Következik Amerika stratégiája. Elsőként a Kissinger-doktrína és a Brzezinski-doktrína ellentétét vázolja fel a szerző: a republikánusokhoz kötődő Kissinger inkább tárgyalt a potenciális ellenfelekkel (pl. Kína és Oroszország), igyekezvén elérni valamiféle megegyezést, a demokratákhoz kötődő Brezinski viszont az elrettentés és konfliktus stratégája volt. Kiszelly szerint Amerika három potenciális háborús konfliktussal néz szembe: Ukrajnában, a Hormuzi-szorosnál (Irán) és a Dél-kínai tengeren. De az amerikai stratégák szerint egyszerre csak két háborút tud vívni.
A Kína laboratóriuma című fejezet Kínának az ukrajnai háború előtti politikáját taglalja először, majd a mostanit, ami a konnektivitásra épül: minél többfelé kíván gazdaságilag kapcsolatokat építeni, lehetőleg békés módon.
Majd a magyar stratégiai semlegességet mutatja be a szerző kitérve a történelmi tapasztalatokra és Orbán Viktor békemissziójára.
Végül az utolsó fejezet 16(!) lehetséges forgatókönyvet vázol fel a háború végét illetően:
- a konfliktus elhúzódása változó intenzitású harcok mellett;
- a konfliktus befagyása, újabb konfliktus kialakulása
- a konfliktus befagyása a mostani frontvonalon, esetleges békefenntartók megjelenése;
- a konfliktus eszkalálódása új harcoló felek megjelenésével;
- az egyik fél katonai összeomlása;
- az egyik fél egyértelmű katonai győzelme a főváros elfoglalásával és rezsimváltással;
- Ukrajna regionalizálása a jelenlegi állapot alapján;
- Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása;
- Ukrajna beolvadása egy nyugati államba, így az EU-ba kerülése;
- egy új jaltai egyezmény Donald Trump és Vlagyimir Putyin között, aminek következtében Putyin viheti Ukrajnát;
- Ukrajna feldarabolása az 1938-as müncheni egyezmény mintájára;
- új világrend létrejötte nagyrégiók mentén;
- békekötés Ukrajna nemzetközileg elismert határai mentén
- békekötés a status quo mentén;
- egy új európai biztonsági architektúra létrehozása;
- az ENSZ reformája és egy új, globális biztonsága rend létrehozása.