Vendégmunkások nélkül az uniós pénzek felhasználása is veszélybe kerülhet

Nem vezette be a kormány júniustól a vendégmunkások tilalmára vonatkozó szigorítást, noha a Tisza Párt többször is hangsúlyozta, szükség van a harmadik országból dolgozni érkezőkre vonatkozó új szabályozás kidolgozása.

A vendégmunkásokkal kapcsolatban két élesen ellentétes álláspont jellemző hazánkban: a toborzási nehézségekkel küzdő vállalkozások szerint elképzelhetetlen lenne a működésük a vendégmunkások nélkül. Közben sok magyar munkavállaló arra panaszkodik, hogy munkáltatójuk a vendégmunkások alkalmazásával tartja alacsonyan a munkabéreket és több esetben elbocsátással is fenyegeti az alkalmazottakat.

A munkáltatói érdekképviseletek, valamint a WHC Csoport már május közepén tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal, ugyanakkor a Mandiner úgy tudja, máig nem kaptak választ megkereséseikre.

Vendégmunkások nélkül veszélybe kerülhet az uniós pénzek elköltése

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Mandiner kérdésére sürgetőnek nevezte, hogy rendeződjön a vendégmunkások helyzete. Kiemelte: a nyári szezonban a turizmus-vendéglátás területén, valamint a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen a harmadik országból érkezők munkája, mivel régóta nem találni az idénymunkákra elegendő magyar munkavállalót. A szakszervezeti vezető arra is felhívta a figyelmet, hogy

Mészáros Melinda hozzátette, az érdekképviseletek is értesülnek visszaélésekről, ugyanakkor szerinte a munkaügyi ellenőrzések megerősítésével lehetne orvosolni a kialakult helyzetet és valódi, visszatartó erőt jelentő büntetések kiszabásával lehetne a cégeket rákényszeríteni arra, hogy ne hozzák hátrányba a belföldi alkalmazottakat.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke korábban kiemelte, tilalom helyett a szervezet évek óta a harmadik országbeli munkavállalók behozatalának liberalizálását szorgalmazzák, hogy közvetlenül, munkaerő-közvetítő- és kölcsönző cégek bevonása nélkül is működhessen a rendszer. A vendégmunkások számát pedig az országok közötti megállapodások szabályozhatnák.

Az új szabályok kialakításánál nagy hangsúlyt kellene helyezni az ÉVOSZ szerint a harmadik országbeli munkavállalók helyszíni munkaügyi, munkavédelmi, adózási ellenőrzésére is.

Sok vállalatnak önerőből nem megy

Az ÉVOSZ álláspontjával némileg ellenkező véleményen van a WHC Csoport, Magyarország egyik legnagyobb HR-szolgáltatója. A közleményükben idézik saját, 157 vállalkozás bevonásával készült felmérésüket, amelyből kiderül, a megkérdezettek 81,5 százalékának szüksége van minősített munkaerő-szolgáltatóra a vendégmunkások toborzásához. 

A válaszadók 37,6 százaléka rendkívül nehéznek, míg 53,5 százaléka nehéznek tartja a hazai munkaerő toborzását és megtartását.

Idénymunkára sincs hazai jelentkező

Kimondottan aggódnak a szezonális munkákra toborzók. A turizmus-vendéglátásban a szakmai szervezetek szerint évek óta visszaszorulóban van a feketén foglalkoztatás és a bérek is jelentősen emelkednek, kiemelten nő a nyári szezonmunkák díjazása. Ennek ellenére továbbra sincs elegendő jelentkező így sokan a harmadik országokból toboroznának, jelentős segítség számukra, hogy ezt közvetítőkön keresztül viszonylag kevés adminisztrációval megtehetik.

Elengedhetetlen a mezőgazdaságban is az idénymunkások behozatala. A szezonális, elsősorban gyümölcs- és zöldségkertészeti kisegítő munkákra régóta alig találni magyar munkaerőt, ráadásul az ágazatban elérhető bérek is a legalacsonyabbak között vannak. Ahogy a Mandiner többször is beszámolt róla, a magyar agrárium egyik legnagyobb kihívása a klímaváltozás okozta egyre szélsőségesebb időjárás mellett a munkaerő hiánya. Ráadásul sok feladat nem gépesíthető, emiatt komplett termékpályákon hagyhatnak fel a gazdák a termeléssel.

