Demokráciapajzs– ezzel az intézkedéscsomaggal kívánja védeni az EU elvileg a demokráciát és a médiát, valójában ezekkel szemben saját magát. NGO-k, tényellenőrök és más szereplők kapnak ezért pénzt és hálózatot a bizottságtól. Hogy működik majd a Demokráciapajzs, és kik a magyar szereplői? László András fideszes EP-képviselőt kérdeztük.
Nemrég életbe lépett az Európai Unióban az úgynevezett Demokráciapajzs (Democracy Shield), amely elvileg a demokráciát és a médiát hivatott erősíteni a (kínai, orosz, iráni) külföldi beavatkozással, a polarizációval, a szélsőségességgel szemben, valójában azonban az EU-kriktikus hangok cenzúrázására találták ki, amelyeket ilyen címkékkel illetnek. Az EU bizottsága ezért a tevékenységért tényellenőrző, „megbízható bejelentő” (médiumokat besoroló), a terjesztés előtt vizsgálódó (prebunking) és felvilágosító tevékenységet folytató NGO-knak ad pénzt.
Az MCC Brüsszel jelentése szerint a főbb szereplők feladata a következőképp definiálható:
A Demokráciapajzsról készült MCC-s jelentés korábban összefoglaltuk, most László András fideszes EP-képviselővel beszélgettünk annak gyakorlati működéséről.
Ezt is ajánljuk a témában
NGO-k, tényellenőrök és megbízható bejelentők kapják szakmányban a pénzt, hogy az EU bizottsága által promotált Demokráciapajzs keretében megvédjék az EU elitjét a demokráciától. A Demokráciapajzs örve alatt az EU-val szemben kritikus politikiai álláspontokat dezinformációnak és külföldi beavatkozásnak titulálhatják. Összefoglalónk.
Mi a Democracy Shield, azaz az EU-s Demokráciapajzs lényege a gyakorlatban?
A Demokráciapajzs célja, hogy megvédje a brüsszeli elitet a demokráciától. Egy új programról van szó. Ursula von der Leyen második ciklusának elején jelentette be, hogy készül egy ilyen kezdeményezés. A program bemutatására pedig 2025 novemberében került sor. Az eddigi gyakorlatból egyértelműen látszik, hogy a patrióták ellen létrehozott politikai eszközről van szó. Van már egy európai és amerikai gyakorlat, ami szinte ugyanaz volt, mert a Biden-kormányzat és a von der Leyen mögött álló brüsszeli elit ugyanabban volt érdekelt.
A politikai propagandát kiszervezték balos NGO-knak és médiumoknak, a közösségimédia-platformoknak pedig előírták a jobboldali vélemények és oldalak gyors és automatikus szűrését. Így hiába nőtt a jobboldali pártok népszerűsége, véleményük a hagyományos médiában és a közösségi médián keresztül is korlátozva volt és van. A demokráciapajzs így nem a demokratikus értékeket védi, hanem a brüsszeli balliberális elitet védi a közvéleménytől, a demokratikus politikai versenytől.
Miért van erre szüksége az EU-s elitnek?
A 2024-es európai parlamenti választások előtt az Európai Néppárt és a balliberális szövetségeseinek nagykoalíciója igazi kihívó nélkül tudta meghatározni a brüsszeli politikai napirendet – legyen szó migrációról, az ukrajnai háborúról, gazdasági és kereskedelmi kérdésekről vagy bármi másról. Nem volt olyan politikai erő, amely hatékonyan számon kérte volna ezt a brüsszeli elitet. 2024 júliusában ez megváltozott. Számítani lehetett erre. Féltek a jobboldali pártok előretörésétől, és ez be is következett! A választások után létrehoztuk a Patrióták Európáért szövetséget, a harmadik legnagyobb frakciót, és egycsapásra egy ütőképes ellenzéke lett az Ursula von der Leyen mögött álló koalíciónak. Eddig egyik elhibázott brüsszeli politika miatt sem tudta őket számon kérni senki. Ez megváltozott. Mi azt mondjuk, hogy változás kell Brüsszelben. Másfél év alatt már három kísérlet is volt Ursula von der Leyen elmozdítására, ami páratlan és megalázó.
A brüsszeli elit nem tudja megoldani Európa bajait, ezért a kritikus hangokat és politikai erőket próbálják tompítani.
Mik a Demokrácia Pajzs fő mechanizmusai?
Ursula von der Leyen csomagja három pillérből áll. Az egyik az úgynevezett tudatosság növelése és a külföldi dezinformáció elleni fellépés. Olyat mondasz, ami nem tetszik Brüsszelben? „Álhíreket olvasol!” Sőt, gyorsan megkapod, hogy „orosz ügynök vagy!” A másik pillére a brüsszeli propagandát kiszolgáló NGO-k és médiumok támogatása. Ez eddig is létező és kiterjedt gyakorlat volt, de a demokráciapajzssal ki akarják jelölni, hogy melyik szervezetek a jók és kik a rosszak. A harmadik pillére pedig a polgárok demokratikus részvételének ösztönzése és a „társadalmi ellenállóképesség” növelése. Vagyis
nem elég, hogy az általuk pénzelt kedvenc szervezetek és médiumok kijelöljék, hogy miben és kiknek nem szabad hinni, hanem fontos az is, hogy a kirekesztéses erőfeszítésbe minél több polgárt bevonjanak.
Egy egész szervezetrendszert is létre akarnak hozni ehhez. Lesz egy Demokratikus Reziliencia Központ, amelyben az uniós intézmények, a tagállamok, kutatók, NGO-k és tényellenőrök kidolgozzák a közös módszertant. Az Európai Választási Együttműködési Hálózat feladata lesz, hogy javaslatokat tegyen új választási szabályokra.
Hogyan érinti ez a gyakorlatban például az EU-kritikus médiumokat és szervezeteket? Hátrább sorolják őket a keresők?
A Demokratikus Reziliencia Központ mellett lesz egy úgynevezett
Médiareziliencia Program is, ebből finanszírozzák majd a brüsszeli politikát kiszolgáló sajtót.
Bizonyára lesz valamilyen feketelista is, hogy hol ne reklámozzanak az intézmények és vállalatok. Vannak már jogszabályok a nagy online platformok (ún. VLOP-ok) számonkérésére, a nagyon nagy online keresőprogramok (VLOSE) is be vannak sorolva, és létezik már több európai hálózat a tényellenőrzés – értsd: cenzúra – fejlesztésére. Ilyen a European Digital Media Observatory (Európai Digitális Médiafigyelő), valamint az European Fact-Checking Standards Network (Európai Tényellenőrző Sztenderdek Hálózata). Utóbbi készül a megelőző cenzúrázási módszerek tömeges alkalmazásának módszertanával (Prebunking at Scale). Vagyis olyan szoftvereket fejlesztenek, amelyek megakadályoznák egyes hírek virális terjedését már korai szakaszban. Az egész nagyon orwelli és szürreális.
Mit fognak ebből érezni az EU tagállamainak népei, polgárai?
Csak annyit, hogy a sajtóban, a közösségi médiában, a keresőmotorokban és mesterségesintelligencia-rendszerekben is alig lesznek a balliberális dogmákkal szemben kritikus vélemények.
Még a nyilvánvalóan elhibázott brüsszeli politikai döntések is gyorsan le fognak kerülni a napirendről. Néhány éve ez manuálisan kezdődött, még a migrációs válság kapcsán. A koronavírus-járvány alatt a korlátozásokat megkérdőjelező vélemények tűntek el. Az ukrajnai háború alatt pedig egész trollhadsereget állítottak hadrendbe, nehogy bárki megkérdőjelezze a háborúpárti politikát. Az új eszközökkel ez gyorsabb, tömeges és automatizált lesz.
Vannak beazonosítható főszereplők, akár intézmények és NGO-k, akár személyek a háttérben?
Nem kell messzire mennünk. Az európai hálózatok nemzeti központokra épülnek. Az Európai Digitális Médiafigyelő hálózat magyar lába Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO). Ennek tagjai a Political Capital, a 444, a Lakmusz, a Magyar Hang, az amerikai kormányzati pénzeket osztó Mérték Médiaműhely és az Idea Alapítvány. Magyarország és több ország Médiafigyelő csoportjában feltűnik a Francia Hírügynökség, az AFP is.
Mi a szerepe mindebben nagy tech cégeknek, például a Google-nek vagy a Metának vagy bárki másnak? Van összefonódás?
A tech cégek beálltak a sorba. A Biden-kormányzat és az Európai Bizottság az elmúlt években kéz a kézben dolgoztak, hogy a velük szemben kritikus hangokat elnémítsák. Ezt természetesen sok baloldali munkavállalójuk túlbuzgó lelkesedéssel csinálta. A Google például társfinanszírozott európai „tényellenőrző” projekteket. Tavaly találkoztam olyan orvosokkal, akiknek a koronavírus-járvány alatt letiltották az oldalaikat. A Patrióták Európáért Alapítvánnyal meghívtuk Michael Shellenbergert az Európai Parlamentbe, hogy tartson előadást a Twitter-aktákról – amelyekből világosan kiderült, hogy állami cenzúrát gyakoroltak az oldalon. Amerikában most fordult a széljárás, amióta újra Donald Trump az elnök, de az EU próbálja fenntartani a nyomást a tech cégeken különböző EU-s jogszabályokkal, mint a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (Digital Services Act), vagy az tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet (European Media Freedom Act).
Betekintést követelnek a felhasználók kezelésébe, a platformok üzleti modelljébe és az algoritmusokba is. Bárcsak az NGO-kat ellenőriznék ilyen alaposan! Viccet félretéve: ahogy csúszik ki a kontroll a brüsszeli elit kezéből, úgy próbálják egyre szorosabbra húzni a pórázt.
Ezt is ajánljuk a témában
A tartalmi álláspontunk fontosabb, mint a lojalitás és a klubtagság. Csak addig érdemes a klubban, vagyis az EU-ban maradni, amíg ezeknek legalább egy jó részét meg tudjuk tartani. Szilvay Gergely írása.
Fotó: MTI/Purger Tamás
Nem kerteltek a szakértők.
A szlovák kormányfő szerint az uniós vezetés felkészületlen és Oroszország-ellenes rögeszméktől vezérelt.
Ezt már az ukránok is látják.
A német kancellár szerint „nincs helye további késlekedésnek”, miközben az Európai Parlament épp jogi vizsgálatra küldt a vitatott egyezményt.
„Nincs más választás” – vélekedett az egyik megkérdezett.
Kaja Kallas megint Ukrajna feltétlen támogatása mellett érvelt, a francia elnök pedig azt hiszi, hogy az Egyesült Államokat megijesztette valamiféle „európai egység”.
Kedves Zelenszkij, ebben a pillanatban is 4.321.000 kWh/h (380.000m3) gázt adunk nektek. Óvatosan azzal a pofonnal, hasra ne ess benne.
A gyermekért végül mentőautó érkezett.
Gavin Newsom rendszeresen beleszáll Trump elnökbe, most az amerikai pénzügyminiszter rakta helyre, aki szerint Newsom még Kamala Harrisnél is hülyébb a gazdasághoz, pedig ez nagy szó.
