétlésnél már nem is úszik be a rossz kép.
Ennek az a magyarázata, hogy ekkor az agy már nem akar rosszra gondolni, ha kap egy jobb verziót.
Ezt is ajánljuk a témában
„Sportkarrier – Az alapoktól a csúcsig” címmel szerveztek konferenciát Hódmezővásárhelyen. A rendezvényen Gyurta Dániel olimpia bajnok, Sós Csaba, a Magyar Úszó Szövetség szövetségi kapitánya és Lénárt Ágota, a Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszékének vezetője is előadást tartott.
Lénárt hangsúlyozza, hogy a fiatal sportolók felkészítésében nagyon fontos, hogy lépésről lépésre tudatosuljon bennük, hogy mi vár rájuk a mentális felkészítés során. Tehát ennek megfelelően elő kell készíteni, és meg kell nekik tanítani a sportpszichológiának az edukatív elemeit is. Pontosan azért, hogy
kialakuljon az úgynevezett verseny előtti rutin, ami ahhoz kell, hogy pontosan tudják, hogy mi miután következik,
és fel tudjanak készülni. Ebbe a folyamatba tartozik az úgynevezett modellezett edzés is, amelynek az a lényege, hogy a különböző váratlan helyzetekkel miként kell megküzdeni.
Azonban nemcsak a versenyre való felkészülés során zajlik mentális munka.
A megmérettetéseket egy intenzív folyamat, értékelés és hibajavítás követi,
ami kifejezetten arra vonatkozik, hogy a verseny során elkövetett hiba ne kerüljön még egyszer elő, és ennek megfelelően azt kijavítják. „Így a sportoló elfogadja azt, hogy ez egy fejlődési folyamat, és a minél jobb eredmény érdekében mindig javítani kell: fejlődni és változni. Ez egy nagyon intenzív folyamat. A hétköznapi ember életében lehet, hogy vannak választható periódusok, amikor valaki azt mondja, hogy most nem csinálom meg a nyelvvizsgát, majd egy más alkalommal. De egy sportoló életében a versenyekre való felkészülés nem odázható így el. Ha egy világversenyt elenged valaki, akkor egy szezon általában kieshet. Ez nem nagyon engedhető meg a versenysportban. Kivéve, ha egy sérülés vagy magánéleti helyzet miatt hozza meg a sportoló ezt a döntést” – hangsúlyozza a szakember.
Hozzáfűzi, hogy a sportolót rá kell arra nevelni, hogy az önfejlesztéssel, fejlődéssel mindig foglalkozni kell.
„Ezzel a mentális keménységet is tudjuk növelni: a kitartást, a szorgalmas munkát, valamint azt, hogy a megküzdésnek napi szinten jelen kell lennie a versenyző életében.”
Lénárt Ágota a beszélgetés során megjegyzi, hogy bár a versenyzők esetében optimálisan sportpszichológiai felkészítés zajlik, de ha valakinek klinikai jellegű problémája akad, akkor a sportpszichológus pszichoterápiás elemeket is átemelhet a felkészítésbe. „Az alapszakasz körülbelül 2-3 hónap, az egy intenzív periódus, ezt lehet egyéni és csoportos formában is csinálni, de akkor érdemes hetente dolgozni, és otthon is gyakorolni kell.”
Szól arról is, hogy a felkészülés különböző szakaszaiban változó, hogy mikor milyen sűrűn jönnek a sportolók. „A Covid nagyon sok mindent megváltoztatott, sok esetben már hibrid formában is dolgozunk: ha a sportoló ideje megengedi, akkor bejön személyesen, ha nem, akkor telefonon is megoldható a konzultáció. Relaxációt telefonon nyilván nem lehet tanítani, mert ahhoz személyes jelenlét kell: a sportpszichológusnak látnia kell, hogy mi történik közben a sportolóval. De vannak elemek, illetve olyan gyakorlatok, amiket telefonon is meg lehet csinálni. Ilyen többek között a versenyértékelés is. A személyes jelenlét fontos és meghatározó lenne, de a sportolók időbeosztását tekintve ez sokszor nehezen megvalósítható, így marad a telefon vagy a videókonferencia.”
Végül arra is kitér, hogy aki életmódváltást tervez, az a fentebb ismertet valamennyi módszert alkalmazni tudja a cél elérése érdekében, mivel mindegyik segíti az átalakulási folyamatot. „Érdemes megtanulni a relaxációt vagy a stratégiai tervezést. Míg utóbbi a sportolóknál a mozgássor elképzelése, az a civileknél lehet például egy prezentációs program összeállítása. Érdemes hangsúlyt fektetni a figyelemfókuszálásra: fontos, hogy a mindennapokban tudjunk koncentrálni és ki tudjuk zárni a zavaró tényezőket. Míg a célállítás, célformulák a saját munkarend beállítására vonatkoznak, tehát hogy jól tudjunk tervezni, kivitelezni, és az eredményeket fejlődésnek fogjuk fel. Így tovább tudunk dolgozni, motiváltak maradunk.
De az is lényeges, hogy vegyünk észre a haladást, és ünnepeljük is meg azt”
– zárja gondolatait Lénárt Ágota.
Szoboszlai Dominik – aki nemrég a Liverpool csapatához igazolt – édesapjának azon nyilatkozatára, miszerint fia pályafutása során csak egyszer járt sportpszichológusnál, majd az ülés után azt közölte, „soha többé nincs szüksége ilyen szakemberre!” a tapasztalt szakember, Lénárt Ágota úgy reagált, hogy „egy találkozás után nem lehet megítélni egy szakember munkáját. Másrészt vannak emberek, akik veleszületetten nagyon jó relaxációs és mentáltréning képességekkel rendelkeznek, és saját maguk tudják menedzselni az optimális funkcionálási zónára való beállításukat. De ettől függetlenül, ha mégis valamilyen megakadása lesz a karrierje során, akkor bátran forduljon megfelelő gyakorlattal és képzettséggel rendelkező sport szakpszichológushoz. Itt érdemes kiemelni, hogy a sport- és teljesítménypszicholgógia nem klinikai irányultságú, így mindenki tegyen különbséget a teljesítményfokozás és a mentális problémák orvoslása között” – hangsúlyozta a sportpszichológus.
Nyitókép: iszeged.hu
A döntés sok sikeres településvezetőt zárhatna ki a jövőbeni demokratikus versenyből.
Az orosz és a fehérorosz fegyveres erők május 19-től gyakorolják a nukleáris erők felkészítését és bevetését, a korábban beütemezett gyakorlat csütörtökig tart.
A miniszterjelölt úgy látja, hogy a jelenlegi gyakorlat nem kellően átlátható, miközben sok esetben életmentő kezelésekről születnek döntések.
A gimnáziumban a legfontosabb szereplő az osztályfőnök, ezért különleges felelősségünk, hogy kit kérünk fel – mondja Csapodi Zoltán. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója a közösség erejéről, a műveltség átadásáról és az iskolai testnevelés fontosságáról is beszélt.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 31. rész.
Több mint 10 000 katona részvételével kezdődött meg a NATO nagyszabású művelete a Balti-tengeren.
Elektromos rollerrel eshetett el.
Roskadozott a lelátó a világsztároktól.