Dilemma a vendégmunkások körül

A harmadik országból, elsősorban a Távol-Keletről toborzott munkavállalókkal kapcsolatban továbbra is vegyes a megítélés. A magyarországi szabályozás az egyik legszigorúbbak között van az EU-ban, ugyanakkor gyakran kritika éri a rendszert, mivel a vendégmunkás-behozatal az alacsony hozzáadott értékű, elsősorban feldolgozóipari munkahelyek érdeke.

A Tisza-kormány gazdaságpolitikája pedig szakítani szeretne az alacsony hozzáadott értékű beruházásokkal, vagyis az összeszerelő-üzemek magyarországi telepítésével. Ennek ellenére az FDI, vagyis a külföldi működőtőke beáramlását nem kívánják a tervek szerint akadályozni, de előnyben részesítenék a hazai kkv-kat, vagy ahogy Kapitány István gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős miniszter fogalmazott, a nemzeti unikornisokat támogatnák. A külföldi beruházások közül pedig a magas hozzáadott értékű beruházásokat tartják kívánatosnak.

A magas tudást igénylő álláshelyek betöltésére sincs ugyanakkor elegendő munkaerő – mutatott rá Mészáros Melinda. A mérnökök, kutatók és tudományos területen dolgozók körében is munkaerőhiány van.

Ezt támasztja alá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya is. Magyarország munkaerőpiacán látványos ellentmondás feszül. 

A munkaképes korú belföldi népesség ugyanakkor 2050-re várhatóan közel egymillió fővel csökken, és már most mintegy 100 ezer betöltetlen álláshely terheli a gazdaságot, amelyet a vállalatok 60 százaléka termelési korlátként azonosít.

Az Oeconomus arra a következtetésre jutott, hogy a magyar kormánynak az EU-ból érkező, képzett munkavállalók magyarországi munkavállalását kellene ösztönözni, valamint a harmadik országokból előnyben kellene részesíteni a magasan képzett munkaerőt. Ehhez több uniós ország szolgálhat jó példával, több tagállamban – például Lengyelországban is – külön programokkal ösztönzik a helyi és külföldi vállalkozásokat és a szabad munkaerőt.

Magyarországon szigorú a szabályozás

Legutóbb 2025-től léptek életbe új szabályok a vendégmunkások behozatalára, ekkor csökkent a különböző ágazatokban alkalmazható harmadik ország béliek létszámkorlátozására vonatkozó kvóta is.

Az vonatkozó kormányrendelet szerint 2025 elejétől azon harmadik ország állampolgára foglalkoztatható hazánkban ilyen típusú engedélyekkel, 

• amelyet a kormányrendelet melléklete felsorol, 
• és amellyel Magyarország vagy az Európai Unió visszafogadási megállapodást kötött, 
• vagy az érintett ország rendelkezik Magyarországon olyan, államilag elismert szervezettel vagy irodával, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a vonatkozó magyar és uniós jogszabályokban foglaltak be nem tartása esetén állampolgára elhagyja Magyarország területét, és ebbe az országba visszatér. 

Ezek a feltételek három ország, Georgia, Örményország és a Fülöp-szigetek állampolgárai esetében állnak fenn – mutatott rá korábbi elemzésében a Deloitte. 

A foglalkoztatás speciális körülményei további engedélytípusok alkalmazhatóságát is felvethetik. Ilyen lehet például a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély, vagy a vendég-önfoglalkoztatás céljából kiállított tartózkodási engedély.

A Nemzeti Kártyára vonatkozó szabályok továbbra is érvényesek. Ilyen típusú engedélyt kell igényelni, ha a foglalkoztatni kívánt munkavállaló Bosznia-Hercegovina, Észak-macedón Köztársaság, Belarusz Köztársaság, Moldova, Montenegrói Köztársaság, Oroszországi Föderáció, Szerbia vagy Ukrajna állampolgára.

Ugyanígy elérhetőek maradnak további népszerű engedélytípusok, különös tekintettel az EU Kék Kártyára, Magyar Kártyára, vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedélyre (ICT).

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás