A főpolgármesternek nem sikerült megbirkózni a téli hóhelyzettel, és a kátyúk ezreivel sem. Karácsony Gergely vezetése óta a fővárosban élők naponta szembesülnek a balliberális városvezetés hozzá nem értésével.
Másfél év telt el, mióta Karácsony Gergelyt ismét főpolgármesterré választották a budapestiek, így a párbeszédes politikus második ciklusát kezdhette meg 2024 őszén, noha az általa ígért fejlesztésekből szinte semmi nem valósult meg, a Tarlós István korábbi főpolgármester által elért eredmények után pedig lezüllesztette a fővárost.
Érdemes felidézni, hogy
Karácsony Gergely több mint 214 milliárd forintos megtakarítással örökölte meg a fővárost 2019-ben, a lehetőség tehát adott volt, hogy folytassa az előző városvezetés fejlesztéseit.
Ehhez képest a ciklus végére kiderült, a főpolgármester 135 ígéretéből mindössze 42, kevésbé jelentős vállalást valósított meg. Ezzel együtt számos olyan intézkedést köszönhetnek a budapestiek Karácsony Gergelynek, melyekkel a főváros csak élhetetlenebbé vált.
Ilyennek voltak a körúton, valamint a főbb közlekedési útvonalakon létrehozott kerékpársávok, amelyek a forgalom akadályozása mellett a mentők, a tűzoltók helyzetét is megnehezítették, a több ezer közterületi kuka leszerelése, de ide sorolható a szervezett és felügyelt hajléktalanellátás elengedése is.
Mindemellett a városvezetés a hétköznapi problémák kezelésében sem jeleskedett. Emlékezetes, hogy
idén év elején többször is komoly havazással kellett megküzdenie az országnak, ami Budapestet sem kímélte, a főpolgármester pedig, noha az időjárási előrejelzések egyértelműek voltak, inkább Stockholmba utazott, hogy a Budapest Pride megszervezéséért elismerő díjat vegyen át.
Karácsony Gergely elmondása szerint a februári havazáskor például 450 munkatárs 72 célgéppel dolgozott, Budapest útjait pedig a jogszabályban rögzített prioritási sorrendben takarították: első körben a hidakat, a felüljárókat, a főútvonalakat és az autóbusz- illetve egyéb közösségi közlekedési útvonalakat síkosságmentesítették, a többi útszakasz ezután kerülhetett sorra. – A cél természetesen most is az, hogy a főváros fő közútjai biztonságosan járhatók maradjanak, valamint Budapest tömegközlekedése zavartalanul működhessen – közölte akkor a politikus, hozzátéve, a fontosabb megállókat, végállomásokat és közlekedési csomópontokat is folyamatosan ellenőrizték.
Mindez úgy tűnik nem volt elég,
a rendkívüli időjárási helyzet kezelését leginkább káosz jellemezte, a rengeteg baleset mellett a tömegközlekedési eszközök közül számos járat egyáltalán nem tudott közlekedni, rendszeressé váltak a késések, több megállót pedig át kellett helyezni a havazás miatt.
Több ellenzéki politikus és polgármester is élesen bírálta akkor a városvezetés tétlenségét, Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy nem ült össze a Fővárosi Téli Operatív Munkacsoport, noha a fővárosnak külön rendelete írja elő, hogy nagy havazás esetén létre kell hozni egy munkacsoportot a hatékony döntéshozatal érdekében. A politikus szerint a városvezetés ezt nemhogy nem tette meg, de még az előírás létezéséről sem tudott.
Őrsi Gergely, II. kerületi polgármester is megelégelte a főváros tétlenségét, és közölte, nem vár arra, hogy majd az utak takarításáért felelős cégek elvégezzék a munkájukat, a kerület inkább saját hókotrót vesz. Leszögezte, megtapasztalták, hogy mennyire nem jó kiszolgáltatott helyzetben lenni, és mert nem szeretik azt mondani, hogy nem a mi dolgunk, nem szeretnek magyarázkodni arról, hogy melyik fővárosi vagy állami cég felel utcák, mellékutak és buszmegállók síkosságmentesítéséért, és főleg nem szeretik azokat a helyzeteket, amikor nem tudnak segíteni.
