Kiderültek a részletek: mutatjuk, mennyi lesz a magyar minimálbér és a garantált bérminimum a következő években
Kiderültek a hároméves bérmegállapodás legfontosabb részletei.
Újra nagy vihart kavar az infláció Magyarországon: politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben. Lássuk a gázt és a cukrot!
Írta: Varga Zsolt
Politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben.A teljesebb kép érdekében minden árucikket kétszer vizsgálunk meg, egyszer az átlagkeresethez, egyszer pedig a minimálbérhez viszonyítva. Minden grafikán két árucikket mutatunk be.
A KSH által közölt adatok szerint a 2010 és 2021 szeptembere közötti 11 év alatt 34% volt az infláció. Azaz átlagosan minden 34%-kal drágább lett. Viszonyításképp: a baloldali kormányok 8 éve alatt, 2002 és 2010 között 51%-kal emelkedtek az árak. Magyarán ha valamiből 2002-ben hármat vett az ember ezer forintért, abból 2010-ben már csak kettőt tudott venni ugyanennyiért.
A bruttó minimálbér mindeközben a 2010-es 73 ezer 500 forintos szintről ennek a több mint duplájára, 167 ezer 500 forintra nőtt 2021-re. Összehasonlításképp, 2002 és 2010 között csupán majdnem a felével, egészen pontosan 47%-kal növekedett a minimálbér: 50 ezerről 73 ezer 500 forintra.
Aláírták a jövő évi bérmegállapodást, így most már biztos, hogy jövőre 200 ezer forint lesz a minimálbér. Ez azt jelenti, hogy
Érdekességképp; 2010-től máig 34% volt az infláció. Emellett köztudomású, hogy a foglalkoztatottak mindössze megközelítőleg öt százaléka, azaz 240 ezer fő körül keres csupán minimálbért. A minimálbér mértéke viszont több embert is érint, mivel számos olyan jövedelmi elem van, amely a minimálbér mértékéhez kötött.
A családi kedvezmények figyelembevétele nélküli nettó minimálbér 2010 és 2021 között 60 ezer 236 forintról 111 ezer 321-re emelkedett, ami 85%-os emelkedést jelent. Vásárlóértékben a növekedés közel 40%-os volt. A baloldali kormányok alatt, 2002 és 2010 között mind a bruttó, mind a nettó minimálbér vásárlóértéke csökkent. Magyarán,
Egy köbméter vezetékes gáz ára 2010-ben 115 forint volt, így az akkori minimálbérből 524 m3-t lehetett vásárolni. 2021 októberében, a KSH adatai szerint, ennél tizennégy forinttal volt kevesebb, azaz 101 forint volt ugyanennyi gáz átlagára. A legfrissebb minimálbérből így 1102 m3-t tudunk venni.
Emlékezetes az MSZP 2002-es kampánya: NEM LESZ GÁZÁREMELÉS – hirdették. Hát, lett. Nem is kicsi. Emlékszünk még, hogy a Fidesz többször is szóvá tette akkor, hogy az MSZP megválasztása esetén nagymértékű gázáremelést tervez. Ekkor hallottuk először Lendvai Ildikó szállóigévé vált mondatait is: „Lassan mondom, hogy mindenki, még Orbán Viktor is értse: nem veszünk el senkitől semmit. A rémhírekkel ellentétben nem vezetünk be tandíjat, nem lesz fogyasztói gázáremelés és amnesztia”. Ehhez képest a baloldali kormányok 2002-től – 8 év alatt – a háromszorosára növelték a gáz árát. A jobboldal pedig 2010 és 2021 között 12%-kal csökkentette a számértékét is.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésekor vizsgálják azt is, hogy a társadalom mekkora hányadának van rezsihátraléka – azaz, a társadalom mekkora része tudja csak késve fizetni a rezsiköltségeit. Ez az arány 2010-ben 24,4% volt, míg a legutolsó – 2020-as – adat szerint a 10 évvel ezelőttinek a fele, mindössze 11,2%. Ez az ötödik legjelentősebb javulás az unióban.
A kristálycukor kilónkénti átlagára 2010-ben 192 forint volt, így az akkori minimálbérből 314 kg-ot tudtunk vásárolni. A cukor ára 2021 októberére kicsit emelkedett, így mostanra 261 forint lett az átlagos fogyasztói ár. Viszont, a minimálbér gyors növekedése miatt, így is a 2010-es érték közel másfélszeresét, azaz 427 kg-ot tudnánk vásárolni.
Apró érdekesség, hogy az Eurostat adatai szerint
Mindent összevetve, az élelmiszereink átlagára 20%-kal volt alacsonyabb az uniós átlagnál. A dobogón Lengyelországgal és Romániával karöltve állunk. Érdekes adat, hogy 2010-ben még a hetedikek voltunk ugyanebben a rangsorban.
Nyitókép: MTI/Varga György