Teljesen nyílt iszapbírkózás zajlik Amerikában a választókerületek határai átrajzolásának ügyében. A republikánus és demokrata vezetésű tagállamok igyekszenek az ellenfelet kirajzolni a képviselőházból és a választókerületekből. Alegújabb választókerületi proxyharc épp Virginiában zajlik, felkészül Florida. És vajon ki lesz a végén a győztes?
Népszavazáson rajzolták át Virginia választási térképét a napokban, s mivel ezzel a Demokrata Párt bebetonozza magát az egyik legrégebbi amerikai tagállamban, ráadásul a 2026-os félidős választásokon legalább időlegesen segíthet megfordítani a washingtoni kongresszusban az alsóház, a képviselőház minimális republikánus többségét demokratává. A választókerületek ügyében hatalmas viták zajlanak, és megy az egymásnak feszülés tagállamról tagállamra. Barack Obama volt demokrata párti elnök (2008-2016) például azért kapja az ívet, mert miközben 2020-ban része volt a „volt elnökök a gerrymandering ellen” kampánynak, most a demokrata párti újrarajzolás melletti voksolásra biztatott. De mi is történt pontosan?
Miről lesz szó?
Miközben itthon azzal vádolják az eddigi ellenzéki oldalról a Fidesz-KDNP-t, hogy úgymond a maga javára húzta meg az egyéni választókerületek határait, aközben ez – a gerrymandering – Amerikában kis túlzással nemzeti sport. Időnként persze szükséges is a népességarányosság miatt: tízévente kötelező a népszámlálás után; de jellemzően a tagállamokban épp hatalmon lévő párt a saját javára igyekszik fordítani a dolgot.
Virginiában a kongresszusi egyéni választókerületek eddig jellemzően 6-5 arányban kedveztek a demokratáknak, április 21-én azonban kis többséggel a virginiaiak megszavazták a választókerületi határok oly módon való újrahúzásáról való döntés lehetőségét a helyi törvényhozásnak, hogy az 10-1 arányban kedvezzen a demokratáknak, ami plusz négy helyet jelent nekik.
Azaz nem a választókerületekről szavaztak, hanem arról, hogy ez alkalommal a demokrata többségű helyi törvényhozás dönthessen a választókerületek határairól, ne pedig, ahogy szokás, egy pártközi bizottság. De a demokrata törvényjavaslat ismert, s már előre elfogadták. A dolog körül megy még a jogászkodás, a lényeg, hogy 2030-ig, azaz a következő három képviselőházi választáson, ha nem kaszálják el megint, ez lesz Virginia választókerületi beosztása. 2030-ban visszakerül a választókerületek határai meghúzásának joga az említett pártközi bizottsághoz.
S láss csodát, a washingtoni alsóházban jelenleg 217-213-ra a republikánusoknak négy képviselőnyi többsége van.
Miközben korábban Virginia Legfelsőbb Bírósága engedélyezte a népszavazást, annak megtörténte után egy kerületi bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította azt, így még megy a harc a beosztás körül.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem ismerte be az orosz beavatkozás és dezinformáció egy amerikai szakértője, hogy tévedett Hunter Biden laptopügyében, viszont egészen képtelen módon gyanúsítja azzal a jobboldaliakat, hogy azok az oroszok hasznos hülyéi. Az orosz beavatkozás témáját az EP baloldala is felhasználta a jobboldal ellen, mutatjuk, hogy!
Az egész kérdéskör egy összamerikai választókerületi harc újabb fejezete, mely Donald Trumpnak akarja biztosítani egyrészről, és alóla akarja kihúzni másrészről a kongresszusi többséget.
Az amerikai választási rendszerben csak egyéni választókerületek vannak. A washingtoni kongresszus két házába a tagállamok delegálnak politikusokat. A felsőházba, a szenátusba minden tagállam két szenátort küld hat évre, az alsóházba, azaz a képviselőházba népességarányosan delegálnak képviselőket a tagállamok két évre. A képviselőház 435 képviselőből áll, míg a szenátusban 100 szenátor foglal helyet. A képviselőház két éves mandátuma azt jelenti, hogy nem csak elnkválasztásokkal együtt, hanem azok felénél is szavaznak róla az amerikaiak, ezt nevezik félidős választásnak (midterm elections). A mostani erőfeszítések a képviselőház tagállami választókerületeinek újrahúzásáról szólnak, egyesek a republikánusok, mások a demokraták javára igyekeznek rajzolgatni.
