A Tisza-kormány a jelek szerint még nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a kutatás-fejlesztés iparágra. Ez viszont már az elmúlt években is szépen fejlődött, még akkor is, ha az ellenzék sokáig összeszerelő-üzemnek tartotta Magyarországot. Ez a narratíva mára kevésbé állja meg a helyét, gyárak nélkül pedig a gazdaságot sem lehetne bővíteni.
Teljes irányváltásra van szükség a gazdaságpolitikában, amely a termelékenység növekedésére alapoz, valamint egy hiteles költségvetési pálya megteremtése, amelynek a végén az euró bevezetése elérhető lesz a ciklus végére – mondta keddi, parlamenti meghallgatásán Kármán András, a Tisza pénzügyminisztere. A tárcavezető akkor kevés részletet árult el erről az irányváltásról, de kollégája, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szavaiban arra utalt, hogy az új kormány szeretne szakítani azzal a felállással, amit úgy neveznek, hogy „Magyarország összeszerelő-üzem”.
Ez a narratíva az elmúlt 16 évben rendszeresen előjött, főleg ellenzéki megszólalásokban. A valóság viszont ennél jóval árnyaltabb volt. Erről már januárban is beszéltünk Joó Istvánnal, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatójával. Rámutatott: gyárak nélkül nem jött volna létre egymillió új munkahely, és nem lehetne fenntartani a teljes foglalkoztatást, ugyanakkor a kutatás-fejlesztés területén néhány év alatt 55 ezerről 120 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma.
Ezt is ajánljuk a témában
Joó István kormánybiztossal, vezérigazgatóval az utóbbi évek eredményeiről és a magyar gazdasági kilátásokról beszélgettünk.
Ez a narratíva tehát kissé sántít, így látja Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője is. Mint a Mandinernek mondta: Magyarországon a legjelentősebb foglalkoztató az elmúlt években folyamatosan a szolgáltató szektor volt, ráadásul a legtöbb új munkahely is itt keletkezett 2009 óta. 2009-ben 2,5 millióan dolgoztak ezen a területen, most pedig már több mint 3 millióan. A high-tech termelésünk arányában (ami az összeszerelő üzemek „ellentéte”) globálisan az 5. helyen állunk a World Intellectual Property Organization (WIPO) 2023-as Global Innovation Indexében.
2025-ben a munkavállalók 9,1 százaléka dolgozott a magas- és közepes technológiai és tudásintenzív szektorokban, ami Csehország, Szlovákia és Németország után a negyedik legmagasabb érték az egész Európai Unióban.
Ha pedig régiókat nézünk, akkor 2025-ben Budapest Pozsony és Prága után harmadik legjobb volt a technológiai és tudásintenzív szektorban dolgozók részaránya alapján.
Az mindenképp jó, ha a Tisza-kormány erre a területre minél nagyobb hangsúlyt kíván fektetni, ugyanakkor figyelembe kell venni a munkaerőpiaci realitásokat is.
Sebestyén Géza szerint a 2010 óta keletkezett közel egymillió munkahely egy jelentős részére olyan munkavállalókat kellett bevonni, akik, sőt, nem ritkán családtagjaik sem ismerték korábban a munka világát.
Őket nyilván nem fogja egy high-tech unikornis kutatóként alkalmazni. Azaz nagyon lényeges, hogy olyan munkahelyek jöjjenek hazánkba, illetve nyíljanak meg hazai vállalkozásoknál, melyek a magyar munkaerő-kínálatnak, illetve az álláskeresők eloszlásának megfelelnek.
„Ha 30 kutatóközpont érkezik és teremt 1500 munkahelyet, ám egyikre sem jelentkezik megfelelő kvalitásokkal bíró jelölt, miközben ugyanott 1500 szakmunkás végzettségű munkanélküli keres elkeseredetten állást, az nyilván nem lenne szerencsés a magyar gazdaság szempontjából. Fontos azt is kiemelni, hogy eddig is jöttek hazánkba kutatóközpontok, elég csak a BYD budapesti K+F bázisára, a Bosch kutatási részlegeire, a Thyssenkrupp kutatói álláshelyeire, illetve az Ericsson, az evosoft, a Continental vagy a Knorr-Bremse ilyen jellegű beruházásaira gondolni. Azaz a Tisza-kormány lényegében az eddig is működő receptet folytatná, ha tovább erősítené a hazai K+F beruházásokat. Ez egy olyan irány, melyet én egyértelműen jónak tartottam eddig is, és jónak tartok most is” – tette hozzá.
Kármán András szavai szerint tehát teljes gazdasági irányváltás jön, de pontosan mit is jelenthet ez, ha az összeszerelő-üzemekről való áttérést akkor nem is feltétlen? Sebestyén Géza szerint sem lehet szó teljes, vagy akár jelentős irányváltásról.
„A Fidesz-kormányok ellenzéke gyakran és erőteljesen használta az összeszerelő-üzem narratívát, de ez akkor sem volt igaz. A bizottsági meghallgatásán Kapitány István úgy fogalmazott, hogy „nem szeretnénk, hogy összeszerelő üzemmé váljunk". Ez is világosan megmutatja, hogy még az új gazdasági miniszter sem gondolja azt, hogy Magyarország ma összeszerelő-üzem lenne. Szerintem sem az. Az viszont mindenképpen pozitívum véleményem szerint, hogy ezt a jövőben is el szeretné kerülni” – húzta alá a szakértő,
aki azt is pozitív célkitűzésnek tartja, hogy Kapitány István (ugyancsak a bizottsági meghallgatásán) hangsúlyozta, hogy azt szeretné, ha lennének magyar unikornisok, azaz olyan hazai startupok, melyek piaci értéke legalább egymilliárd amerikai dollár.
Ez nem könnyű feladat. Eddig a biztonságos és intelligens IT-megoldásokat szolgáltató LogMeIn az egyetlen magyarnak tekinthető unikornis, igaz, több hazai kötődésű milliárd dolláros vagy ahhoz közeli céget is számon tartanak. Ilyen például a magyar
melyek még nem érték el a milliárdos álomhatárt, de nem járnak tőle messze. Emellett Szlovákiának egyetlen unikornisa sincsen, és Bulgáriának is csak egy. Ráadásul az elmúlt években nehéz volt Európában unikornisokat kinevelni, számos siker küszöbén álló cég az Egyesült Királyságba vagy az USA-ba tette át a székhelyét, és ott lépte át az álomhatárt (mint például az ukrán Grammarly, a cseh Productboard vagy a lengyel Booksy).
A Tisza gazdasági stratégiájának lényege, hogy feljebb húzza a magyar KKV-kat az érékláncban, erősítse a magyar startup ökoszisztémát, komoly előrelépés történjen a digitalizáció az automatizálás és a mesterséges intelligencia terén, és ezt a pályát támogassa az oktatás és a versenyszabályozás is. Ezek mind nemes és pozitív célok, de fontos látni, hogy a korábbi kormányok is prioritásként kezelték ezeket.
Ezt is ajánljuk a témában
Az is kiderült, hogy elkezdték a tárgyalásokat a 10,4 milliárd eurónyi uniós forrás lehívásáról.
„A célokat jónak tartom, a nagy kérdés az, hogy a kivitelezés hogyan sikerül. Fontos az állami támogatás megfelelő szabályozással és ösztönzőkkel, ám legalább ennyire fontos az is, hogy meglegyen a magyar magánszektorban a fogadókészség és a partnerség. Számos kutatás bizonyítja, hogy mi magyarok kevésbé vagyunk kockázatvállalóak, mint más nemzetek gyermekei, ez pedig komoly kihívást jelent akkor, ha innovációra, vállalkozásra, startupokra épít a gazdaságpolitika stratégiája. Azt is látni kell, hogy egy induló vállalkozásnak is fontos a támogató gazdasági környezet, most azonban mind az európai, mind pedig (ettől nem függetlenül) a magyar gazdaság is kihívásokkal küzd. Bár nálunk nagyon jó a bérdinamika, de az exportunk és a beruházásaink alacsonyabbak az optimálisnál. Ez három fronton is nehezíti egy induló vállalkozás életét, hiszen magas bérköltsége lesz, miközben a bevétele és annak dinamikája várhatóan mérsékeltebb tud csak lenni. Ezek ráadásul olyan kihívások, melyek tekintetében az új magyar kormány sem tud jelentős érdemi hatást elérni. A beruházásoknál az uniós források megszerzése segíthet, ám a mostani gazdasági környezetben a beruházási kedv nem csak a források szűkössége miatt alacsony” – foglalta össze az MCC szakértője.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
A magyar államadósság alacsonyabb, mint az uniós vagy az eurozóna átlaga.
Az orosz nagykövetség válaszcsapásnak nevezte a Kárpátalját ért támadásokat.
A választás előtt a Tisza Párt szakpolitikusai bírálták az árképzéssel kapcsolatos állami korlátozásokat és a szektorális különadókat, de egyelőre nem törli el ezeket az új kormány.
Ismét szélsőséges időjárás okoz problémát a magyar mezőgazdaságban: szárazság van, és tavaszi fagy is pusztított a gyümölcsösökben. Mindezt tetőzi a geopolitikai feszültségek hatására kialakult általános energiaválság.
A Fidesz frakcióvezető bejelentette, hogy a távozó tárcavezetők végkielégítésüket egy kárpátaljai gyermekotthonnak ajánlják fel.
Kijött a vb dala!
Tényleg erre a reality show-ra vártak, akik egy hónapja rá szavaztak?
Ruszin-Szendi Romulusz szerint a Petőfi Sándor laktanya nem egyszerűen egy hely, hanem az a pont, ahol a magyar katonák generációi beléptek a szolgálatba.
