Magyar Péter beismerte: drogos házibulin vett részt

Az Ötkertben történt botránya után azt ígérte, figyelni fog arra, hogy ne legyen támadható az életvitele.

Ez is azt mutatja, hogy az áprilisi választás szavazócéduláján képletesen Ukrajna gyorsított uniós tagsága is rajta lesz.

„A brüsszeli bizottság szócsövének számító Politico minapi cikkében öt pontban vizsgálja Ukrajna 2027-es uniós csatlakozásának lehetőségét. Az öt pontból három foglalkozik Magyarországgal és mindháromból az cseng ki, hogy a szerkesztőségben a Fidesz–KDNP győzelmével számolnak az áprilisi országgyűlési választáson. Arról, hogy Ukrajna felvétele az EU-t még inkább egy háborús projektté változtatná, amit a magyar kormány ellenez, a cikk nem tesz említést.
A Politico cikkét amolyan próbaléggömbként érdemes olvasni, amelyet azért küldtek fel, hogy „érzékenyítsék” a véleményvezéreket és általuk az európai közvéleményt Ukrajna 2027-es, gyorsított tagfelvételére. A cikk öt pontjából három (3., 4. és 5.) foglalkozik Magyarországgal és mindegyikből az sejlik ki, hogy Orbán Viktor további miniszterelnökségével számolnak. Nézzük az öt pontot!

Az első pont Ukrajna tagságra való felkészítéséről szól, aminek felgyorsítását elképzelhetőnek tartják. Erről beszélt a bővítési biztos (Marta Kos) is, aki 2025 áprilisában még egy olyan táblázatot mutatott Alex Sorosnak, amelyen Ukrajna egyik fejezetben sem áll készen a tárgyalásokra. A biztos tavaly júniusra már »megvilágosodott« és az ukrán RBC-nek adott interjúban már arról beszélt, hogy az ukránok »elképesztő munkát végeztek és decemberre készen állnak az összes fejezet megnyitására«.
Kos szerint ezernél is több ember dolgozik Brüsszelben Ukrajna mihamarabbi csatlakozásán és a magyar vétő kikerülésére is vannak ötleteik.
Ennek a hurráoptimizmusnak némileg ellentmond a német kancellár 2026 január végi nyilatkozata, miszerint Ukrajna »nem lehet 2027. január elsején az unió tagja«, elvégre teljesítenie kell a koppenhágai kritériumokat, ami az eddigi tapasztalatok alapján több évbe telik. Emlékeztetőül: a koppenhágai kritériumok a tagjelölt országtól az egységes belső piaci versenyben való helytállást, a jogszabályok és intézmények harmonizációját és a jogállami működés feltételeinek biztosítását jelentik, de negyedik kritériumként az uniónak is képesnek kell lennie új tagok felvételére.”
Nyitókép: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában

Az Ötkertben történt botránya után azt ígérte, figyelni fog arra, hogy ne legyen támadható az életvitele.
