Támadta a veszélyhelyzetet, a legfontosabb intézkedéseit mégsem szüntette meg a Tisza – az elemző elmondta, miért

Ahogy arról korábban a Mandiner is beszámolt, megszűnt hat év után Magyarországon a veszélyhelyzet, amelyet 2020-ban a koronavírus-járvány, majd 2022-ben az orosz–ukrán háború miatt rendelt el az Orbán-kormány.

Több fontos rendkívüli intézkedés azonban nem szűnt meg. Az új szabályok alapján megmarad az üzemanyagár-védelem, az árrésstop és több gazdasági kedvezmény is.

– nyilatkozta a Mandinernek Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője.

Mint kifejtette, ennek célja az, hogy a kívülről érkező nehézségek, krízisek hatásai – amennyire lehet – ne közvetlenül a háztartásokat érintsék, hanem azok minél inkább az olyan nagy szereplőknél csapódjanak le, mint az energiacégek és multinacionális kereskedelmi láncok.

„Ha ugyanezt a hatást kizárólag adócsökkentésekkel, vagy állami juttatásokkal célozta volna meg a leköszönt kormányzat, az végsősoron az államkasszát rövidítette volna meg. így azonban a közösség terheinek viselésébe jelentős mértékben olyan külföldi entitásokat is bevontak, amelyek komoly profitot termeltek hazánkban” – magyarázta Zila.

Hozzátette: 

Az elemző rámutatott: „A választás előtt a Tisza Párt olyan képviselői, mint a bankszektorból érkező Kármán András és a globális energiaóriás, a Shell vezetésében korábban szerepet vállaló Kapitány István ezt az egész gondolkodásmódot elutasították, bírálva az árképzéssel kapcsolatos állami korlátozásokat és a szektorális különadókat is. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a kormányváltás időszakában egyelőre mindenkinek kedvezni kívánnak.”

Ezzel kapcsolatban Zila úgy vélekedett, az új miniszterek pozitív üzeneteket közvetítenek a magyar társadalom széles rétegei, valamint a nagy gazdasági szereplők, Brüsszel és a hitelminősítők irányába is, „amivel 

Egyszerre tartják fenn a veszélyhelyzeti intézkedések körében megalkotott kedvezmények mellett a rezsicsökkentést, különböző adókedvezményeket, sőt, ezek kibővítéséről is beszélnek, és előrevetítik egyebek mellett a bankokat és multinacionális vállalatokat sújtó különadók kivezetését.”

Hozzátette: „ezek dacára az euró bevezetését is ígérik, amihez ezzel ellentétes folyamatok szükségesek, hiszen mérsékelni kell az államháztartás hiányát, az államadósságot, az inflációt és a jegybanki alapkamatot is vissza kell vágni.” 

Zila szerint azt is érdemes figyelembe venni, hogy mindemellett azt is állítják, az államkassza üres, „ami felveti a kérdést, hogy mindezt miként kívánják megvalósítani és ez az irány meddig tartható.”

Az elemző úgy véli, a mezőgazdasági termelők számára nyújtott olyan veszélyhelyzeti segítségek fenntartása, mint a fagykár és aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstartók, sertéstenyésztők, továbbá a ragadós száj- és körömfájás betegség következményeivel érintett gazdálkodók hiteleit érintő moratóriumok fenntartása, üdvözlendő.

Zila János aláhúzta, 

akiknek a támogatása a jobboldal szívügye. A magyar mezőgazdaság jövője szempontjából lényeges kérdés, hogy az új kormány mekkora figyelmet szentel ennek a szektornak.”

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert