Új csúcson a fegyverkezés a világban: az országok már nem bíznak abban, hogy együtt legelnek majd farkasok és bárányok

„A farkas és bárány együtt legelnek, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik, és a kígyónak por lesz az ő kenyere” – szól Ézsaiás próféciája az egyébként hadakozások, bosszúk, bűnök és bűnhődések történeteivel teli Ószövetségben az idilli utópiák egyik korai példájaként. Nos, az örök békét és – tudjuk, tudjuk – a történelem végét elég sokan meg­jósolták az előző harminc és háromszáz évben, ez a szép új világ viszont csak nem akar eljönni.

Ez derül ki a stockholmi SIPRI béke- és fegyverkezéskutató intézet friss elemzéséből is, amely szerint új csúcson van a fegyverkezés a világban. A kommunizmus bukása után az önkéntes leszerelések és a békésebb jövőbe vetett hit miatti honvédelmi leépítések voltak a napirenden, különösen a nyugati világban. A 21. század új kihívásai viszont megfordították a pacifista ihletésű trendeket.

Tavaly 2887 milliárd dollárra emelkedett a világ országainak összesített katonai kiadása – ez nagyjából a tizen­háromszorosa Magyarország aktuális bruttó hazai össztermékének. A régebbi és a most formálódó újabb hidegháborút a legnagyobb hatalmak fegyverkezési versenye határozta meg, a legújabb adatok szerint azonban a fokozódó fegyverkezés kiterjedt számos régió kisebb és közepes hatalmaira is: ha egyszer beindul a verseny, jobb nem lemaradni.

Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország hármasa teszi ki a globális katonai kiadások 51 százalékát, a maradékon osztozik a világ többi országa. Kiemelendő, hogy az USA továbbra is a világ csendőre: 954 milliárd dollárjával a globális védelmi kiadások egyharmadát adja egymaga. Igaz, Amerikában tavaly épp egy kicsit kevesebbet költöttek fegyverkezésre, mint egy évvel korábban – de ez megtorpanásnak valószínűsíthető, mivel Donald Trump elnök csillagászati összegeket kíván erre a területre áldozni.

A továbbra is pusztító ukrajnai háború költségvetési katasztrófát jelent a konfliktusban álló feleknek: Orosz­ország a bruttó hazai össztermék 7,5 százalékára növelte a katonai kiadásokat, miközben kezd hadigazdasággá válni; maga Ukrajna pedig a GDP 40 százalékát költi az ötödik éve tartó honvédő háborújára. Moszkva a növekedő olajbevételeiből, Ukrajna az áhított európai kölcsönökből finanszírozná tovább a háborút.

Már huszonkét európai NATO-ország eléri a GDP 2 százalékának meg­felelő védelmi kiadásokat – amit Trump minimumprogramként követel Európától –, Németország egyetlen év alatt 24 százalékkal növelte katonai költségvetését.

A Közel-Kelet továbbra is tűzfészek, Irán és Izrael leginkább ellődözik egymásra és felélik fegyvertartalékaikat. Közben Kelet-Ázsiában az óvatosan őrzött béke színfalai mögött zajlik a nagy versengés. Kína harmincegyedik éve növeli folyamatosan katonai kiadásait, most 336 milliárd dollárnál, az amerikai kiadások egyharmadánál jár. Eközben a megszállástól tartó Tajvan 14 százalékkal, Japán pedig 10 százalékkal emelte védelmi kiadá­sait, és így tesz a Fülöp-szigetek és Ausztrália is. A nagy kelet-ázsiai háború réme tartósan ott lebeg a felkelő nap országai fölött – miközben az évtizedekig nagyrészt naiv békességben szunnyadozó Európa tovább küzd a kapuinál zajló, nyílt fegyveres konfliktusok következményeivel.

Nyitókép: Tobias SCHWARZ / AFP