Átírhatja a háború menetét: Kína is beleszólhat még az iráni konfliktusba

Kína keményen reagált az USA és Izrael által indított Irán elleni csapásokra rögtön a konfliktus kezdetén. Peking élesen elítélte a támadást, mely „szerinte súlyos jogsértés, és azonnali tűzszünetet” sürgetett. A harcok folytatásával, sőt kibővülésével egy kiszámíthatatlan, új korszakba lépésről beszélnek a kínai elemzők.  Minden jel arra mutat, hogy a pekingi válasz nem áll meg a diplomáciai tiltakozásnál. 

Számos elemző oldal, köztük a Modern Diplomacy és GeoStrategic Media szerint Kína „katonai laboratóriumként” használja az iráni konfliktust, hogy tesztelje az amerikai és izraeli védelmi rendszereket. Peking több mint 300 műholddal és helyszíni elemzőkkel figyeli a lopakodók és a légvédelem működését, az adatokat pedig egy esetleges Tajvan elleni hadművelethez is gyűjtheti.  

Kína kiterjedt műholdhálózata valós időben követte nyomon az iráni katonai műveleteket, a részletes adatokat pedig egy 480 millió dolláros, közösen kezelt rendszerben rögzítették. A helyszíni szakértők jelentéseivel kiegészített információkat Peking hosszú távú haditechnikai K+F fejlesztésekre használja fel. 

Az amerikai National Security Journal elemzése szerint az Iránnal vívott háború tapasztalatai és mérései alapján Kína felhagyott az elmúlt években elfogadott „rakéta- és drónalapú hadviselés doktrínájával”. Az elemzés hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok lopakodó repülőgépekkel végrehajtott légicsapásai még a legfejlettebb légvédelmi rendszereknek is kihívást jelentenek. A kiadvány szerint ez a helyzet arra késztette Kínát, hogy felgyorsítsa H-20 stratégiai bombázó és JH-XX lopakodó légitámadási platform projektjeit. Az elemzések szerint a korábban az „eldobható rakéták erejére” épülő stratégiákat kezdik felváltani a lopakodó légi platformok.

Kína átcsoportosítja a légierejét 

Az amerikai Real Clear Defense elemzése szerint a kínai légierő hirtelen leállította repülési műveleteit Tajvan körül az Irán elleni amerikai és izraeli támadások kezdetét követően. Az elemzés szerint február 27. óta a kínai harci repülőgépek nem sértették meg Tajvan légterét. Ez a leghosszabb katonai szünet, amelyet Tajvan 2020 óta feljegyzett. Az elemzés azt is megjegyzi, hogy Kína ebben az időszakban folytatta tevékenységét a Dél-kínai-tengeren és Japán környékén, a szünet csak a tajvani partvidék mentén következett be.  

Az elemzés szerint ezt a szünetet az Egyesült Államok úgy értelmezi, hogy Peking állandó átszervezést hajt végre katonai tervezésében az iráni háborúból származó adatok elemzése érdekében.  Washington a szeme sarkából Kínát is figyeli miközben Iránt bombázza. 

 Nyitókép: Vincent Thian / POOL / AFP