Ilyen a praktikus és modern európai megoldás. Az észtek kényszerből lövik ki a vaddisznókat, de a kutyának sem kell a húsa. Ha a fegyvereknél működött, hogy minden bóvlit el lehet küldeni az ukránoknak, akkor ugyan miért ne menne a vaddisznóhússal is?
A szerző a Makronóm újságírója.
Amikor egy országban megjelenik az afrikai sertéspestis, az nem csupán a disznóhús exportját állítja le, de veszélybe sodorja az egész agrárium láncolatát. Így nem csoda, hogy a kormányzatok megbízzák a vadászokat, hogy ritkítsák a vaddisznóállományt, mert gyakran ezek hordozzák a kórokozó vírust, és a vándorlásukkal hatékonyan tudják terjeszteni azt. Ez a betegség már több mint 10 éve jelen van a Baltikumban, és jelenleg nagy intenzitással terjed – főként a határ menti területeken, mivel a vaddisznók Lettországból, a betegség sújtotta övezetekből érkeznek.
Az észt vadászok meg is kapták a feladatot, hogy lőjenek ki annyi vaddisznót, amennyit csak tudnak, de nagyon gyorsan azzal szembesültek, hogy nincs hol tárolni a húst.
Ahogy minden természetszerető emberben, náluk is létezik valamiféle vadászbecsület, tisztelet a vad iránt, így a kilövés nem csak a ravasz meghúzásáról szól. Ők is nehezen fogadják el, hogy kidobják az áldozatuk húsát, még akkor is, ha a kivizsgálás után nem is találtak benne kórokozót.
Az Észt Vadásztársaság úgy véli, hogy az államnak közbe kell lépnie, mert jelenleg sem a vadászok, sem a húsfeldolgozók nem értékesíthetik a nyershúst, még akkor sem, ha mentesnek találták a vírustól. Arról most ne is beszéljünk, hogy ezt az okos és előrelátó szabályt is Brüsszelben találták ki. Hőkezelés után ugyan már lehetne értékesíteni, de hát egy konzervvaddisznó nem igazán kívánatos, még a finneknek sem, akik azért eddig elvitték a felesleget. Így csak gyűlik a hús a vadászok hűtőházaiban.
A feladat egyszerű, meg kell teremteni a hőkezelt húsra a keresletet, és Hendrik Johannes Terras regionális és vidéki ügyekért felelős miniszter meg is találta a megoldást. A tárcavezetőre rájár a rúd, hiszen
az elmúlt hónapban különféle járványkitöréseket diagnosztizáltak, és 17 ezer sertést kellett leselejtezniük, ami után még oldani kell a gazdák kárpótlását is.
Terras szerint a vaddisznó-populáció ideális sűrűsége Észtországban négyzetkilométerenként kettő, szemben a jelenlegi hárommal, ami azt jelenti, hogy egyharmadával kellene csökkenteni. Hogy mindezt komolyan gondolja, hozzátette, hogy az állam elkezdi felvásárolni a levadászott vaddisznókat, amelyeket aztán az észt védelmi erők és Ukrajna fejadagjainak előállításához használhatnák fel.
Tehát a vaddisznóhús 30 százalékát felvásárolják, hogy ebből félmillió konzervet állítsanak elő, amit a védelmi erők ellátására használnák fel, illetve állami élelmiszersegélyként elküldenék Ukrajnának.
Mit lehet minderre mondani? Azon már túlléptünk, hogy a Nyugat az utolsó ukránig harcol Oroszországgal. Azt is elfogadtuk, hogy egyes államok kisöprik a raktáraikban lévő lepukkadt fegyvereiket, odaadják az ukránoknak, hogy ezekért busás kártérítést vagy modern fegyvereket kérjenek. Ez most egy következő szint, olyan élelmiszer átadása segélyként, amelynek az egészségügyi kockázata sokakban kételyeket gerjeszt.
A katonai beszállítóknál mindig is akadtak aranyemberek, ahogy már Jókai is megírta.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Farkas Melinda/MTI
Az első világháborúban semleges skandináv országok példája megmutatta: bár döntésüket elfogadta a környezetük, a körülöttük dúló háború az ő életminőségüket is aláásta.
Magyarország az alsó-ausztriai termékek második legfontosabb értékesítési piaca Németország után.
Észtország tiltakozó jegyzéket adott át.
Áttörést hozhat a pekingi csúcstalálkozó.
Brutálisan kiosztotta Ukrajnát az észt exelnök.
Könnyen lehet, hogy az orosz elnöknek mégsem kell lemondania az elfoglalt területekről.
Hamarosan eldől, milyen szerep vár légiósainkra Lipcsében.
Mindkét esetben szakértők vizsgálják a halál körülményeit.
