Infrastruktúra, foglalkoztatás, adósságrendezés: az elmúlt évek nehézségei ellenére hatalmas építő munkát végeztek az Orbán-kormányok a magyar gazdaságban.
2010 és 2026 között négy Orbán-kormány váltotta egymást. Ezen 16 év alatt voltak komoly gazdasági kihívások és szép eredmények, ám továbbra is vannak feladatok a hazai gazdasági kormányzás előtt. Jelen írásom az elmúlt 16 év rövid gazdasági számvetését mutatja be, és kitérek az elkövetkező négy év legfontosabb feladataira is.
Magyarország 2010-ben nagyon jelentős államadósságot örökölt a korábbi balliberális kormánytól. A GDP-arányos államadósság 80 százalék felett volt, ráadásul IMF-hitelek is nyomták a hazai gazdaság vállát.
Magyarország kormánya 2013-ban előtörlesztette a nagyjából 12 milliárd dollárt kitevő valutaalap-hitelünket, és jelentős adósságcsökkentésbe kezdett egyébként is.
2019-re a GDP-arányos államadósságunk 65 százalékra csökkent. A COVID ezt a mutatót nálunk is megdobta, de a 2020 óta eltelt években újabb közel 5 százalékpontot sikerült faragni az adósságunkból, amely 2025 végén a GDP 73,9 százalékán állt.
Tegyük ehhez hozzá, hogy 2010-ben a magyar önkormányzatok is brutálisan nehéz anyagi helyzetben voltak korábbi hitelfelvételeik miatt.
A második Orbán-kormány itt is komoly enyhülést hozott, az állam nagyjából 1300 milliárd forintnyi adósságot vállalt át.
A korábbi hitelek visszafizetésén túl jelentős fordulat történt az államadósság finanszírozási módjában és szerkezetében is. 2010-ben 2 százalék volt a lakossági állampapírállomány aránya a teljes államadósságon belül, mely mellett 45 százalékos devizaadósság és 53 százalékos intézményi forintadósság állt.
2025-re jelentősen, 20 százalékra emelkedett a lakossági állampapírok állománya. Azaz a magyar államadósság ötöde hazai magánszemélyek tulajdonában van.
Ez nem csak azért kiváló hír, mert az ezekre fizetett kamatok és törlesztések itthon maradnak és a hazai gazdaságot erősítik, hanem azért is, mert ez természetes módon együtt járt a lakossági megtakarítások és így a vagyonunk bővülésével.
A fentiekkel párhuzamosan a devizaadósságunk 29 százalékra csökkent a korábbi 45 százalékról, ami jelentősen mérsékelte hazánk finanszírozásának devizakockázatát. Az intézményi forintállomány a fenti jelentős változások ellenére is stabil maradt, 2025-ben 51 százalékon állt.
2010-ben nem csak az állam és az önkormányzatok finanszírozási helyzete volt katasztrofális, de számos családé is. A 2008-as válság előtt felvett devizahitelek mázsás súlyként nehezedtek a magyarok vállára. A forint gyengülése és a svájci frank erősödése szinte napról-napra tette nehezebbé a helyzetüket.
A devizahitelek kedvezményes végtörlesztése 2011-ben indult. Közel 200 ezer háztartás élt ezzel a lehetőséggel, de ez nem volt egy univerzális, mindenki számára reális megoldás.
Ezért volt szükség 2014-ben a devizahitelek forintosítására.
Ez a lépés a lehető legjobbkor szüntette meg a magyar háztartások árfolyamkockázatait, hiszen 2015 január 15-én a svájci jegybank elengedte a korábban évekig tartott árfolyamgátat, ami beláthatatlan veszteséget okozott volna nekünk.
A 2010 és 2026 közötti magyar kormányok nagyon sokat tettek a korábban eladott állami vagyon visszavásárlásában is. 2011-ben körülbelül 500 milliárd forintot fizettünk a MOL 21,2 százalékos részvénycsomagjáért. Számos közmű és energiacég is magyar kézbe került, mint például az ÉMÁSZ vagy a Mátrai Erőmű.
Visszavettük a gáztározónkat, melynek fontosságát csak a 2022-ben kezdődő gázpiaci turbulenciák idején láttuk teljes mélységében.
A Budapest Airport 80 százalékos tulajdonjogának 2021-es visszavásárlása is a fenti mintába illett. Ezzel a lépéssel újabb stratégiai eszköz került magyar érdekeltségbe. Ez a lépés azóta pénzügyileg is igazolta magát a reptér forgalmának és a társaság nyereségének bővülésén keresztül, és megnyitotta az utat a kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések előtt is.
A Magyar Nemzeti Bank vezetése 3,1 tonnáról 110 tonnára növelte hazánk aranytartalékát. Ezzel Magyarország a 24. helyen áll a világban az egy főre eső aranytartalékok értékét tekintve.
Tekintettel arra, hogy az arany ára az elmúlt években megnégyszereződött, a magyar jegybank fenti döntése nem csak az ország kockázati besorolását javította, hanem komoly, közel ötezermilliárd forintos nyereséget is jelentett hazánknak.
2010 és 2024 között 46 százalékkal nőtt a gyorsforgalmi úthálózat hossza, és 15 százalékkal a villamosított vasutak hossza. Ugyanekkor 22 százalékkal nőtt a helyi közlekedésben a metróvonalak hossza.
Ugyanebben a 14 évben 116 százalékkal nőtt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az érkező utasok száma, 324 százalékkal nőtt az érkező áruk és postai küldemények tömege, és 165 százalékkal nőtt az induló áruk és postai küldemények tömege.
A személygépkocsik száma megdöbbentő mértékben, közel 50 százalékkal nőtt 2010 és 2025 között. 16 évvel ezelőtt 2 984 063 autója volt összesen a magyaroknak, tavalyra ez a szám 4 374 763 darabra nőtt. Az unióban átlagosan 10 százalékos növekedés volt ugyanezen 15 év alatt.
Az elmúlt 16 év legnagyobb gazdaságpolitikai újítása a személyi jövedelemadó teljes és mélyreható reformja volt.
A korábban 40 százalék körüli ingadozó felső adókulcsot megszüntették, és 2011-ben egykulcsos, akkor 16 százalékos SZJA-t vezettek be, majd 2016-ban a kulcsot 15 százalékra csökkentették.
Ugyancsak 2011-ben bevezették a családi adókedvezményt, melynek mértékét folyamatosan emelték. Ma egy kétgyermekes család éves szinten közel egymillió forintot, míg egy háromgyermekes közel 2,5 millió forintot spórol meg.
A 25 év alatti fiatalok 2022 óta nem fizetnek SZJA-t, ahogyan a négygyermekes édesanyák sem 2020 óta, a 30 év alatti édesanyák 2023 óta, a háromgyermekesek 2025 óta, a 40 év alatti kétgyermekesek pedig 2026 óta.
2015-ben indult a CSOK hitel, melynek célja a gyermeket vállalók otthonhoz jutásának támogatása volt.
A kedvezményes hitelt fix 3 százalékos kamattal adták, ez a paraméter azóta sem változott. Az otthonteremtési csomag 2019-ben a Babaváró hitellel bővült, mely kezdetben 10, majd később 11 millió forintos összeget jelentett, mely az első gyermek megszületése után kamatmentessé vált, további gyermekek születése esetén pedig részben vagy egészben elengedték.
2024-től a CSOK Plusz akár 50 millió forint hitel felvételét is lehetővé teszi a kedvezményes 3 százalékos fix kamaton, míg a Vidéki CSOK 15 millió forintos keretösszeggel él hasonló kamatszint mellett. A programcsomag 2025-ben az Otthon Start Programmal bővült, mely gyermekvállalás nélkül tette lehetővé a 3 százalékos fix kamatozású hitel felvételét 50 millió forint összegben olyanok számára, akik még nem rendelkeztek saját otthonnal.
Önmagában nem gazdaságpolitikai program, azonban a gazdaság hosszú távú trendjeit és működését egyértelműen meghatározza, hogy a fenti intézkedések hatásaként sikerült a 2010-ben Európában legrosszabb, 1,25-ös magyar termékenységi rátát jelentősen megemelni.
2021-ben 1,6 volt a mutató szintje, azaz a magyar érték szembement az európai trendekkel. Sajnos a 2022-ben kezdődő háború okozta bizonytalanság nálunk is csökkentette a mutató értékét, bár az most is magasabb, mint 2010-ben volt.
A többszázezer plusz gyermek nagyon sokat jelentett eddig is a magyar fogyasztási adatoknál, de még fontosabb szerepük lesz abban, hogy a hazai nyugdíjrendszer és a teljes gazdaság fenntarthatóbb legyen hosszabb távon.
2010 és 2024 között éves szinten átlagosan 2000 millió euróval nőtt a külföldi közvetlen működőtőke beáramlása Magyarországra.
Ennek következtében 2024-re a magyar FDI állomány meghaladta a GDP 110 százalékát. A források megszerzésében komoly szerepe volt a 2014-ben alapított HIPA-nak (Hungarian Investment Promotion Agency). Az ügynökség több mint 2000 projektet támogatott, csak 2022-ben közel 20.000 munkahelyet hozva létre.
A legfontosabb külföldi beruházások Németországból, Dél-Koreából, Kínából és az USA-ból érkeztek. Kiemelkedőek voltak az autóiparhoz kapcsolódó befektetések, ennek részeként érkezett a 2018-ban bejelentett debreceni BMW, és a 2023-ban bejelentett szegedi BYD is. A kecskeméti Mercedes fejlesztésekkel együtt hazánk nagyon komoly szereplővé nőtte ki magát az autóiparban.
Ki kell még emelni a Török Áramlat gázvezetékhez kapcsolódó beruházásokat is, melyek nélkül a Testvériség gázvezeték 2025 eleji leállítása után hazánk nem tudott volna megfelelő mennyiségben földgázt vásárolni. Azaz: ez a projekt jelentős mértékben növelte az ellátásbiztonságot, és diverzifikálta a tranzitútvonalakat.
A 2010-es kormányváltáskor a 7,7 milliós munkaképes korú magyarból csupán minden másodiknak, 3,8 milliónak volt munkahelye. 2026 februárjában már 4,6 millió magyar dolgozik, miközben a munkaképes korú honfitársaink száma 600 ezerrel csökkent.
Nem függetlenül ettől most feleannyi munkanélküli van hazánkban, mint 2010-ben volt.
A kedvező munkaerőpiaci trendekben kezdetben szerepe volt a közfoglalkoztatásnak is, ám mára ez a létszám ott van, ahol a 2010-es kormányváltáskor volt. A fenti folyamatoknak köszönhetően míg 2010-ben a magyar foglalkoztatási ráta nagyjából 10 százalékponttal volt az EU átlagos mutatója alatt, addig mostanra az uniós átlag felett vagyunk 5 százalékponttal.
A magyar gazdaság mutatóit sok kritika érte az elmúlt hónapokban, ám tény, hogy a hazai vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső GDP 2010 és 2025 között 93 százalékot nőtt, ami az EU legjobb harmada környékén van. Az északi szomszédunk, Szlovákia például 63 százalékot nőtt csak, legfontosabb exportpartnerünk, Németország pedig csupán 57 százalékot.
És nem változik lényegesen az uniós rangsorban a helyünk, ha az utolsó négy év GDP-növekedését nézzük.
Ha a magyar cégek teljesítményét, azaz a GNI-t nézzük, akkor még jobb a kép. A magyar mutató 57 százalékkal nőtt 2010 és 2024 között, mellyel a felső harmad környékén vagyunk ugyancsak, lehagyva a cseheket és a szlovákokat is.
Az utolsó négy évben viszont már a legjobb negyed környékén vagyunk 27 százalékos erősödéssel, ami a német mutatónak szinte pontosan duplája. 2010 és 2024 között pedig 301 százalékkal nőtt a Magyarországon működő, magyarországi irányítású vállalatok hozzáadott értéke.
2010 és 2025 között éves szinten átlagosan 3.737 millió euróval javult a folyó fizetési mérleg egyenlege, és 110 százalékkal javult az áruk és szolgáltatások mérlegének egyenlege. Csak az elmúlt 10 évben több mint 50 százalékkal nőtt az exportunk.
Ennek hála a külkereskedelmi mérlegünk az elmúlt három évben csupán két hónapban volt deficites.
A magyar bérek óriásit nőttek 2010 óta. 2010-ben még 202 525 forint volt az átlagos bruttó bér, míg a legfrissebb 2026 februári adat 725 500 forintos átlagos bruttó fizetést mutat, ami több mint 3,5-szeres növekedést mutat. A nettó átlagbér pedig 132 604 forintról 509 200 forintra növekedett 2010 óta. Ez utóbbi közel négyszeres emelkedés, ami azért lehetett magasabb, mint a bruttó érték növekedése, mert ahogyan azt fen bemutattam, jelentősen csökkentek a magyarok SZJA-terhei.
Az inflációval korrigált reálbér pedig csupán 2010 és 2024 között 31 százalékkal emelkedett, ami az EU jobbik negyedébe helyez minket.
Még jobb a helyzet, ha csak az utolsó négy év dinamikáját nézzük, mert akkor csak Lettország tudta megelőzni a mi 14 százalékos reálbér-emelkedésünket.
Ráadásul olyan időszakban tudtunk ekkora jövedelem-növekedést felmutatni, amelyben a svéd, a finn, az észt, a cseh, a holland és az ír bérek vásárlóértéke csökkent, utóbbi egyenesen 8 százalékkal.
A bérek növekedésével párhuzamosan nagyon jelentősen növekedett a nyugdíjas honfitársaink bevétele is. 2010 és 2026 között nominálisan 190 százalékkal, reálértéken pedig 48 százalékkal nőtt a nyugdíjak értéke Magyarországon. Visszavezetésre került a 13. havi nyugdíj és bevezetésre került a 14. havi nyugdíj is. Azaz elmondhatjuk, hogy a magyar gazdaság jó teljesítményéből az inaktívak is részesültek.
Bár a magyar gazdaságpolitika elmúlt 16 évének eredményei elvitathatatlanok, még bőven vannak olyan területek, ahol a munka még csak részben lett elvégezve. Ahogyan fent is írtam, a termékenységi ráta csökkent az elmúlt években, ezt a trendet mindenképpen meg kell fordítani ahhoz, hogy hazánk lakossága ne csökkenjen.
Az infláció bár most nagyon alacsony, de élénken él még az emlékezetünkben a 2022-23-as évek drágulása, fontos, hogy most jó ideig tartani tudjuk az árstabilitást.
Ez nem csak a fizetésünk vásárlóértéke miatt fontos, hanem a kamatok is csak így csökkenthetőek tartósan.
Bár a magyar bérek nagyon sokat nőttek, még mindig az unió alsó harmadában vagyunk. A bérfelzárkózást folytatni, ha lehet, akkor gyorsítani kell. Ezt segítheti az is, ha az új kormány valóban haza tudja hozni az uniós forrásokat.
Fontos lesz továbbá az államadósság további csökkentése, a GDP-arányos mutató 60 százalék alá hozása.
Ehhez az államháztartási hiány mérséklése lehet az egyik eszköz, míg a másik a növekedési dinamika felpörgetése, melyben ugyancsak segíthetnek a lehívott uniós pénzek.
A szerző az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
Közben alaposan meg is cáfolták Magyar Péter állításait.
Sok száz esztendeje kérdezi a dán királyfi magától és tőlünk. Gábor Miklós is ezt tette háromszáz estén át; legendás szerepéhez fűzött, meglepően érvényes jegyzeteit most bővített kiadásban olvashatjuk a Hamlet naplója zsebkönyvben.
Az MNB-székház aranyszínű liftjét és mellékhelyiségét mutatta be.
A szervezet a kormányfő szerint 2021-ig visszamenőleg vizsgálná az elkövetett bűncselekményeket.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
Az Európai Bizottság nem tudja, mire számíthat Magyar Pétertől.
Orbán Anita külügyminiszter asszony minisztériumi állomány gyűlésen két nagy bejelentést tett.
Régi vármegyéinket bejáró utazásunk 20. részében Gömör-Kishont következik.
