Több országban is megpróbált beavatkozni a választásokba Brüsszel úgy, hogy az EU-s elitnek nem tetsző jobboldali politikai tartalmakat igyekezett cenzúráztatni a közösségi platformokkal. Cenzúra felülről, a jobboldaliak démonizálása. Erről szól az amerikai kongresszus februári jelentése. Mutatjuk.
„A cenzúra veszélye: Európa évtizedes kampánya az internet cenzúrázására és annak veszélye az amerikai szólásszabadságra” – ez a címe az amerikai kongresszus igazságügyi bizottsága 2026 februári jelentésének, mely egy 2025 nyári jelentés folytatása (arról itt írtunk). Lássuk, mit ír a jelentés arról, hogy az Európai Bizottság nyomást gyakorolt a közösségi platformokra (X, Meta-Facebook, TikTok, stb), hogy cenzúrázzák a tartalmakat a szlovákiai, a hollandiai, a franciaországi, moldovai, a romániai és az írországi választások, valamint a 2024. júniusi európai parlamenti választások előtt.
A 2026 február jelentés az EU-s cenzúratörekvésekről két cikkben mutatjuk be. Az elsőben bemutattuk:
A második részben bemutatjuk:
Ezt is ajánljuk a témában
A dezinformáció, gyűlöletbeszéd és a rendszerszintű veszélyek elleni küzdelem jegyében cenzúrát gyakorol az EU az amerikai kongresszus tavalyi jelentése szerint. A kongresszus igazságügyi bizottságának elnöke és az EU biztosa közti levelezés sem segített dűlőre jutnia a feleknek afelett, hogy cenzúráról van-e szó vagy sem.
Mint a kongresszusi jelentés rámutat: „Az Európai Bizottság Migrációs és Belügyi Főigazgatósága (DG-Home) által 2015-ben alapított EU Internet Fórum (EUIF) az elsők között volt ezen kezdeményezések között. Az EUIF szisztematikusan tévesen minősíti a legitim politikai diskurzust ‘erőszakos jobboldali szélsőségességnek’, hogy nyomást gyakoroljon a platformokra az ilyen tartalmak eltávolítására. Ennek a műveletek alapja az EUIF Határeseti Tartalom Kézikönyve áll (The Handbook of Borderline Content in Relation to Violent Extremism) – egy 72 oldalas útmutató arról, hogyan kell a közösségi médiaplatformoknak cenzúrázniuk a jogsértést nem hordozó politikai beszédet.
A kézikönyv értelmében cenzúrázandó potenciális határeseti tartalmak kategóriái a következők:
Az EUIF egy 2023-as jelentésben részletesen leírta, mit tekint „erőszakos jobboldali szélsőségességnek”, ami szükségessé teszi az online cenzúrát. A szervezet szerint eltávolítandó jobboldali szélsőséges megnyilvánulás az a kijelentés, hogy „a menekültek nem tartoznak ide”, ez ugyanis a „fehér felsőbbrendűség eszméjét” tükrözi. Hasonlóképpen azt az elképzelést, hogy az európai nemzeteknek meg kellene változtatniuk menedékjogi törvényeiket az ellenőrizetlen migránsok áramlásának megállítása érdekében, „határesetnek számító bevándorló- és menekültellenes retorikának” nevezték.
Az amerikai kongresszus igazságügyi bizottsága leszögezi: „A tömeges migrációval szembeni ellenállás legitim vélemény egy fontos közpolitikai témáról. E beszéd cenzúrázása összeegyeztethetetlen a szabad véleménynyilvánítás bármely szilárd felfogásával.”
Az EUIF szélsőjobboldalinak nyilvánította Paul Gosar arizonai és Marjorie Taylor Greene georgiai republikánus képviselőt, valamint Steve Bannont. Sőt az EUIF Szerint a Truth Social platform azzal, hogy „ösztönzi a nyílt, szabad és őszinte globális párbeszédet”, a szélsőjobboldalnak ad terepet.
Egy 2022-es EUIF-találkozón pedig kiderült, hogy
az EUIF szerint a határesetnek tekintendő tartalom a „dezinformációs/összeesküvés-elméletek és gyűlöletbeszéd kombinációjából” áll, konkrétan megemlítve a „rendszerellenes/intézményellenes”, a „transzellenes”, a „migránsellenes” és a „COVID-ellenes” megállapításokat fő kategóriákként.
EGy 2022 szeptemberi EUIF-találkozón pedig azInstitute for Strategic Dialogue nevű, amerikai baloldali think-tank leszögezte, hogy
„a Jordan Petersont és Ben Shapirót felvonultató tartalmak olvasása számos antifeminista, nőgyűlölő és Manosphere-rel (pasivilág) kapcsolatos tartalom ajánlásához vezetett.”
Azaz az EUIF teljesen normális középjobb-konzervatív és akár liberális tartalmakat is szélsőjobboldalinak és cenzúrázandónak tart.
Sőt: „2022 decemberében egy másik EUIF-ülésenek kiértékelése azt mutatja, hogy csak a „jobboldali szélsőséges” tartalmakat vitatták meg – annak ellenére, hogy az EUIF saját adatai szerint a baloldali szélsőségesség elterjedtebb volt a közösségi médiában.”
Ezt is ajánljuk a témában
Az EU Demokráciapajzs nevű intézkedéscsomagja nem az európai demokráciákat védő pajzs, hanem a nem választott Bizottságot védi az európai választóktól, a demokratikus elszámoltathatóságtól – mondja a Mandinernek a ügyről jelentést író Norman Lewis. Interjúnk a Demokráciapajzsról.
Minthogy a Bizottság bele akart pofázni az amerikai választásokba, nem meglepő, hogy még inkább bele akart pofázni a tagállami választásokba: „Amióta a DSA 2023-ban hatályba lépett,
az Európai Bizottság nyomást gyakorolt a platformokra, hogy cenzúrázzák a tartalmakat a szlovákiai, a hollandiai, a afranciaországi , moldovai, a romániai és az írországi választások, valamint a 2024. júniusi európai parlamenti választások előtt.
A Bizottsághoz idézés alapján benyújtott nem nyilvános dokumentumok azt mutatják, hogy az Európai Bizottság rendszeresen nyomást gyakorolt a platformokra az uniós tagállamok nemzeti választásai előtt a konzervatív vagy populista politikai pártok hátrányos helyzetbe hozása érdekében.”
Mint írják: „A Dezinformációs Kódex és a DSA választási irányelvei alapján a Bizottság aktivált egy ’gyorsreagálású rendszerként’ ismert cenzúraapparátust a közösségi európai parlamenti választások előtt. Ezen ’gyorsreagálású rendszerek’ keretében az Európai Bizottság által jóváhagyott tényellenőrzők képesek prioritást élvező cenzúrakérelmeket benyújtani a nagyobb választások előtti és utáni hetekben. Ezek az úgynevezett tényellenőrzők mindig baloldaliak és cenzúrapártiak –politikailag semmiképp sem semlegesek. Ráadásul az a követelmény, hogy ezeket a tényellenőrzőket az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia, egyértelmű strukturális ösztönzőt teremt a résztvevők számára az euroszkeptikus vélemények és tartalmak cenzúrázására, amelyek aláássák a Bizottság preferált politikai narratíváit.
Az Európai Bizottság aktiválta a gyors reagálású rendszereket a 2024-es francia törvényhozási választások, a 2024-es moldovai elnökválasztás, a 2024-2025-ös román elnökválasztás és a 2025-ös német törvényhozási választások előtt is.
A jelentés rámutat: „A nem nyilvános ülések napirendjei és felszólalásai azt mutatják, hogy az Európai Bizottság rendszeresen összehívott találkozókat országos szintű szabályozó hatóságok, baloldali NGO-k és platformok között a választások előtt, hogy megvitassák, mely politikai véleményeket kell cenzúrázni. Az Európai Bizottság emellett segített ’gyorsreagálású rendszerek’ megszervezésében, ahol a kormány által jóváhagyott harmadik felek felhatalmazást kaptak arra, hogy prioritást élvező cenzúrakérelmeket nyújtsanak be, amelyek szinte kizárólag a kormánypárt ellenzékét célozták meg.
