Lényegesen olcsóbb a rezsi, de kenyérből, húsból és cukorból is többet vásárolhatunk minimálbérből, mint 2010-ben. Összefoglaló elemzésünk (első rész).
Írta: Varga Zsolt
Hatalmas politikai viták zajlanak mostanában az inflációról, a rezsiárakról, a lakossági energia és az üzemanyagok áráról. Az ellenzék támadja a rezsicsökkentést, az üzemanyagárak plafonjának bevezetését, valamint a minimálbéreket. Mint ismeretes, Márki-Zay Péter szerint, ha a kormány felemelné a minimálbért vagy drágábbá tenné a magyar munkaerőt, azzal „végtelen nyomort” teremtene.
A Mandiner novemberben grafikonsorozatot indított arról, hogy mennyit vásárolhattunk a mindennapi élethez elengedhetetlen árucikkekből 2010-ben s mennyit most. A teljesebb kép érdekében mindent terméket kétszer vizsgáltunk meg, egyszer a minimálbérhez, egyszer az átlagbérhez viszonyítva. Első összefoglaló cikkünkben a rezsi – villamos energia, vezetékes gáz és víz – árait vesszük górcső alá.
***
A lakosság által vásárolt háztartási energia ára 2002-2010 között 123%-kal emelkedett a KSH adataiból számolva, 2010-től pedig mai napig 10%-kal csökkent. Ezen belül a villamos áram díja a 2002-es 24,5 Ft/kWh értékről 46,6 Ft/kWh-ra emelkedett, majd ez az összeg 2015-től máig 36,6 Ft/kWh lett. A vezetékes gáz 2002-es ára 39 Ft/m3 volt, ami 2010-re 115 Ft/m3-re emelkedett, s 2015-re 101 Ft/m3-re csökkent.
Az Eurostat adatai alapján 2010 első félévében vásárlóerő-paritáson összehasonlítva, mind a villamos áram, mind a vezetékes gáz lakossági átlagára Magyarországon volt a legmagasabb az EU27 tagállamok között. Az utolsó elérhető tagállami adatok 2021 első félévéből valók. A villamos áram esetében mindössze öt tagállamban, vezetékes gáz esetében pedig 7 tagállamban csökkentek az árak 11 év alatt. Mindkét árucikknél Magyarországon sikerült a legjelentősebb mérséklődést elérni. Jelenleg a hazai árak a legalacsonyabbak között vannak.
Mint látható, a baloldali kormányok alatt a lakosság által vásárolt háztartási energia ára folyamatosan emelkedett. Az energiaszolgáltatók az áremelést egészen 2012-ig folytatták. 2013-ban a kormány elindította a rezsicsökkentési programját, amelynek keretében az energia- és közműszolgáltatóknak át kellett térni a lakossági végfogyasztói oldalon a szabadáras díjszabásról a hatósági árakra.
Rezsicsökkentés alatt tehát a közszolgáltatások végfogyasztói árainak jogszabályok által megszabott mértékű csökkentését kell érteni. Ezen intézkedések által előidézett fogyasztóiár csökkenés hatására a 2015-re beállt árak a mai napig stagnálnak nominális értéken, reálértékben pedig folyamatosan csökkennek. A lakosság helyzetét a fogyasztói árak reálértékének csökkenése mellett az átlagkeresetek és a minimálbér inflációt meghaladó mértékű növekedése, tehát a vásárlóerejének a jelentős növekedése még tovább javítja.
Ezen előzmények után kell igazán nagy jelentőségűnek tekintenünk azt a tényt, hogy
2021. novemberben az unióban a lakossági energiaárak átlagos éves áremelkedés növekedése 21% volt az Eurostat szerint. A legnagyobb emelkedést Belgiumban (65,5%) és Hollandiában (57,5%) mérték. Az elektromos áram ára átlagosan 15,9%-kal nőtt (Hollandiában 75%-kal, Észtországban 48,5%-kal emelkedett) éves összehasonlításban, míg nálunk 0%-kal. A vezetékes gáz ára pedig átlagosan 26%-kal nőtt a tagállamokban (Észtországban 134,6%-kal, Görögországban 115,4%-kal, Belgiumban pedig 113,1%-kal), s emellett is, nálunk stagnált.
Nézzük meg, hogy a termékek árcsökkenése és az átlagkeresetek/minimálbérek emelkedésének együttes hatására mennyivel vásárolhatnánk 2021-ben több áramot, gázt és vizet mint 2010-ben!
