Hormuzi szorulás – A tét a világgazdaság energiaellátása

„Az Egyesült Államok hadiflottája, a világ legjobbja azonnali hatállyal blokád alá vonja a Hormuzi-szorost minden be- vagy kimenni próbáló hajóval szemben” – közölte vasárnap Donald Trump amerikai elnök a rá jellemző fogalmazásmódban. Hozzátette: egy ponton eljutnak majd oda, hogy minden hajó áthaladhat a szoroson, amit Irán nem engedett meg az előző hetekben.

Trump bejelentésével újabb fordulatot vett az iráni konfliktus és benne a Hormuzi-szoros ügye, ami továbbra is a világgazdaság alapvető működését veszélyezteti. Mint lapunk korábbi cikkében is írtuk: itt halad el a világ olajszállítmá­nyainak a 25, lng-szállítmányainak pedig a 20 százaléka, tavaly naponta 20 millió hordónyi olaj és cseppfolyós földgáz ment keresztül a szoroson, ez évente 600 milliárd dollár értékű kereskedelmet jelent.

Békeidőben az Irán és Omán felügyelete alatt lévő szűk hajóúton haladhatnak a tankerek, a tél vége óta tartó háborúban viszont az élet-halál harcot folytató iráni rezsim blokád alá vonta és elaknásította a Hormuzi-szoros egy részét. Önmagában a háború ténye, továbbá az aknásítás híre elég volt ahhoz, hogy a nagy értékű tankerhajók el se induljanak a szoros felé – ami néhány hét után már kihatott a globális olaj- és gázellátásra, illetve az öböl menti országok élelmiszer-ellátására.

A csavar a történetben, hogy a Hormuzi-szoros az utóbbi hetekben sem volt hermetikusan lezárva. Volt hajó, amely a hírek szerint némi szerencsével egyszerűen átlopakodott a szoroson, illetve egy idő után Irán kezdett engedélyt adni bizonyos tankereknek az érdekei szerint. Vannak hajók, amelyek nem kevesebb mint 2 millió dolláros (627 millió forintos) vám megfizetése fejében mehetnek tovább, emellett a saját olaját Te­herán jórészt átengedi a felségterületén. A Kpler elemzőcég szerint márciusban napi 1,85 millió hordónyi olajat tudott Irán exportálni, ami több, mint a háborút megelőző három hónap átlaga.