A TikTok arról számolt be az Európai Bizottságnak, hogy több mint 45 000 állítólagos ’téves információt’ cenzúrázott, beleértve a ’migráció, az éghajlatváltozás, a biztonság és a védelem, valamint az LMBTQ-jogok’ témáiról szóló egyértelmű politikai beszédet a 2024-es EU-választások előtt.”
Itt természetesen olyan kormánypártok melletti beavatkozásokról van szó, amelyek támogatják a Bizottságot, illetve az EP néppárti és baloldali frakcióihoz tartoznak. Hazánkban a dolog nem így működik. Hazánkra vonatkozóan nemrég élesítették a „gyorsreagálású mechanizmust”, éppen informálisan a kormánypártok ellen.
Egy 2024. márciusi találkozón Agarwal, az Európai Bizottság DSA végrehajtási egységének vezetője szintén hangsúlyozta a DSA azon követelményét, hogy a platformok működjenek együtt bizonyos tudósokkal. A Bizottság korábban kimutatta, hogy ezek az úgynevezett kutatók mind egyértelműen baloldaliak és cenzúrapártiak.
Végül Agarwal belefogott egy kis mesterséges intelligencia általi riadalomkeltésbe. Figyelmeztetett, hogy a platformoknak készen kell állniuk arra, hogy cenzúrázzák ’az elnökről vagy politikai vezetőről készült, vízjel nélküli, mesterséges intelligencia által generált képeket, amelyek egy választás idején keringenek’. A kongresszusi jelentés szerint ez is mutatja, hogy a Bizottság azt hiszi, hogy az EU tagállamainak „polgárai buták, és képtelenek maguk eldönteni, hogy miben higgyenek és miben nem.”
A 2024-es moldovai elnökválasztások előtt a Bizottság EU Support Hubja kétnapos találkozót tartott a platformokkal – miközben Moldova nem is EU-tag.
Ekkor is a „dezinformáció” volt a fő téma.
Ezt is ajánljuk a témában
És még be is vallják, hogy narratívaküzdelemben vesznek részt; ez a demokráciadeficit. Szilvay Gergely írása.
A jelentés leszögezi: „A legtöbb jelentős technológiai platform európai központja Dublinban található, így az ír választások eredménye különösen fontos az Európai Bizottság szempontjából. Ugyanezen okból Írország médiaszabályozó hatósága, a Coimisiun na Mean a világ egyik leghatalmasabbja. Mind a Bizottság, mind az ír szabályozó hatóság együttműködött a platformokkal Írország 2024-es parlamenti választása és 2025-ös elnökválasztása előtt, és az ír tisztviselők megjegyezték, hogy „szorosan együttműködnek a Bizottsággal a DSA végrehajtásában”.
Van még egyértelműbb bizonyíték is: a 2023-as szlovák választásokkal kapcsolatban a TikTok belső tartalommoderálási útmutatói azt mutatják, hogy a TikTok a következő „gyűlöletbeszédeket” cenzúrázta bizottsági nyomásra:
Holott – szögezi le a kongresszusi jelentés – ezek a kijelentések nem alkotnak „gyűlöletbeszédet”, hanem teljesen legitim politikai álláspontok aktuális és vitatott tudományos kérdésekről. Az Európai Bizottság nyomására azonban a TikTok cenzúrázta ezeket az állításokat a szlovák parlamenti választások előtt.
A Bizottság a jelentés szerint a választás előtti utolsó héten nem a teljes TikTokra, hanem egyes profilokra koncentrált, legalább 63-ra, amelyek követőszáma 1000-120000 között változott, de kilistázta az öt szerinte legproblematikusabb profilt is. Köztük az egyikkel szemben az volt a kifogás, hogy „fokozza az intézmények iránti bizalmatlanságot”, egy másikkal szemben pedig hogy „félrevezetően kezeli” a szlovák politikát. Egy harmadik a kommunista pártot támogatta. A jelentés szerint „a TikTok választások utáni összefoglaló jelentése megjegyezte, hogy közvetlenül a Bizottság kérésére 19 ilyen fiókot tiltottak be – ötöt közülük ’gyűlöletterjesztés’ miatt. Az Európai Bizottság által megjelölt tizenhat fiók ’semenyi vagy nagyon alacsony mértékű jogsértést’ mutatott, beleértve a ’politikára összpontosító szatirikus fiókokat’ is.”
Ezt is ajánljuk a témában
Demokráciapajzs– ezzel az intézkedéscsomaggal kívánja védeni az EU elvileg a demokráciát és a médiát, valójában ezekkel szemben saját magát. NGO-k, tényellenőrök és más szereplők kapnak ezért pénzt és hálózatot a bizottságtól. Hogy működik majd a Demokráciapajzs, és kik a magyar szereplői? László András fideszes EP-képviselőt kérdeztük.
A jelentés szerint a Bizottság a legagresszívabb cenzúrát a 2024-es romániai elnökválasztásokon vetette be. Ekkor történt az, hogy az amúgy szélsőjobboldali és magyargyűlölő Călin Georgescu kampányáról azt állították, hogy azt az oroszok segítették TikTok-fiókokkal, ezért a román alkotmánybíróság kizárta a második fordulóból. Az elnökválasztást épphogy a bukaresti liberális polgármester, Nicușor Dan nyerte meg.
A TikTok jelentése szerint a román hatóságok tágan értelmezve jogköreiket egészen meglepő kérésekkel álltak elő, például azzal, hogy a cég távolítson el olyan tartalmakat, amelyek „tiszteletlenek a PSD-vel szemben és inzulják azt” – a PSD a Szociáldemokrata Pártot takarja, ami ekkor kormányon volt. Később már minden olyan tartalom eltávolítását követelték, amelyeken szerepelt Călin Georgescu képe; sőt egyes Georgescuval kapcsolatos tartalmak globális lekapcsolását is követelték.
A kongresszusi jelentés szerint azonban: a kongresszus igazságügyi bizottságának benyújtott belső TikTok-dokumentumok, úgy tűnik, aláássák az orosz beavatkozás narratíváját. Az Európai Bizottságnak benyújtott beadványaiban a TikTok kijelentette, hogy
három összehangolt befolyásolási műveletet (CIO-t) észlelt a platformon a romániai választási időszakban – egyiket sem Oroszországból
S ezek közül csak az egyik törekedett Georgescu kampányának népszerűsítésére; ez Romániában működött, és kevesebb mint 2000 követőt tudott begyűjteni.
Az Európai Bizottságnak benyújtott beadványaiban „a TikTok kijelentette, hogy ’nem talált, és nem is mutattak be neki semmilyen bizonyítékot Georgescu úr kampányához kapcsolódó 25 000 fiókból álló koordinált hálózatra’ – ez a hírszerző hatóságok fő állítása.” Sőt:
„2024 decemberének végére a román adóhatóság bizonyítékaira hivatkozó riportok kimutatták, hogy az állítólagos orosz beavatkozási kampányt valójában egy másik román politikai párt finanszírozta,” mégpedig a Nemzeti Liberális Párt (PNL), kivitelezője pedig a Kensington Communication nevű bukaresti PR-cég volt.
Emellett egy román tényellenőrző csoport, a Bizottság által is fizetett Funky Citizens legalább 334 TikTok-videót jelölt meg eltávolításra 2024 novembere és decembere folyamán. Ezek közül legalább 153-at világszerte eltávolítottak, mert megsértették a TikTok tartalommoderálási szabályait, amelyek évek óta az EU cenzúrájának nyomása alatt álltak, míg más videókat geoblokkoltak. A megjelölt tartalom politikai álláspontokat is tartalmazott az érvénytelenített választásokkal kapcsolatban, például azokat az állításokat, hogy „a választásokat azért törölték, mert a hatalom nem akarta, hogy Călin Georgescu jelölt legyen az elnök, mert ez megakadályozza a háború kirobbantására vonatkozó terveiket”. Holott ez egy átlagos politikai vélemény.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem ismerte be az orosz beavatkozás és dezinformáció egy amerikai szakértője, hogy tévedett Hunter Biden laptopügyében, viszont egészen képtelen módon gyanúsítja azzal a jobboldaliakat, hogy azok az oroszok hasznos hülyéi. Az orosz beavatkozás témáját az EP baloldala is felhasználta a jobboldal ellen, mutatjuk, hogy!
Hollandiában 2023-ban és 2025-ben tartottak parlamenti választásokat. Ezelőtt is számos találkozót rendezett a Bizottság a platformokkal. Emellett „megbízható bejelentőnek” nevezte ki a holland belügyminisztériumot – ami nyilvánvaló manipuláció, hiszen a belügyminisztérium érdekelt a választásokban, és ennek ellenére értékelhetett tartalmakat.
Az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése összefoglalóan megállapítja: „Az Európai Bizottság ismételten és agresszíven használta a DSA hatásköreit a konzervatív álláspont elhallgattatására – különösen a nagyobb európai parlamenti választások előtt. Az EU Internet Fórum (EUIF), amelyet eredetileg az online terrorista toborzás megállítására hoztak létre, ma a hagyományos konzervatív politikai beszédet ’erőszakos jobboldali szélsőségességnek’ minősíti, és nyomást gyakorol a platformokra a cenzúrázásra, odáig menve, hogy kézikönyvet is ad nekik erről. Az EUIF mindezt annak ellenére tette, hogy elismeri, hogy az általa célzott tartalom sem az európai jogot, sem a platformszabályokat nem sérti. A DSA hatálybalépése óta a politikai cenzúra csak fokozódott. Az Európai Bizottság de facto kötelező érvényű politikai cenzúra szabályokat adott ki az európai parlamenti választásokra, és nyomást gyakorolt a platformokra, hogy agresszíven cenzúrázzák a politikai beszédet a 2023 óta legalább kilenc nagyobb európai parlamenti választás előtt.”
A jelentés azzal zárul: két újabb EU-kezdeményezés is súlyosbíthatja az európai szólásszabadság válságát, az egyik Von der Leyen Demokráciapajzsának keretében az Európai Bizottság legalább két új cenzúraközpontot hoz létre a szabályozó hatóságok és a baloldali NGO-k számára, hogy nyomást gyakoroljanak a platformokra a konzervatív tartalmak cenzúrázása érdekében – az Európai Demokratikus Ellenállóképességi Központot (European Center for Democratic Resilience) és a tényellenőrzők hálózatát (European Fact-Checking Standards Network). Emellet az Európai Unió Bizottsága a Dezinformációs Kódexet ki bővíteni kívánja, egy olyan eszköz hozzáadásával, amivel gyakorlatilag véget vethetnének az internetes anonimitásnak azáltal, hogy a felhasználóktól személyazonosságuk felmutatását követelik meg fiókjuk létrehozásához.
Ezt is ajánljuk a témában
NGO-k, tényellenőrök és megbízható bejelentők kapják szakmányban a pénzt, hogy az EU bizottsága által promotált Demokráciapajzs keretében megvédjék az EU elitjét a demokráciától. A Demokráciapajzs örve alatt az EU-val szemben kritikus politikiai álláspontokat dezinformációnak és külföldi beavatkozásnak titulálhatják. Összefoglalónk.
Fotó: Marko Perkov / AFP
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Ennek okait próbáljuk boncolgatni a Trump-jelenségen keresztül.
Bebetonozott meggyőződés a baloldalon, hogy Orbán és a Fidesz körei uralják a magyar médiapiac 80 százalékát. De vajon honnan származik ez nemzetközileg is sokat hivatkozott adat a médiáról, és milyen problémák vannak vele?
Cipruson kerülhet napirendre egy új diplomáciai stratégia, amely a kontinens saját szerepét erősítené a békefolyamatban.
De ne legyen igazam.
A Media1 határozottan kitart amellett, hogy közérdekű médiapiaci ügyként számolt be a 24.hu-t is érintő elbocsátásokról.
Terjedelmes posztban kritizálták a portál hangvételének degradáló hatását.
Ráadásul már kizárólagos jogosultságról van szó, vagyis az RTL-é lesz mind a lineáris televíziós, mind a streaminges közvetítés joga.