Ahogy korábban írtuk, amikor a jobboldali kormányok 2010-ben átvették az ország irányítását, 10 kWh villamos energia ára 466 forint volt, így az akkori minimálbérből 1293 kWh-t, az átlagkeresetből pedig 2846 kWh-t lehetett vásárolni. 2021 októberében, a KSH adatai szerint száz forinttal kevesebb, azaz 366 forint volt ugyanennyi villamos energia átlagára, így a minimálbérből 3042 kWh-t, átlagkeresetből pedig 7749 kWh-t tudunk vásárolni. Vagyis
Összehasonlításképp: 2002-től kezdődően 245 forintról 8 év alatt 466 forintra, azaz 90%-kal emelkedett a villamos energia fogyasztói ára, ami utána – 2010-től 2021-ig – 21%-kal csökkent számértékét tekintve is.
Ahogy korábban írtuk, egy köbméter vezetékes gáz ára 2010-ben 115 forint volt, így az akkori minimálbérből 524 m3-t, az átlagkeresetből pedig 1153 m3-t lehetett vásárolni. 2021 októberében az ár, a KSH adatai szerint, ennél tizennégy forinttal volt kevesebb, azaz 101 forint volt ugyanennyi gáz átlagára. A legfrissebb minimálbérből így 1102 m3-t, az átlagkeresetből pedig 2808 m3-t tudunk venni. Lassan mondom, hogy mindenki megértse:
Emlékezetes az MSZP 2002-es kampánya: NEM LESZ GÁZÁREMELÉS – hirdették. Hát, lett. Nem is kicsi, 195%-os. Emlékszünk még, hogy a Fidesz többször is szóvá tette akkor, hogy az MSZP megválasztása esetén nagymértékű gázáremelést tervez. Ekkor hallottuk először Lendvai Ildikó szállóigévé vált mondatait is: „Lassan mondom, hogy mindenki, még Orbán Viktor is értse: nem veszünk el senkitől semmit. A rémhírekkel ellentétben nem vezetünk be tandíjat, nem lesz fogyasztói gázáremelés és amnesztia”. Ehhez képest a baloldali kormányok 2002-től – 8 év alatt – a háromszorosára növelték a gáz árát. A jobboldal pedig 2010 és 2021 között 12%-kal csökkentette a számértékét is.
Egy köbméter vezetékes víz átlagára 2010-ben 301 forint volt, így az akkori minimálbérből 200 m3-t, az átlagkeresetből pedig 441 m3-t lehetett vásárolni. Tizenegy évvel később, 2021 októberében, a KSH adatai szerint három forinttal kevesebb, azaz 298 forint volt ugyanennyi víz átlagára. A mostani minimálbérből 374 m3 vizet, az átlagkeresetből pedig 952m3-t tudnánk vásárolni, tehát
Összehasonlításképp, 2002-ben 161 forint volt 1 m3 víz. A baloldal által fémjelzett nyolc év alatt csaknem a duplájára drágult, 301 forintra.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésekor uniós standardok szerint mérik, hogy az ország teljes lakosságának mekkora aránya él olyan háztartásban, amelynek volt az adott évben rezsihátraléka. Ez az arány 2010-ben 24,4% volt, míg a legutolsó – 2020-as – adat szerint a tíz évvel korábbinak a fele, mindössze 11,2%. 2010-ben minden negyedik magyar állampolgárnak – beleértve a gyerekeket is – volt kifizetetlen számlája, amivel az unió egyik legnagyobb aránya volt a magyar érték, kétszerese az uniós átlagnak. Tíz év alatti javulásunk az ötödik legjelentősebb az unióban.
Orbán Viktor: A rezsiharc eredményeit meg kell védeni
A magyar miniszterelnök már egy októberi rádióinterjúban elmondta, hogy „Bécsben ma az áram ára az több mint duplája a budapestinek, a berliniek meg háromszor annyit fizetnek, mint mi. Ugyan ez a helyzet a gázzal”. Stockholmban pedig a budapesti gázár több mint nyolcszorosát kell fizetni a lakosságnak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2021. novemberi tanulmánya szerint. Bővebben is érdekel...
A cikk elkészültéhez nyújtott szakértői segítségét köszönjük Szalai Piroskának.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila/Mohai Balázs
Emellett számos nyitott kérdésre kell a közeljövőben választ adnia a nemrég felállt kabinetnek. Ilyen többek között az orosz üzemanyag behozatal vagy a rezsicsökkentés jövője
Döbbenetes a látvány.
Az is kiderült, hogy elkezdték a tárgyalásokat a 10,4 milliárd eurónyi uniós forrás lehívásáról.
Nagyon kedvező helyzetben veszi át a kormányzást Magyar Péter.
Több bejelentés is érkezett a Tisza és a Szamos vizének szokatlan elszíneződéséről.
A paksiak és a debreceniek is 50 ponttal várták az utolsó fordulót.
A gyermek felnyitotta a grillsütő fedelét, ekkor azonban a hirtelen kicsapó láng és a forró levegő megégette az arcát.