Almássy Kornél, a Budapest Közút egykori vezérigazgatója, a BP Műhely kutatási és elemzési vezetője arra emlékeztetett, hogy milyen tanulságai vannak a rég nem látott havazásnak, elsősorban a főváros közlekedése tekintetében, hiszen az utolsó intenzív havazás után még egy héttel is járhatatlan volt számos mellékút a fővárosban, napokig jégben álltak a közösségi közlekedés megállóhelyei, jegesek, havasak voltak a közterek.
Miért van az, hogy az azonos lakosságú Bécsben 2800 km úthálózatra jut 281 hókotró munkagép és 1400 munkás, míg Budapesten 4000 km-es úthálózatra nagy jóindulattal csak 100 munkagép és 550 hómunkás jut?
– tette fel a kérdést Almássy Kornél, aki szerint a Fővárosi Önkormányzat el nem végzett munkájáról a budapesti kátyúk számának brutális emelkedése látlelet ad. – A fővárosi főútvonal-hálózat tragikus állapotban van és a csak az az egy szerencséje van a Karácsony Gergely vezette fővárosnak, hogy az elmúlt 10 évben nem volt igazán tél Magyarországon – mondta, hozzátéve, hogy
az év eleji időjárása után egyértelműen kijelenthető, hogy nagyon nehéz időszak elé néz a fővárosi közúthálózat, hiszen az egyébként is szétrepedezett, rossz állapotú fővárosi úthálózatot érinti a fagy és olvadási kár.
A BP Műhely elemzéséből is az derül ki, hogy a korábbi évekhez képest szokatlanul hideg tél elképesztő károkat okozott a budapesti fő és tömegközlekedési útvonalhálózat burkolataiban. Az elmúlt évektől eltérő, hidegebb időjárás egyértelműen megmutatta, hogy mi történik akkor, ha nincs programszintű útfelújítás Budapesten, illetve, ha az útburkolat felújítását célzó forrásokat nem megfelelő prioritásban használják fel, azaz kerékpáros fejlesztések, nagy léptékű urbanisztikai beavatkozások devalválják az egyébként is szűkös útfelújítási pénzeszközöket.
A BP Műhely áttekintette a Fővárosi Önkormányzat 2018 és 2026 közötti nyitó költségvetési rendeleteiben szereplő, útfelújításra tervezett előirányzatait. Hangsúlyozták, a kimutatás egységesen a költségvetési rendeletek összesen adatait veszi alapul, vagyis nem a részjogcímek összeadásából, hanem a jogszabályi értelemben is releváns, rendeleti szinten jóváhagyott összegekből indul ki.
Az adatok alapján a fővárosi útfelújítási előirányzatok alakulása nem pusztán forrásszűkülést, hanem tudatos tervezési és módszertani visszalépést is jelez. A 2018. évi nyitó költségvetési rendelet még 24,7 milliárd forintot irányzott elő útfelújításra, 2019-ben pedig 20,9 milliárd forint szerepelt ugyanezen a jogcímen, ami azt mutatja, hogy ebben az időszakban az úthálózat fenntartása és felújítása érdemi, többéves szemléletben kezelt kötelező feladat volt. Ezek az összegek költségvetés-szakmailag összhangban álltak azzal a ténnyel, hogy a közúti infrastruktúra állagromlása folyamatos, ezért a felújítás finanszírozása sem kezelhető eseti döntésekként.
A 2020. évi költségvetés fordulópontot jelentett. Ebben az évben egyrészt megjelent egy 8,2 milliárd forintos alap előirányzat (ami vélhetően a korábbi évekről áthúzódó maradvány), másrészt egy külön, „új” jogcímen 28 milliárd forint került betervezésre, így az útfelújításra szánt források összességében meghaladták a 36 milliárd forintot. Ez a szerkezet arra utal, hogy a költségvetés készítői számoltak egy éves szinten körülbelül 7 milliárd forintos nagyságrendű, folyamatos felújítási szükséglettel, és azt legalább egy év erejéig programjellegű megközelítéssel jelenítették meg a nyitó rendeletben. A 2020-as költségvetés ebből a szempontból még megfelelt a középtávú pénzügyi tervezés alapelveinek, mivel nemcsak az adott évi beavatkozásokat, hanem egy folyamatos feladat finanszírozási igényét is láthatóvá tette.
A felmérés rámutat, ez a programlogika azonban a 2021. évi költségvetésben megszakadt,
az útfelújításra tervezett „összesen” előirányzat 7,7 milliárd forintra esett vissza, és ezzel párhuzamosan eltűnt az a korábban megjelenő, éves szinten mintegy 7 milliárd forintos felújítási keret.
– Költségvetés-szakmai szempontból ez a visszalépés nem indokolható pusztán átmeneti forráshiánnyal, mivel az úthálózat állapotából fakadó felújítási szükséglet nem csökkent egyik évről a másikra. A forráscsökkenés sokkal inkább azt jelzi, hogy az útfelújítás kikerült a stratégiai költségvetési prioritások köréből, és a tervezés rövid távú, éves logikára szűkült – olvasható az elemzésben.
A tendencia 2022-ben tovább folytatódott, amikor az előirányzat 6,8 milliárd forintra csökkent, ezzel párhuzamosan egyre inkább háttérbe szorult az átlátható, összehasonlítható tervezés.
A valódi metodikai váltás azonban 2023-tól következett be, amikor a költségvetési rendelet már kizárólag a tárgyévi előirányzatot tartalmazta, megszűnt az ezer forintos bontású, részletező táblázati struktúra, és az útfelújítás forintban kimutatott összegei 2023-ban 1,84 milliárd, 2024-ben 0,29 milliárd, 2025-ben 4,3 milliárd, 2026-ban pedig 1,6 milliárd forint már nem egy átfogó beruházási koncepciót, hanem csupán rendeleti technikát tükröznek.
Ez a gyakorlat költségvetés-szakmailag súlyosan kifogásolható, mivel ellehetetleníti a többéves kötelezettségek és a felújítási elmaradások pénzügyi következményeinek nyomon követését.
Mint írták, összességében megállapítható, hogy 2018 és 2020 között az útfelújítás még érdemi költségvetési prioritásként jelent meg, 2020-ban rövid időre felismerhetővé vált egy stabil, éves nagyságrendre épülő programlogika, amely azonban 2021-től eltűnt, majd 2023-tól a tervezés rendeleti szintre és kizárólag tárgyévi szemléletre szűkült. Ez a folyamat nemcsak a források csökkenését, hanem a költségvetési felelősség és a hosszú távú fenntarthatóság feladását is jelzi, és szakmailag komoly kérdéseket vet fel a fővárosi költségvetés megalapozottságával és hitelességével kapcsolatban.
Budapest irányítása megbukott. Ami ma a városban történik, az 2019 előtt elképzelhetetlen lett volna. Tarlós István főpolgármestersége alatt figyeltünk a fejlesztésekre, a közbiztonságra és a köztisztaságra – ezeknek ma már alig van nyoma.
Bárhol járunk a városban, a belvárosban vagy a külső kerületekben, mindannyian a saját bőrünkön érezzük, hogy a Főváros kezelésében lévő közterületek állapota siralmas, elhanyagoltak, sokszor egyértelműen gazdátlanok
– fogalmazott a Mandinernek Szepesfaly Anna. A fideszes fővárosi képviselő szerint egyáltalán nem véletlen, hogy a Radical Storage 2025 végi nemzetközi listáján Budapestet a világ legkoszosabb nagyvárosának nyilvánította, éppen az elhanyagolt állapotokkal és a hiányos karbantartással indokolva. – Közben jogos a kérdés: hova tűnik a pénz? A főváros évente több százmilliárd forintból gazdálkodik, az iparűzési adó bevételei pedig az elmúlt években jelentősen nőttek. Mégsem látszik mindez a városon. Reggelig lehetne sorolni a pazarló gazdálkodásból fakadó hibákat és korrupciógyanús ügyeket is. Pont úgy, ahogy a szakmai hozzá nem értésről árulkodó, összességében több százmilliós közbeszerzési bírságokat, amit kifizetett a Városháza, ahelyett, hogy a fővárosiakra költötte volna – sorolta, hozzátéve, a pénz kapcsán mindenképpen meg kell említeni, hogy
Karácsony Gergelyék felelőtlen csődpolitikája közben azért mégis ki tudnak fizetni több mint 50 milliárdot a rákosrendezői szeméttelepre.
Szepesfalvy Anna szerint tehát van pénze a fővárosnak, csak épp nem a budapestiekre költik. Felidézte, a Budapest Branden keresztül is tízmilliókat szórtak el prémiumokra, rezsitámogatásra. Luxusparkolót béreltek egy lakás áráért. – Mi ez, ha nem a budapestiek kinevetése és kihasználása? Mindehhez pedig a TISZA-Vitézy tandem asszisztál.
Budapest hanyatlása soha nem látott mértékű, ráadásul úgy, hogy sem egy valamire való önálló fejlesztés, sem érdemi felújítás nem történt az elmúlt években.
Példa nélküli még a baloldali városvezetés sorában is, hogy ennyire ne kötődjön a városvezetés nevéhez fejlesztés. Elképesztő ugyanis, hogy minden beruházás, minden előre lépés, amely a fővárosiak érdekében történt az elmúlt 15 évben, az Magyarország kormányának érdeme, annak támogatásával készült el. Ez nem túlzó, ez a realitás, a tények – hangsúlyozta a politikus. Rámutatott,
az elmúlt 15 évben a kormány 3 ezer milliárd forintot költött Budapest fejlesztésére, számos, az egészségügyet, köznevelést, kultúrát, közlekedést, sportot és infrastruktúrát érintő beruházás valósult meg, illetve vette kezdetét, és a következő 10 évben a kormány további 3 ezer milliárd forint értékben tervez még fejlesztéseket.
– Az Egészséges Budapest Programra például 140 milliárd forintot biztosított, ebben 13 kórház, 11 országos intézet, és 32 szakrendelő érintett. De ott van a csodálatos műemlék, a Várkert Bazár, vagy a nemzetközi elismeréseket bezsebelő és a budapesti családok körében méltán népszerű Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a Városliget teljes parkrekonstrukciója. Hasonlóképp lenyűgöző lesz a Budai Várpalota megújulása. Budapest századfordulós pompája újjáéled, még olyan épületek is megépültek, amiket csak terveztek elődeink. Közlekedési szempontból kiemelkedő volt az M3-as metró felújítása, a Déli összekötő vasúti Duna-híd. Minden élhető tér, ahová fiatalok és a családok pihenni, szórakozni járnak kormányzati fejlesztés Budapesten – sorolta, hozzátéve,
a megvalósult beruházások a magyar kormány támogatása nélkül mind az álmok és vágyak mezején hevernének.
Ezt is ajánljuk a témában
Elkészült a Magyar Zene Háza, a japán Sou Fujimoto Városligetben álló alkotása január 22-én nyílik meg a nagyközönség előtt. A sajtóbejárás után fenntartható megoldásokról, elhalkuló kritikákról és a gyerekek fontos szerepéről beszélgettünk Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával.
A politikus szerint a fentiekkel szemben a budapestiek nem kaptak mást a fővárostól, mint egy parknak csúfolt murvás parkolót és
egy rozsdás grillsütőt a Duna-parton, amit még Orbán Viktor is megnézett személyesen, mert nem hitt a szemének.
Tehát ég és föld a különbség. Budapest és a magyarság története nem az igénytelenségről, hanem Európa és világelsőségről szól.
Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A tiszás trashceleb biztos forrásból tudja.
A bukott miniszterelnök-jelölt ismét megnyomta a kampányhajrát.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
A lakodalmas hangulatú dal a Fidesz támogatására buzdít.
A református lelkész szerint a Mi Hazánk szavazói kellően öntudatosak, lelkiismeretesek és legfőképpen nemzetben gondolkodók, hogy tudják, érzékeljék, mi a tét.
Kazahsztán készen áll szállítani, a Mol pedig bármikor kérheti a következő adagot.
Többfrontos támadást indítottak a héten a magyar kormány intézkedéseivel szemben: a Tisza Párt megszüntetné a rezsicsökkentést, Brüsszel pedig – Magyar Péterék egyetértésével – a védett üzemanyagárak azonnali eltörlését várja Orbán Viktoréktól. A kijevi jegybank is hasonló húrokat penget, és fokozatos rezsiemelést jósol Ukrajnában a fűtési szezon utánra.
Közel hatmilliárd forintból bővült a rendőrség járműparkja, a cél a gyorsabb reagálás és a hatékonyabb bűnüldözés.
