A cseheknél érzékeny gombot nyomogatnak: visszatérnek az elűzött szudétanémetek utódai

Szokatlanul nyilvános összecsapást vált ki az egymással európai szövetségben ülő cseh és német radikális jobboldali pártok között egy csehországi szudétanémet kongresszus terve – írja az Euractiv.

A május 21–25. között megrendezésre kerülő kongresszuson a szudétanémetek – a második világháború után Csehszlovákiából kiűzött német lakosság – képviselői vesznek részt vitákon, megemlékezéseken és a háború utáni megbékélésre összpontosító kulturális programokon. A 2021-es népszámlálás során Csehországban körülbelül 25 ezer ember vallotta magát német etnikai hovatartozásúnak (beleértve a többszörös identitást is), és csak mintegy 9000-en vallották magukat egyedüli etnikai hovatartozásuknak. Ez a csekély népesség (a lakosság nagyjából 0,23%-a) a második világháború utáni kiűzések után maradt kis számú szudétanémet leszármazottait, valamint néhány később visszatérő vagy vegyes örökségű személyt takar.

A szervezők a Csehországban először megrendezett összejövetelt a cseh-német kapcsolatok szimbolikus mérföldkövének nevezték. Az esemény azonban ehelyett politikai konfliktusponttá vált. A cseh-japán politikus Tomio Okamura vezette Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) párt tiltakozásokat indított a kongresszus ellen, a szervezőket a kongresszus lemondására felszólítva. 

– mondta Okamura. Elismerte azonban, hogy a kormánynak nem volt jogi felhatalmazása a rendezvény betiltására.

A jelenlegi cseh kormányt Andrej Babiš populista ANO pártja vezeti, szövetségben az SPD-vel és a jobboldali populista Autósokkal.

A vita középpontjában a Beneš-dekrétumok öröksége áll – a háború utáni törvények, amelyek felhatalmazták a csehszlovákiai német és magyar vagyon elkobzását és több millió német és magyar kiutasítását az országból 1945 után. Csehországban a dekrétumok politikailag érinthetetlenek maradtak, és széles körben a háború utáni rendezés sarokkövének tekintik őket. Bár a szudétanémetekkel kapcsolatos viták nagyrészt eltűntek a mainstream politikából, miután Csehország 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, a kérdés továbbra is erős érzelmi visszhangot kelt – írja az Euractiv.

ami a cseh nacionalisták körében félelmet keltett azzal kapcsolatban, hogy a történelmi tulajdonhoz vagy a kártérítési igényekhez hozzányúlnak-e majd újra.

A cseh SPD és az AfD egyaránt az Európai Parlament Szuverén Nemzetek Európája csoportjában ülnek, és általában egyetértenek a migráció, a szuverenitás és a mélyebb EU-integráció ellenzésének kérdésében – a Beneš-dekrétumok ügyében viszont nagyon nem.

Fotón: felvidéki kitelepítettek 1945 után (archív)