Mit akar Putyin, milyen hibákat vétett az orosz elnök, mi Európa, Kína, Amerika stratégiája, mik az ukrajnai háború történelmi előzményei és geopolitikai okai? És milyen kimenetele lehet az ukrajnai háborúnak?
Az ukrajnai háború geopolitikai és történelmi hátterét vázolja fel új kötetében Kiszelly Zoltán, bőven adagolva magának a háborúnak a történelmét, illetve kortárs vonatkozásait is. Kiszelly a bevezető után Putyin háborúja címmel taglalja az orosz szempontrendszert és indokokat.
Mint írja: Putyinéknak három célja van a saját felfogásuk szerint: a demilitarizáció, a „nácítlanítás” és Ukrajna semlegessége. Szerinte Putyin a „nagy honvédő háború” narratíváját alkalmazza az oroszok lelki meggyőzésére. Hozzáteszi: Putyin számára 2022 eleje volt az a pillanat, amikor még kedvező volt a világpolitikai helyzet a háború elindítására.
A történelmi előzmények szerinte azok az esetek, amikor egyes vezetők nem léptek fel elég keményen a későbbi agresszorral szemben, ezzel pedig úgymond „bátorították” őt: Napóleon 1812-es keleti hadjárata, majd az, hogy a nyugati elnézte Hitlernek a Ruhr-övezet és Csehország elfoglalását, valamint az Anschlusst. Történelmi mintaként szokták felhozni a Szovjetunió afganisztáni bevonulását.
Kiszelly szerint Putyin azonban több mindenben tévedett: túlbecsülte az orosz hadsereg erejét, az ukrajnai orosz lakosság lelkesedését, alábecsülte a Nyugat reagálóképességét, és elhitte, hogy villámháborúval el tudja intézni Ukrajnát.
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrán beavatkozási kísérlet, elpárolgó milliárdok és egy Európa, ami a vesztébe rohan. Zelenszkijjel már nem lehet nyerni, a Tisza Párt és Brüsszel mégis kéz a kézben jár a háború felé vezető úton
Az Európa veszte című fejezet szerint „Európa rossz bőrben van”. Kiszelly taglalja az előző ötszáz évet, majd
az előző időszakot, amikor Európa hanyatlott, véget ért a „békeosztalék” időszaka, amikor a nyugatiak élvezték Amerika katonai védelmét, és nekik alig kellett hozzájárulni ehhez.
Ezek után Kiszelly külön fejezetekben vázolja fel Európa, Ukrajna, Kína és Amerika stratégiáját. Az Európa stratégiája című fejezetben a szerző rámutat, hogy az EU-nak nincs”épkézláb és egységes geopolitikai stratégiája”. Az EU-nak számos problémája van, például hogy romlik a transzatlanti együttműködés. Kiszelly szerint eddig Európában a gazdaság politika feletti primátusából indultak ki, Orbán Viktor viszont a politika primátusát vallja, és ez az EU-s konfliktusok egyik forrása. Jelen sorok szerzőjének meglátása szerint azonban legalább az oroszok elleni szankciók óta az EU is a politika primátusát műveli. Hogy Orbán Viktor az orosz energia lecserélhetetlenségét hangsúlyozza hazánk tekintetében, az nem a gazdaság primátusának vallása, hiszen a biztonságos energiaellátás biztonságpolitikai kérdés is. Mindenesetre Kiszelly tárgyalja Európa energiastratégiáját és a háború hatásait az EU-ra.
Szerinte a könyvben sokszor előkerülő
„angolszász globalisták” arra igyekeznek felhasználni a háborút, hogy az előző négyszáz évben meglévő dominanciájukat biztosítsák a következő száz évre is.
Ezután az ukrajnai eseményeket mutatja be a kötet a Majdantól a Krím elfoglalásáig, külön taglalva a Krím történelmi és geopolitikai jelentőségét.
Ezt is ajánljuk a témában
Az oroszok legalábbis már megegyezésről beszélnek.
Következik Amerika stratégiája. Elsőként a Kissinger-doktrína és a Brzezinski-doktrína ellentétét vázolja fel a szerző: a republikánusokhoz kötődő Kissinger inkább tárgyalt a potenciális ellenfelekkel (pl. Kína és Oroszország), igyekezvén elérni valamiféle megegyezést, a demokratákhoz kötődő Brezinski viszont az elrettentés és konfliktus stratégája volt. Kiszelly szerint Amerika három potenciális háborús konfliktussal néz szembe: Ukrajnában, a Hormuzi-szorosnál (Irán) és a Dél-kínai tengeren. De az amerikai stratégák szerint egyszerre csak két háborút tud vívni.
A Kína laboratóriuma című fejezet Kínának az ukrajnai háború előtti politikáját taglalja először, majd a mostanit, ami a konnektivitásra épül: minél többfelé kíván gazdaságilag kapcsolatokat építeni, lehetőleg békés módon.
Majd a magyar stratégiai semlegességet mutatja be a szerző kitérve a történelmi tapasztalatokra és Orbán Viktor békemissziójára.
Végül az utolsó fejezet 16(!) lehetséges forgatókönyvet vázol fel a háború végét illetően:
Kiszelly Zoltán: Csatatér Ukrajna – és ami utána jön. Századvég, 2025.
Ezt is ajánljuk a témában
A dezinformáció, gyűlöletbeszéd és a rendszerszintű veszélyek elleni küzdelem jegyében cenzúrát gyakorol az EU az amerikai kongresszus tavalyi jelentése szerint. A kongresszus igazságügyi bizottságának elnöke és az EU biztosa közti levelezés sem segített dűlőre jutnia a feleknek afelett, hogy cenzúráról van-e szó vagy sem.
Fotó: Genya Savilov / AFP
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
A Merz-kormányzat látványosan igyekszik valamiféle pozitívummá keretezni a katasztrofális hírt.
Az uniós főképviselő szerint „a gyengeség csak agressziót vált ki”.
Putyin szerint az új Szarmat komplexum által szállított harci töltetek összhatóereje több mint négyszerese bármely jelenleg létező, legerősebb nyugati megfelelő hatóerejének.
Putyinék horrorhadviseléséről cikkezik a Wall Street Journal.
Az egyperces, fekete-fehér infravideón egy lapított gömbszerű tárgy látható, amelyből hat, kúpszerű nyúlvány áll ki.
Mindezt kezdődő olajválság idején.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
