Rudolf Péter javaslata szerint akár évekre is eltilthatnák a szakmájuktól azokat, akik a művészvilágban visszaélnek a hatalmukkal.
A jövőben etikai kódex és egy művészkamara létrehozása révén kellene szabályozni a színházi világban a hatalmi visszaélések eseteit – egyebek mellett erről is beszélt Rudolf Péter az InfoRádió Aréna című műsorában. A Vígszínház igazgatója annak kapcsán fejtette ki a véleményét, hogy a napokban elődje, Eszenyi Enikő egy nyílt levélben kért bocsánatot az igazgatói ciklusa alatti történésekért.
A hasonló szituációk elkerülése érdekében Rudolf Péter már évekkel ezelőtt előállt azzal, hogy kamarai törvényt kellene alkotni. Érvelése szerint egy művészkamara adhatna engedélyt arra, ki dolgozhat a szakmában, illetve csak azok léphetnének erre a pályára, akik tagjai ennek a szervezetnek.
Ha pedig létrejön ez a kamara, az adott esetben működtethetne egy etikai bizottságot.
Ahogy a Kossuth-díjas színész, rendező fogalmazott, egy ilyen bizottság nyilván „csak olyan emberekből állhat, akik már voltak életükben próbán”.
Rudolf Péter szerint az etikai bizottság dönthetne a hozzá érkező sérelmek ügyében, többféle szakmai, erkölcsi szempont alapján mérlegelve.
Egy ilyen döntés hasonló a bírósági tárgyalások ítéleteihez, amelyeket csak nehezen lehetne megkérdőjelezni. A Vígszínház igazgatója szerint ezzel sokkal jobb, tisztább és igazságosabb helyzet teremtődne, mint a mostani, „ami biztos, hogy nem jó”.
Úgy véli,
ha feláll egy ilyen etikai bizottság és lesz egy etikai kódex, akkor adott esetben lehet azt mondani, hogy XY valamilyen súlyos cselekedetével elérte azt, hogy két évig nem dolgozhat a szakmában.
Ha ugyanis az említett kamara visszavonja az engedélyét, akkor biztosan nem kaphat szereplési, rendezési lehetőséget. Aztán két év múlva akár vissza is térhet az illető, ha ezt a bizottság jóváhagyja. Az megint más kérdés, hogyha az ilyen eltiltott személyekkel szemben ismétlődően merül fel komoly probléma a színházon belül.
Rudolf Péter szerint az adott személytől és esettől függ, hogy ki kívánja őt alkalmazni és ki nem. „Onnantól kezdve viszont senki egy rossz szót nem szólhat arra, aki esetleg alkalmazza, hiszen az a dolognak a lényege, hogy lejárt az eltiltása” – magyarázta a színházigazgató. Mint mondta, az nem jó, hogyha nincs semmilyen döntés, és „valamilyen politikai vagy kapcsolati háló logikája szerint valaki itt-ott azért mégiscsak tud rendezni, vagy éppen ellenkezőleg: soha többé nem tud rendezni”.
Rudolf Péter szerint „ez így nem tisztességes”. Ugyanakkor azzal is egyet tud érteni, hogyha valaki ismétlődően visszaél a hatalmával vagy egyéb módon árt egy közösségnek, akkor vele szemben születhet „vadabb döntés is”.
A Mandiner Kálomista Gáborral készített interjút a napokban. A Thália Színház igazgatója többek között arról is elmondta a véleményét, hogy Lengyel Tamás színész nemrég kemény kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy Eszenyi Enikő visszaéléseit, amelyeket a Vígszínház vezetőjeként követett le, nem vizsgálták ki rendesen.
Kálomista úgy fogalmazott:
az a morál, ami a színházi és művészvilágban évtizedek óta uralkodik, valami egészen bestiális.”
A színházigazgató
azt javasolta, vizsgálják ki az elmúlt tizenöt-húsz év nagy színházi botrányait,
amikről az egész szakma beszél, mégsem kaptak nagyobb nyilvánosságot, mert az érintetteket megfélemlítették.
„Itt a nagy rendcsinálás ideje” – jelentette ki Kálomista.
„Számtalan olyan történet van, hogy a színházigazgató abuzált fiatal színésznőket, majd megmondta nekik, ha egyet mukkannak erről, örökre el lesznek tüntetve a szakmából, elsüllyesztik, eltemetik őket” – mondta.
A teljes interjú hamarosan megjelenik a Mandiner hetilapban.
Ezt is ajánljuk a témában
A Thália Színház ügyvezető igazgatója szerint „az a morál, ami a színházi és művészvilágban évtizedek óta uralkodik, valami egészen bestiális.”
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
Miről is szól valójában a kormányzás?
A Thália Színház ügyvezető igazgatója szerint „az a morál, ami a színházi és művészvilágban évtizedek óta uralkodik, valami egészen bestiális.”
Felkérték Eszenyi Enikőt rendezni, ám most mégis felfüggesztik a produkciót.
A producer döntését a politikai és szakmai környezet változásával indokolta.
A producer és színház igazgató éles kritikát fogalmazott meg az új kormány „abszolút filmszínházas” politikai kommunikációjával kapcsolatban.
Kálomista Gábor hangsúlyozta: a színház nem hátrál meg. Kiáll amellett, hogy „a színház a művészeké és a közönségé, nem pedig politikai vagy ideológiai érdekek játékszere”.
A hősi halált halt magyar katonákat várhatóan 2026 őszén, katonai tiszteletadás mellett temetik újra Budapesten, a Fiumei úti Sírkert 52-es, hősi parcellájában.
Több, a múltban gyökerező nézeteltérés áll a háttértben.
A vállalat számára kulcskérdés, hogy Washington elfogadja-e a halasztási kérelmet.