Donald Trump 2024-es győzelme után rögtön mindkét nagy párt vezetőségében elkezdődött a gondokodás, hogy a 2026-os félidős választásokon miként tarthatnák (republikánusok), illetve szerezhetnék meg (demokraták) a törvényhozási többséget, és a választók többségének meggyőzésén túl szinte magától értetődően merült fel a választókerületek újrarajzolásának ötlete. A dolog viszont nem újkeletű, hanem régóta űzik Amerikában. A republikánusoknak külön projektjük van erre, a 2010-ben elindított REDMAP.
2025-26-ban nem kevesebb, mint 17 tagállam próbálkozott a választókerületek határainak újrarajzolásával, mindenhol épp az aktuálisan hatalmon lévő párt javára.
A dolog Texasszal és Kaliforniával kezdődött, a történet legutóbbi fejezete Virginia, a következő pedig Florida lesz. Eddig hét tagállam rajzolta sikerrel újra a választókerületi határokat (Kalifornia, Missouri, Észak-Karolina, Ohio, Texas, Utah, Virginia), és kilenc van, ahol a próbálkozás eddig sikertelen volt (Arkansas, Indiana, Kansas, Maryland, New Hampshire, New York, Dél-Karolina, Washington és Wisconsin).
Ezt is ajánljuk a témában
Miért akarja eltörölni a tagállamok vétójogát Brüsszel? És miért kellene mégis megőriznie az EU-nak a vétójogot? Egyáltalán, milyen területeken lehet vétózni? Gyorstalpalónk!
Ezt is ajánljuk a témában
Csodálatos emberség címmel várják a katolikusok XIV. Leó első enciklikáját az emberi méltóságról és társadalmaink állapotáról. Az új egyházfő visszafogottabb elődjénél, és egyelőre középutas politikát látszik képviselni.
Az első csatát a texasi kormányzó, a kerekesszékes katolikus Greg Abbott vívta.
Texast jelenleg 25 republikánus és 15 demokrata képviseli a washingtoni alsóházban, a végül elfogadott új beosztás azonban várhatóan 30-ra növeli a republikánusok számát, és ennek megfelelően csökkenti a demokratákét.
Természetesen a demokraták tiltakoztak, kivonultak, bírósághoz fordultak, de végül a washingtoni Legfelsőbb Bíróság engedélyezte, hogy a 2026-os félidős választáson ezt a térképet használja Texas, ami Amerika második legnagyobb tagállama 31 millió lakossal, a második legtöbb képviselővel. A texasi alsóház 150 fős, 88 republikánus és 62 demokrata képviselővel. Ebből a határozatképességhez kétharmados többség kell, azaz 100 képviselő jelenléte – ez nem jelent kétharmados törvényeket, csak a határozatképességre vonatkozik.
A csata izgalmas momentuma volt, amikor épp erre apellálva 2025 augusztus harmadikán a demokrata képviselők más tagállamokba utazván határozatképtelenné tették a texasi törvényhozást. Erre válaszul ugyanis a kormányzó kötelezte őket a visszatérésre. Egy nappal később, augusztus 4-én pedig a texasi képviselőház 85-6 arányban megszavazta a Texast elhagyó demokrata képviselők letartóztatási parancsának kiadását. Az elfogatóparancsokra leadott nem szavazatok mind demokraták voltak. Később, 18-án a demokratákkal közölték, hogy nem hagyhatják el Texast, csak a házelnök írásos engedélyével. És mindegyikük kapott is egy írásos engedélyt, amelyben, ha aláírta, beleegyezett, hogy egy texasi közbiztonsági tiszt végig kíséri útjain.
Nicole Collier képviselőnő azonban megtagadta az űrlap aláírását, így aznap este nem akarták kiengedni az ülésteremből. Collier bírósághoz fordult. Abbott kormányzó a texasi Legfelsőbb Bírósághoz fordul a hivatalukból elmenekült demokraták eltávolítása érdekében. A megváltozott választókerületi térkép azonban marad.
Ott van azonban Amerika legnépesebb tagállama, a majd’ negyvenmilliós Kalifornia a maga 52 képviselőházi delegáltjával (jelenleg 42 demokrata, 7 republikánus, 1 független és 2 betöltetlen szék).
Kalifornia demokrata párti kormányzójára, Gavin Newsomra nagy nyomást gyakorolt a Demokrata Párt vezetése, hogy lépjen valamit válaszként Texasnak, hiszen Kalifornia erősen demokrata párti. Kaliforniában azonban egy Független Választókerületi Bizottság (Independent Redistricting Commission) szokta felülvizsgálni a választókerületi határokat, amikor szükséges, és ez a demokrata tervek akadálya volt.
Ezért a bizottság megkerülése érdekében a demokrata többségű kaliforniai törvényhozás 2025 novemberében népszavazást tartott a demokraták újrajrazolási terveiről (2025 California Proposition 50), a népszavazás pedig szabad utat adott nekik.
Az új választókerületi térkép öt repubikánus többségű és számos kompetitív kerületben eredményezett sokkal több demokrata szavazót, tehát könnyebb lesz őket átbillenteni.
A republikánusok elkezdtek pereskedni, közösen a washingtoni igazságügyi minisztériummal, a pereskedés pár foduló után szokás szerint eljutott a washingtoni Legfelsőbb Bíróságig, ami, akárcsak Texas esetében, helyben hagyta az újrarajzolt térképet.
Mind a texasi demokraták, mint a kaliforniai republikánusok arra hivatkoztak többek közt, hogy faji szempontok érvényesültek az újrarajzolásnál, ami törvényellenes. A texasi demokraták szerint az új térkép hátrányos a feketéknek, a kaliforniai republikánusok szerint az új térkép előnybe hozza a spanyolajkúakat – de mindkét érvelést elutasította a Legelsőbb Bíróság.
Ezt is ajánljuk a témában
Több országban is megpróbált beavatkozni a választásokba Brüsszel úgy, hogy az EU-s elitnek nem tetsző jobboldali politikai tartalmakat igyekezett cenzúráztatni a közösségi platformokkal. Cenzúra felülről, a jobboldaliak démonizálása. Erről szól az amerikai kongresszus februári jelentése. Mutatjuk.
Missouri kormányzója, a republikánus Mike Kehoe is kezdeményezte a tagállam választókerületi térképének újrarajzolását 2025 augusztusában, a republikánusok javára. A washingtonba nyolc képviselőt delegáló állam plusz egy republikánus többségű kerületet alakított ki a helyi törvényhozás. A helyi Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta a dolgot, a demokraták népszavazást szerveznek az ügyben.
Észak-Karolinának 14 képviselője van a kongresszus alsóházában, ebből jelenleg tíz republikánus és négy demokrata. 2025 őszén a helyi kétkamarás törvényhozás republikánus többsége úgy rajzolta át a választókerületi térképet, hogy még egy kerületben több legyen a republikánus szavazó.
A demokrata kormányzó aláírása nem is volt szükséges az új szabályozás érvénybe lépéséhez. November végén három szövetségi bíró engedélyezte az új beosztás használatát.
A négy képviselővel rendelkező Utahban a demokraták igyekeztek jobb helyzetbe hozni magukat, és két republikánus többségű választókerületet kompetitívebbé tenni. A republikánusok megtámadták a döntést a szövetségi és a helyi legfelsőbb bíróságon is, de vesztettek; majd népszavazást szerveztek róla, de 2026. március 26-án, egy összehangolt aláírás-eltávolító kampányt követően a szavazási kezdeményezés nem érte el a szükséges aláírásmennyiséget, így még szavazni sem fognak róla.
A kilenc alsóházi, hét republikánus és két demokrata képviselővel rendelkező Indiana is beszállt a buliba Mike Braun republikánus kormányzó kezdeményezésére. Itt a két demokrata többségű kerületből csináltak volna republikánust, de maguk a republikánusok voltak az ügyben megosztottak és kaszálták el a tervet. Számos más, korábban általam felsorolt tagállamban is elvetélt a kezdeményezés.
Ezt is ajánljuk a témában
Orosz beavatkozás itthon, 2016-ban Amerikában, Hunter Biden laptop-ügyében, több választásban és mindenhol? A nyugati baloldal az orosz beavatkozás vádját használja arra, hogy összeoroszozza és hitelteleníteni próbálja jobboldali ellenfeleit. Két részes cikkben mutatjuk, hogyan!
A harmadik legnagyobb tagállam, a 23 milliós Florida, aminek 28 képviselője van az alsóházban (20 republikánus és 7 demokrata).
A republikánus kormányzó, Ron DeSantis 2025 augusztusában támogatásáról biztosította az állam kongresszusi térképeinek újrarajzolásának ötletét. Ezt követően bejelentették egy újrarajzoló bizottság felállítását. 2026. januárjában DeSantis rendkívüli törvényhozási ülésszakot hívott össze az ügyben, ami épp most, április 20-tól ülésezik. Egyelőre azonban nem ismertek a tervek.
Várhatóan az újrarajzolás további 3-5 republikánus helyet eredményezhet,
és ugyancsak perelni fogják. A Politico szerint most minden szem Ron DeSantisra szegeződik. Ő egyébként 2022-ben is átvitt a floridai törvényhozáson egy új választókerületi térképet, ami akkor négy új képviselőházi széket hozott a republikánusoknak.
Ezt is ajánljuk a témában
A dezinformáció, gyűlöletbeszéd és a rendszerszintű veszélyek elleni küzdelem jegyében cenzúrát gyakorol az EU az amerikai kongresszus tavalyi jelentése szerint. A kongresszus igazságügyi bizottságának elnöke és az EU biztosa közti levelezés sem segített dűlőre jutnia a feleknek afelett, hogy cenzúráról van-e szó vagy sem.
Kathy Hochul New York-i demokrata kormányzó korábban ígéretet tett arra, hogy beszáll a harcba a demokraták oldalán. New York tagállam a negyedik legnépesebb kábé 20 millió lakossal, 26 alsóházi képviselővel, amiből 19 demokrata és hét republikánus.
2026 januárjában egy bíró hatályon kívül helyezte New York városa egyetlen republikánus körzetének határait, mivel úgy ítélte meg, hogy az hátrányos a kisebbségekre nézve.
Az ítélet lehetőséget teremtett az állami törvényhozás számára, hogy újrarajzolja az állam kongresszusi térképét, ami potenciálisan négy-öt további helyet hozhatna a Demokrata Pártnak. Nicole Malliotakis republikánus képviselő, akinek a körzetét törölték, fellebbezett a washingtoni Legfelsőbb Bíróságnál. Március 2-án a Legfelsőbb Bíróság kis többsége neki adott igazat, tehát egyelőre marad a körzet.
Az újrarajzolás számos más tagállamban is felmerült, de ezek a fontosabb harcok. A félidős választásokig fél év van hátra.
Jelenleg a mérleg a CNN szerint az, hogy a demokraták 10, a republikánusok 9 választókerületet fordítottak a javukra, azaz egyelőre a demokraták állnak nyerésre. Ezen még Florida változtathat.
A választókerületi határok pártérdekek mentén való újrarajzolásának angol neve, a gerrymandering egyébként Elbridge Gerry massachusettsi kormányzó nevéből származik, aki 1812-ben egy szalamandra-alakú körzetet hozott létre Boston városa körül. Gerry kormányzósága után, 1813-1814-ben, haláláig az Egyesült Államok alelnöke volt.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha a Fidesz egyszerű üzenettel operál, az a baj, ha Orbán világmegfejtő értelmiségi előadást tart, akkor az a baj. A konzervatívok mindig tudtak az érzelmek, szokások, zsigeri érzetek fontosságáról. Szilvay Gergely írása.
Nyitófotó: Kent Nishimura / AFP
Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.
Hogy miben van igazam, miben nincs, az majd remélhetőleg kiderül. És kíváncsi vagyok, mások mire jutnak. Szilvay Gergely írása.
Ha a Tisza-kormány a tönk szélére viszi az országot, hárommillió nemzeti érzelmű most is ki fog menni az utcára.
Nem lenne meglepő, ha Karácsony Gergely örömében egy kis megkönnyebbülés is lenne, hogy elköszönhet attól az embertől, aki az egyik legnagyobb vetélytársa volt a fővárosi politikában.
Erről most hallott először.
A leköszönő miniszter arról is beszélt, hogy korábban megkörnyékezték más pártok, hogy lépjen be hozzájuk.
Zila János és Nagy Attila Tibor szerint óriási kihívást jelent majd a Tisza számára a heterogén szavazótáborának összetartása.
Lengyelország és a balti államok több uniós pénzt követelnek a védelemre, mert szerintük Európa keleti határai aránytalanul nagy terhet viselnek a kontinens biztonságában.
A vád szerint egy besorozott férfi életét vesztette, miután ukrán TCK-katonák fizikai erőszakot alkalmaztak vele szemben.
