Még nem kong a kassza, bármit mond is Magyar Péter

„Magyar Péter már az első sajtótájékoztatóján a költségvetést temette. Egészen úgy hangzott, mintha már a megszorításokat készítené elő, pedig semmi oka nincs rá. A magyar államadósság alacsonyabb, mint az uniós vagy az eurozóna átlaga, alacsonyabb a 2010-es és a 2020-as szintnél is, a hiány finanszírozható, az idei költségvetés stabil, Magyarország pénzügyei rendezettek – legalábbis a kormányváltásig biztosan azok voltak. Mire alapozhatjuk ezt?

ÁLLAMADÓSSÁG – Ahogy a grafikonokon is látható, a baloldali kormányok alatt emelkedett, az Orbán-kormányok alatt pedig csökkent a GDP-arányos államadósság. Egyetlen esztendő kivétel ez alól: a Covid kitörésének éve, 2020, de akkor sem ugrott meg a 2010-es szintre. A folyó áras adósság ugyan emelkedett – ezt harsogta mindig a Tisza szakértői gárdája és korábban Dobrev Klára is –, de a GDP folyó áron jobban nőtt, így nem romlott a pozíciónk. Sőt, a tagállamok közül többnek is nagyobb lett az adóssága nálunk az utóbbi másfél évtizedben.

A NETTÓ HITELFELVÉTELÜNK nem kiugróan nagy még a 2020 utáni években sem. Tavaly a GDP 4,7%-a volt, míg Romániában például 7,9%, Lengyelországban pedig 7,3%. A lengyeleknél a Tusk-kormány hatalomra lépése után ugrott meg a GDP-arányos hitelfelvétel, annak ellenére, hogy ekkor kapták meg a korábban visszatartott uniós pénzeiket. Az ideológiai alapú, hergelő „bosszúkormányzás” azonban nem kedvez a gazdaságnak, így aztán hatalmas költségvetési hiánnyal dolgozik a brüsszelita Tusk-kormány, ami fenntarthatósági gondokat okoz.

Mivel a magyar költségvetésben az év elején jelentkeznek a nagy kiadások – a közszféra béremelése, a lakhatási támogatások kifizetése, a fegyverpénz, a 13. és 14. havi nyugdíj, a fűtési szezonban a rezsicsökkentés támogatása, a 3%-os Otthon Start hitel támogatása stb. –, a bevételek pedig később érkeznek, áprilisra jelentősen túlteljesítettük az időarányos hiánycélt: elértük az egész évre tervezett összeg 70,7%-át az NGM legújabb jelentése szerint. Egyrészt ez nem azt jelenti, hogy ennyi hitelt kell felvenni (a poszt végén indoklom majd), másrészt a GDP 1,7%-os volumennövekedése az első negyedévben becslésem szerint legalább 7,5%-os folyó áras növekedést jelentett. Harmadrészt május és augusztus között több évben is előfordult, hogy a költségvetési bevételek magasabbak voltak, mint a kiadások, tehát az évre összesített hiány a következő hónapokban várhatóan javulni fog.

ÖSSZEGEZVE:

Szóval nem indokolt a jajveszékelés, csupán folytatni kell az előző években már megszokott fiskális politikát, és akkor fenntartható a költségvetés.

Illetve nem tervezi a pénzügyminisztérium hazahozni az uniós pénzeket? Az is javíthatja a GDP-arányos hitelfelvételt. Valamint idén Csehországon, Szlovákián és Magyarországon kívül a többi országban az Ukrajnának szánt hitelfelvétel miatt biztosan jelentősen nő a GDP-arányos államadósság. Mi ez alól a teher alól mentesülünk – Orbán Viktor tárgyalásainak eredményeként.

Még nem kong a kassza, bármit mond is Magyar Péter. Jelen pillanatban nő a GDP, több mint 8%-kal nőnek az adóbevételek, sőt még az szja-bevétel is nőtt eddig a családi adókedvezmény duplázása és az anyák adómentességének kiterjesztése ellenére is, mivel jelentősen nőtt az adózandó kereset. Évről évre csökken a kamatkiadás is, mivel egyrészt javult a forint árfolyama a tavalyihoz képest, és az adósságnak csupán körülbelül 30%-a van devizában, másrészt csökken az infláció, a magyar lakossági kamatok pedig az inflációhoz kötöttek.

Ha az új kormány hasonlóan takarékosan tud gazdálkodni, mint az eddigi, akkor nem lesz szükség sem adóemelésre, sem egyéb megszorító csomagra.”

Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba