Egyedül nem megy: a kínai államfő felajánlotta segítségét az iráni konfliktus rendezéséhez

Pénteken folytatódnak Hszi Csin-ping és Donald Trump tárgyalásai.


Pénteken folytatódnak Hszi Csin-ping és Donald Trump tárgyalásai.


Hatalmas parádé közepette köszöntötték Donald Trumpot Pekingben, azonban a kínai elnök szinte azonnal rátért a legkényesebb kérdésre: Tajvanra.


Egyre reálisabbnak tűnik, hogy lezárul az orosz–ukrán proxyháború.


Az amerikai elnök rendkívül magabiztos.


Zajlik a világ újrafelosztása, létfontosságú a két vezető egyeztetése, hogy elkerüljük a legrosszabbat. Hivatalosan 2017 óta nem járt Kínában amerikai elnök.


A filléres drónok korában különösen nyugtalanítóak ezek az összegek, főleg, hogy az amerikai világcsendőr másfélszerezné a saját büdzséjét.


Már huszonkét európai NATO-ország eléri a GDP 2 százalékának megfelelő védelmi kiadásokat, Németország egyetlen év alatt 24 százalékkal növelte katonai költségvetését.


Németország a negyedik helyre lépett elő a globális rangsorban az Egyesült Államok, Kína és Oroszország mögött: katonai kiadásai 24 százalékkal, 114 milliárd dollárra nőttek.


A vezérigazgató nyíltan beszélt arról egy interjúban, hogy a mai piaci és versenyhelyzetben a múltbeli mennyiségi tervezés irreális. Még az is lehet, hogy az egyik üzemüket eladják a kínaiaknak.


A kínai Nankai Egyetem új fejlesztése akár 1600 kilométeres elektromos autós hatótávot és mínusz 70 fokig fagyállóságot ígér. A félszilárdtest-technológia berobbanása már egy-két év alatt átrajzolhatja a világ járműiparát.


Az újabb közel-keleti háború közepette Kína és India összetett helyzete kerül előtérbe: a mostani krízis az eddigi legnagyobb tesztje a két ázsiai ország nagyhatalmi ambícióinak.


Li Csiang kifejezte a gratulációját.


Többhétnyi húzd meg, ereszd meg játszma után Donald Trump újra a kemény kéz politikájához nyúl Irán és a Hormuzi-szoros ügyében: az amerikai hadiflotta blokádja alá venné Iránt és a tengerszorost.


Az ottaniak szemében Magyarország kulcsállam az Európai Unióban.


Zelenszkij úgy dobálózik a felszólításokkal, mintha saját országának energiaellátása nem függne teljes mértékben a szövetséges országoktól.


Az USA és Izrael által Irán ellen vívott háború globális katonai laboratóriummá vált Kína számára. Stratégiai elemzések szerint Kína valós időben figyeli a háborút több száz hírszerző műholdon és a helyszínen állomásozó katonai megfigyelőkön keresztül. Ez a háború már nem csak a Közel-Keletről szól: Irán lehet az USA és Kína sorsdöntő ütközőzónája.


A közel-keleti konfliktus okozta energiaellátási zavarok jelentősen felgyorsítják Kína zöldátállását és az orosz gázimport növelését. Ez a kényszerű pekingi stratégiaváltás radikális technológiai expanziót és fájdalmas élelmiszeripari ársokkot szabadít Európára.


Magyarországnak óriási szüksége lenne a Barátság-kőolajvezetékre.


Seizmikus adatokra hivatkozva Washington ismét megvádolta Pekinget a nemzetközi atomkísérleti moratórium megsértésével.


A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián tábornokok nem létező katonákkal és hiányzó fegyverekkel készülnek a háborúra.
