Magyar Péter súlyos hiányszámot mondott be, erre Brüsszelben is felkapták a fejüket

A Politico csütörtök reggeli hírlevelében a magyarországi uniós pénzek kapcsán többek között arról írt, hogy a hazai költségvetési hiány akár elérheti a GDP 7 százalékát is. Magyar Péter pedig egy korábbi posztjában azt fejtegette, hogy 6,8 százalékos lehet az idei hiány az Orbán-kormány költekezései miatt. „A kijelölt miniszterelnök új kötelezettségvállalásokkal vádolja a Fidesz–KDNP-kormányt. Az állítása nem igaz” – ezt üzente később Gulyás Gergely a Facebook-oldalán Magyar Péternek. A meglepő nyilatkozatok és írások mögött egyértelmű politikai szándék rajzolódik ki, ezért érdemes pár dolgot tisztázni. 

Innen indultunk a hiány tekintetében

A 2026-os költségvetést még 2025 nyarán fogadta el az Országgyűlés. Az akkori hivatalos terv szerint a GDP-arányos hiány 3,7 százalék lett volna. Ez már önmagában is kompromisszumos cél volt: magasabb az Európai Unió által elvárt 3 százalékos küszöbnél, de alacsonyabb a korábbi évek magyar hiányánál. A kormány arra építette a terveit, hogy 2026-ban gyorsul a gazdasági növekedés, emelkednek az adóbevételek, miközben fokozatosan kifutnak a korábbi válságkezelő intézkedések. 

A költségvetési törvény mögötti logika kettős volt. Egyfelől a kabinet szerette volna demonstrálni a fiskális fegyelemhez való visszatérést, különösen az Európai Unió és a hitelminősítők felé. Másfelől azonban számos olyan kiadási vállalást tett, amelyek eleve nehezen fértek össze a hiány leszorításával. Ide tartozott a családtámogatások bővítése, az otthonteremtési programok fenntartása, a közlekedési és infrastrukturális beruházások folytatása, valamint a választási évhez kapcsolódó keresletélénkítő intézkedések.

2026 tavaszára egyre világosabbá vált, hogy az eredeti hiánycél tarthatatlanná válhat. Már február végére az államháztartási hiány elérte az éves terv közel felét, március végére pedig meghaladta a 3400 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett deficit több mint 80 százalékát jelentette. Ez rendkívül szokatlan arány, még választási években is. A költségvetés bevételei ugyan növekedtek – főként az infláció és a fogyasztási adók miatt –, de a kiadások ennél gyorsabban emelkedtek. Éppen ezért az Orbán-kormány 5 százalékra emelte a GDP-arányos hiánycélt. Fontos megjegyezni, hogy a költségvetési kiadások mindig az év elején ugranak meg, majd pedig konszolidálódik a deficit. 

Az elmúlt évtizedekben eddig mindig így történt. 

Komoly következmények lehetnek

A jelenlegi folyamatok alapján egyre több elemző számít arra, hogy az év végére a tényleges hiány jóval magasabb lehet az 5 százaléknál is. Erre utalt a Politico és Magyar Péter is. Bár hivatalos új cél még nem született a leendő kormány berkeiben, de a piacokon és a gazdasági sajtóban már 5 százalék körüli vagy akár azt meghaladó GDP-arányos deficit lehetősége is felmerült. 

A magasabb hiány rövid távon ugyan segítheti a gazdasági növekedést és javíthatja a lakosság pénzügyi helyzetét, hosszabb távon azonban komoly következményekkel járhat. 

• Az első és legközvetlenebb probléma az államadósság finanszírozása. Minél nagyobb a hiány, annál több hitelt kell felvennie az államnak. Ez magasabb kamatkiadásokat eredményez, különösen olyan környezetben, ahol a befektetők a magyar gazdaságot kockázatosabbnak ítélik. Magyarország már most is jelentős összegeket költ adósságszolgálatra, és a magas kamatkörnyezet miatt ezek a terhek tovább növekedhetnek.
• A második következmény a forint sérülékenységének fokozódása lehet. Ha a befektetők úgy érzik, hogy a költségvetési pálya fenntarthatatlan, gyengülhet a bizalom a magyar gazdaság iránt. Ez nyomást helyezhet a forintra, ami importált inflációt okozhat. Egy gyengébb forint drágítja az importot, emeli az energiaárakat és végső soron ismét gyorsíthatja az inflációt, amelyből az ország csak nehezen kezdett kilábalni.
• A harmadik probléma az Európai Unióval való konfliktus veszélye. Magyarország már korábban is túlzottdeficit-eljárás közelébe került. Ha a hiány tartósan magas marad, az EU szigorúbb költségvetési korrekciót várhat el. Ez politikai és pénzügyi következményekkel is járhat, különösen akkor, ha az uniós források körüli viták tovább folytatódnak.

Végül a tartósan magas hiány szűkíti a jövő mozgásterét. Válsághelyzetek idején – például egy újabb nemzetközi recesszió vagy energiapiaci sokk esetén – az állam nehezebben tudna beavatkozni, mert a költségvetés már eleve túlterhelt lenne. A gazdaságpolitika így egyre inkább rövid távú túlélésre rendezkedhet be, miközben a hosszabb távú versenyképességi reformok háttérbe szorulnak.

Ez lehet Magyar Péter célja 

Magyar Péter és a Politico elejtett megjegyzései a fentiek tükrében több célt is szolgálhatnak. Elképzelhető, hogy a közel 7 százalékpontos hiány emlegetésével azt szeretné elérni a Tisza-kabinet, hogy Brüsszel zöld utat adjon a bővebb költekezésnek. A brüsszeli nyilatkozatok és szándékok kapcsán elképzelhető, hogy bizonyos szintig engednék az 5 százaléknál nagyobb hiányt, de a 7 százalék körüli érték azért már jelentősen szúrná a szemüket. 

A brutális hiány emlegetésével egy későbbi megszorításnak is megágyazhat a Magyar Péter. Így könnyen hivatkozhatnak majd arra, hogy a korábbi kormány lépései miatt van szükség a takarékoskodásra. Valamint a választási kampányban elhangzott ígéreteket szintén az előző kabinet által okozott költségvetési elszaladás miatt nem lehet teljesíteni. Így pedig két legyet lehet ütni egy csapásra: hibáztatni lehet az Orbán-kormányt és még a választási ígéreteket sem kell teljesíteni. 

Nyitókép: Hegedüs Róbert/MTI