Eljött az igazság pillanata: bemutatták, hogy úszott el a megtakarított pénz Budapest kasszájából

Pengeélen táncol a főváros gazdálkodása – mutatott rá a Faktum.

Budapest úgy vásárolta meg a lepusztult, és részben használaton kívüli pályaudvar területét, hogy beruházásra nincs pénze.
Rákosrendező-törvényt akar a főváros, hogy fel tudja építeni az új városrészt a tervezett mini-Dubaj helyén – számolt be a Telex. A fővárosi önkormányzat Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsága mai ülésén 9 igen és 1 tartózkodás mellett azt javasolta a főpolgármesternek, hogy kezdeményezze a törvény megalkotását a kormánynál.
Ez a törvény a magyar kormány és az Egyesült Arab Emírségek közötti gazdasági együttműködésről szóló (mini-Dubaj) törvény mintájára rögzítené a magyar állam beruházással kapcsolatos kötelezettségeit, különös tekintettel arra, hogy az állami infrastrukturális beruházásokat valósítsák is meg az adott helyen.
A törvény emellett meghatározná azokat a jogokat és kötelezettségeket, speciális szabályokat, amelyeket a beruházás megvalósítása érdekében kötelezően törvényi szinten kellene szabályozni, vagy törvénybe foglalásuk egyéb okokból indokolt.
Az előkészített jogszabálymódosítás-csokor tartalmazza az építési-pénzügyi jogszabályok területre vonatkozó módosítását, méghozzá úgy, hogy ha ezek nem teljesülnek, akkor a főváros nem utalja át Rákosrendező vételárának második, 17,8 milliárd forintos részletét. Beletartozik például a külön Rákosrendezői Építési Szabályzat megalkotása, a fővárosi főépítész és a Fővárosi Tervtanács nagyobb szerepe a folyamatokban.
Korábban a Mandiner részletesen beszámolt róla, hogy a főváros csőd közeli helyzetbe került, noha az előző városvezetéstől komoly tartalékokkal vették át a főváros irányítását Karácsony Gergelyék. Budapest pénzügyi válsága nem hirtelen keletkezett katasztrófa, hanem egy évek óta zajló folyamat szükségszerű végpontja. A főváros jelenlegi működésképtelensége, a tartalékok teljes eltűnése, a folyószámlahitelekre alapozott napi üzem és a Kincstár által végrehajtott 10,2 milliárd forintos inkasszó nem külső támadás eredménye, hanem belső döntések és hibák sorozatának következménye – állapította meg a portál, majd emlékeztetett: a Tarlós István vezette városvezetés 214 milliárd forintnyi pénzügyi tartalékot hagyott hátra, amely készpénzben, állampapírokban és értékpapírokban állt rendelkezésre.
Ez a tartalék elegendő lett volna ahhoz, hogy a város több éven keresztül biztosítson működési biztonságot még kedvezőtlenebb gazdasági környezetben is. Azóta eltelt hat év, és mára semmi nem maradt ebből az örökségből.
Ezt is ajánljuk a témában
Pengeélen táncol a főváros gazdálkodása – mutatott rá a Faktum.
A felelőtlen gazdálkodás leglátványosabb példája kétségtelenül a rákosrendezői beruházás. A főváros 2024 végén döntött úgy, hogy megvásárolja az egykori vasúti pályaudvar területét nettó 50,9 milliárd forintért. Az első részlet, 12,7 milliárd forint már 2025 márciusában kifizetésre került. A projekt mögötti elképzelés grandiózus, a probléma csupán a pénzügyi háttér hiánya. A terület közművesítése, talajrendezése, az úthálózat kiépítése és az infrastruktúra teljes modernizációja több tízmilliárd forintot emészthet fel, miközben a beruházás megtérülése kizárólag magánbefektetők érdeklődésén múlik – akik egyelőre nem kötelezték el magukat.
Ezt is ajánljuk a témában
„Karácsony Gergely olyan jó munkát végzett, hogy úgy érezte eljött a jól megérdemelt pihenés ideje” – ironizált Szentkirályi Alexandra
Nyitókép: Facebook