Kijöttek a friss számok: ezt már garantáltan minden magyar pénztárcája érezni fogja

Az is kiderült, mi a kormány igazi célja.

A minimálbér bővülési üteme közel egybevág az éves átlagos kereset-növekedéssel, így egyfajta referenciapontként szolgál – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Ez alapján a legalacsonyabb fizetések idei változási üteméből következtetni lehet a teljes bérdinamikára.

A forintárfolyam 7-9 százalékos erősödése és a 11 százalékos minimálbér-növelés hatására euróban számítva éves alapon hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a legalacsonyabb keresetűek fizetése, közel 19 százalékkal. Az Oeconomus gazdaságkutató cikkében bemutatja, hogyan alakult a idén januárban az Európai Unióban a minimálbér emelése, illetve kontextusba helyezzi: mekkora a minimálbérre bejelentett munkavállalók aránya.
A munkáltatók és munkavállalók érdekvédelmi szervezetei minden év második felében megállapodnak a minimálbér emelési ütemében, amit végül a kormány által benyújtott jogszabály formalizál - idézi fel az Oeconomus. A minimálbér emelkedése, mint felhívják a figyelmet, átszivárog a többi jövedelmi sávra is,

így az átlagos bérdinamika egyik legfőbb meghatározó tényezője, hogy mekkora ütemű bérfejlesztésben tudtak megállapodni.
A tavalyi döntés értelmében idén januártól a minimálbér 11 százalékkal, a legalább szakképesítéssel rendelkező munkavállalókra érvényes garantált bérminimum pedig 7 százalékkal emelkedett. Utóbbi, az EU-ban egyedülálló bérkategória miatt a magyar minimálbér statisztika torzított.
Az Európai Unió 27 tagállama közül Finnországban, Svédországban, Dániában, Ausztriában és Olaszországban nincs érvényben az egész országra kötelező minimális bérszint. Ezeket az államokat leszámítva
a 11 százalékos magyar minimálbér-emelkedés a fennmaradó 22 ország közül a negyedik legmagasabb.
A rangsor elején, több mint 12 százalékos minimálbér emelkedéssel Bulgária és Szlovákia áll, míg Észtországban, Spanyolországban, Romániában és Szlovéniában semmit nem emeltek a legalacsonyabb keresetűek fizetésén.
Az Európai Bizottság által felügyelt Eurostat adatbázisa szerint
a forintárfolyam tavalyi 7-9 százalékos erősödése miatt a magyar minimálbér euróban számolva ennél is nagyobb mértékben, 18,5 százalékkal emelkedett.
Azon négy minimálbérrel rendelkező ország közül, amelyek nem tagjai az eurózónának,
a magyar minimálbér fejlődése a legmagasabb mértékű.
A cseh korona árfolyama közel 4 százalékkal, a lengyel zlotyi euróval szembeni cserearánya pedig 1,2 százalékkal javult, míg a román lej 2,2 százalékkal leértékelődött – olvasható az Oeconomus összefoglaló elemzésében.
Összességében az euróban vezetett minimálbér Csehországban 11,2 százalékkal, Lengyelországban 4,4 százalékkal javult, az ismételten súlyos gazdasági problémákkal és magas államháztartási hiánnyal küzdő Romániában pedig 2,3 százalékkal romlott. Szomszédunkban a közel 10 százalékos drágulás megakadályozása érdekében a minimálbért idén nem emelték.
2024-es statisztika szerint a magyar minimálbér átlagbérhez viszonyított aránya csupán 39 százalék volt, 2025-ben a KSH adatbázisa szerint 42 százalékra emelkedett.
Az 22 országos minimálbérrel rendelkező tagállama közül Szlovéniában és Lengyelországban a legmagasabb, 54 százalék az átlagbérhez viszonyítva a minimálbér aránya. Ezzel szemben Máltán a legkisebb, mindössze 36 százalékos.
Ezt is ajánljuk a témában

Az is kiderült, mi a kormány igazi célja.

Nyitókép forrása: Nikolas Kokovlis / NurPhoto / NurPhoto / AFP